Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 47. szám - Ujitott zálogváltási per 1. [r.]

188 vitt birtokrendezésnél a 22 telek után meanyi s mily ívinőségü javak jutottak alpereseknek és pedig egyenkint külön külön; s bogy a kereseti javak mily telekk. testekre vonatkoznak? Birói szemle által pedig — felperesek kivánta szerint — azon hiányokat nem pótolhatni, mert a bizonyítékok a birtok rendezési iratokból vont s egyébb bizonyítékok által maga a per során lettek volna előállitandók. A legf. ítélőszék 1870. aug. 8-kán 8080. sz. a. a kir. tábla Ítéletét helybenhagyta következő indokolással: „Mert zálogváltó perekben a követelt zálogjavak mennyisége s minőségének kimutatása a felperest terheli, s jelen felperest ezen törvény szerinti kötelessége alól azon körülmény, hogy a per tárgyát képező tassi jószágban az úrbéri rendezés, tagositás s arányositás a zálogtartók birtoklásának ideje alatt történt — épen nem mtnti fel." „Tekintve már, hogy felperes azt, hogy a 2. NB. alatti 1796. évi márczius 7-kón kelt összeirásban foglalt 22 telek az úrbéri rendezés tagositás s arányositás folytán mennyi — s mily minőségű földekben adatott ki alpereseknek összesen s mennyi van ezen ingatlanokból alperesek kezein egyenkint, a per során épen semmivel sem igazolta, s ezen körülmények bizonyítása mint a táblai ítéletben is kellően indokoltatik birói szemle utján nem eszközölhető, — felperes törvényszerűen nem bizonyított zálogváltó keresetével helyesen utasíttatott el." (Foly. kóv.) Kereskedelem jogi döntvények. A hitelező nem kereskedő irányában követelését nem az értékpapírokból álló zálogtárgyakból leendő kielégittetésére, vagy megtartási jogának érvényesítésére, — hanem csupán a zálogra adott kölcsön megfizetésére irányozván^ miután alperesre nézve kereskedelmi ügylet nem forog fen", a kereskedelmi bíróság illetőségének helye nincsen. Weisz Adolf pesti bej. kereskedő bank s váltóüzlet tulajdonos — Ja nkovics József kövecsesi földbirtokos ellen a bpesti váltó tszék mint keres k. birósághoz könyvkivonat alapján 2148 frt 72 kr. iránt keresetet adott be azon alapon ; mert alperes tőle 50 később 25 darabbá alakult által takarék hitelegyleti részvény s 25 magyar jutaimi sorsjegy zálogbaadása mellett 4625 ftot vett kölcsön, mit 1874. nov. 30. visssza nem fizetvén, sőt 25 dar. magyar sorsjegy zálogbaadásával ujabb kölcsönt vévén fel 1875. jan. l-jén tartozása 6062 ftot tett, mire tett részlet fizetéseken kivül az 50 dar. magyar sorsjegy eladási árából 3900 frt jött be, s igy f. év jan. l-jén még tartozik a kereseti összeggel az A. a. főkönyv kivonat szerint; a keresk. biróság illetékessége fenforogván mert az A. szerinti ügylet kereskedelmi ügyletet .képez alperesre nézve is. Alperes illetőségi kifogását arra állapitja.miszerint ő földbirtokos s nem kereskedő, és a fenforgó ügylet reá nézve nem keresk. ügylet. — Felperes azt vitatja, hogy a keresetben előadott ügyieta keresk. törv. 259. s 260. §. értelmében kiválóan keresk. ügyletet képez — tehát az, hogy alperes kereskedő-e vagy sem tekintetbe sem jöhet. A tszék f. év apr. 27. — 40708. sz. a. birói illetőségét leszállította : Indokok: „A keres. törv. 258. §. 3. p. szerint csupán az állampapírok, részvények 8 keresk, forgalom tárgyát tevő értékpapírok vétele vagy egyébkénti megszerzése tekintetik keresk. ügyletnek ; minélfogva a vevő vagy zálogba vevő irányában az ily ügyletből keletkezett perek a keres, birósághoz tartoznak ; de az eladó vagy zálogbaadó nem állván keresk. ügyletben, irányában a tárgyi illetőség csak azon esetben lenne megállapítható, ha alperes az eladást vagy zálogbaadást keresk. üzlete körében tette volna. — Tekintve tehát, hogy felperes nem az elj. rend. 6. §. 10. p. szerint a zálogtárgyakbóli kielégitetését vagy megtartási jogának érvényesítését, hanem a zálogra adott kölcsön megfizetését követeli; s tekintve, hogy alperes nem kereskedő tehát állásánál fogva sem foroghat keresk. ügyletben." Felperes se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes keresetének tartalma szerint a kereskedői minőségét né'külöző alperestől nem a zálogtárgyakbóli kielégitetését avagy megtartási jogának érvényesitését, hanem csupán a zálogra adott kölcsön megfizetését követeli; ezen ügylet pedig a ker. törv. 258. §. 3. p. szerint alperes irányában keresk. ügyletet nem képez s igy az eljáró biróság törvényesen jelentette ki magát illetéktelennek." (1876. június U — 9528. sz. a.) A keresk. törv. 7. §. 1. pontjában elősorolt keresk. ügyletekből felmerülő s 300 frt értéket nem haladó keresetek, tekintet nélkül váljon alperes bejegyzett kereskedő-e vagy sem? a járásbíróságok hatáskörébe tartozván, azok a /örvényszék által, hová beadattak el — és a járásbírósághoz illetőleg \ sommás perutro — hivatalból utasilandók. 2 Cxrünfeld Mózes érselindi lakos — Lieder| na a n Mihály debreczeni bej. terménykereskedő ! e. a debreczeni tszék mint keresk. bíróságihoz 19 dar. zsák természetbeni kiadatása, s a kölcsön I dijak s jár. megfizetése iránt keresetet adott be — miuj tán megbízottja Glück által A. téritvény szerint a vásáí rolt terményei elszállítására kikölcsönzött 19 dar. zsákot I vissza nem küldötte. A tszék f. év apr. 20. kelt végzéssel a keresetet hivatalból visszautasította, s felperest a jbirósághoz utasította; mert az értéknél fogva a panaszló által előadott ügyletből formált jelen kereset az eljár. rend. 7. §. 1. p. szerint mely nem tesz különbséget bejegyzett s be nem jegyzett kereskedő közt — a jbiróság hatáskörébe tartozik. Felperes semm. panaszszal élt mert az eljárási rendelet nem jogosítja fel a keresk. bíróságot, hogy a keresetet illetéktelenségből hivatalból visszautasíthassa, miután az illetéktelen biróság is illetékessé válik ha alperes nem kifogásolja. — És az elj. rend. 5. §-sza exclusive a tszéket. rendeli illetékesnek az ott kijelölt keresk. ügyleteknél, külöbség nélkül a pertárgyára és összegére. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresk. eljárást szab. min. rendeletnek a biróságok hatáskörét megállapító 5. 6. 7. §§. rendelkelései szerint az utóbbi §. 1. p. alatt felsorolt keresk. ügyletekből felmerülő keresetek a perr. 93. §. a. b. pontjainak korlátai közt és pedig arra való tekintet s befolyás nélkül, váljon alperes bejegyzett kereskedő-e vagy sem? egyátalában a jbiróságok s nem a tszékek hatásköréhez levén utasítva, — a tszék az által, hogy felperest a szállítási viszonyból származtatott s a tör-