Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 46. szám

186 ítélete szerint tehát a bank tűnik fel mint elmarasztalt fél: mig ellenben a másod bi r ó s á g ítéletében a ve­zérügynökséget nevezi alperesnek, mind a mellett az első bíróság ítéletét mely szerint a bank marasztaltatott el, helybenhagyta." „Miután felperes az első bíróság ítéletében a bank elmarasztalására nézve megnyugodott, ebből az követke­zik, hogy ő a vezérügynökség elmarasztalásával a bank elmarasztalását kivánta elérni." „Minthogy azonban azon körülmény, ha valamely külföldi intézetnek magyarországi vezérügynöksége van, csak a birói illetőségre bír befolyással, de arra nem hat ki, hogy a kereset ne a külföldi intézet ellen intéztessék s a perbe ne az idéztessék törvényes képviselője által;" „ennélfogva a per indításánál a 297. §. 1. 15. p. alatt kijelölt semmiségi esetek merültek fel, a miért is az egész eljárás a hozott ítélettel együtt 304. §. alap­ján hivatalból megsemmisítendő volt." (1876. május 17. — 7762. sz. a.) Nem képez hivatalbóli semmisegi esetet, ha az illető ösz­szegü kereset a községi bíróság mellőzésével egyenesen a ren­des biróság elébe vitetik s az ott tárgyaltatik s elintéztetik, — midőn az alatt az illetőségi kérdés szóba sem hozatott. Prilek József -- Mak János ellen (mind­ketten mohácsi lakosok) 15 frt iránt a m oh á c s i jbi­róság előtt pert inditott, melynek letárgyalása utáu 1875. okt. 4. kelt ítélettel felperes el'utasittatott az esetre ha alperes pót esküt tesz le. — Felperes ez ellen feleb­bezett. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján fel­terjesztette, minthogy jelen 15 ftos ügy a perr. 475. §-szaként a községi biróság elébe tartozik s a 480. §. szerint csak az esetben jöhet a rendes biróság elébe, ha a felek a községi biró előtt ki nem egyeznek vagy ezen bíráskodást el nem fogadták, vagy az idézett meg nem jelent s erről a községi bizonyítvány elő mutattatik. Je­len esetben azonban a jbirósági tárgyalást fentebbi köz­ségbirósági eljárás meg nem előzte (1876. apr. 4. ref. May A.) A S e m m i tő s zé k nem találta a hivatalbóli semm. esetet fenforogni; „mert a kereset tárgya a perr. 53. § kivételes ren­delkezése alá nem esik; az illetőségi kérdés pedig a per során szóba sem hozatott; az eljáró biróság tehát az el­fogadott keresetet az 51. §. második bekezdése szerint jogosan tárgyalta és szabályszerűen ítéletet is hozott s ekként a 297. §. alá vonható s hivatalból észlelendő sem­miségi eset fenn nem forog." (187ü. május 29. — 7690. sz. a.) Körrendelet a sójövedéki kihágások tárgyában. Az igaza, minister a pénzügyi hatósággal felruházott tszékekhez e tárgyban következő rendelet bocsátott ki. A m. kir. pénzügy minister ur által, m. é. deczeinber 30-án 63001. szám alatt, valamennyi m. kir. bánya- és pénzügyigazga­tósághoz, valamint valamennyi m. kir. sóhivatalhoz kibocsátott körrendeletet, a sójövedékről szóló 1868. évi XI. t. cz. és a sójö­déki szabályok némely intézkedéseinek módosításáról alkotott, 1875. évi L. t. cz. végrehajtása tárgyában, a kir. törvényszéknek ezennel megküldöm, és a kir. pénzügyminister ur megkeresése foly­tán figyelmeztetem, hogy a sójövodék — kihágási esetekben — minden bécsi font után megszabott 40 krnyi birság, ezentúl min­den 56 decagram után lesz alkalmazandó. Kelt Budapesten, 1876. é vi jan. 20-án. — (600. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Az idézett pénzügyministeri rendelet igy szól: „A sójövedéki kihások iránti eljárás, jelesen a feljelentök és tettenérők megjutalmazása iránt a m. kir. pénzügyigazgatóságok­tól bekivánt jelentésekből kiderülvén, hogy e tekintetben külön­böző pénzügyi kerületekben különféle eljárás követtetik, a szük­ségos egyöntetűség elérése czéljából s egy átalános, a pénzügyi kihágások iránt a törvényhozás részérói alkotandó büntető tör­vénykönyv életbeléptetéséig rendeltetik: A sójövedéki kihások eseteiben követendő eljárás iránt a mennyiben a pénzügyi hatóságok közreműködése e tekintetben a legújabb bírósági szervezet folytán nincsen kizárva, jelesen a ki­hágások feljelentői és az elkövetők tettenérőinek adandó jutalmak tárgyában továbbra is az eddig érvényben levő szabályok, jelesen az 1876-ik évi márczius 16-án kelt sócsempészeti utasítás (Salz­contraband-Instruction) és az 1842-dik évben a harminczad hiva­talok számára kibocsátott utastás azon §-ai, melyek az 1868. évi XI. törvényezikkhez fűzött szabályok XI. fejezetének 69—77. §-saival ellentétben nem állnak, lesznek alkalmazandók. Ezek szerint a sójövedéki kihágások feljelentői és tettenérői­nek megjutalmaztatáaára a kihágást elkövetőktől behajtandó a pénzügyi törvények és szabályok 10-ik füzete 70., 71. és 72. §§-ban megállapított birság fordítandó. Nehogy azonban oly esetekben, midőn a megállapított pénz­bírság a kihágást elkövetők vagyontalansága folytán be nem haj­tathatik, s egészben vagy részben fogság büntetésre átváltozta­tandó, vagy a kihágást elkövetők vizsgálat alá nem vonathatnak, a feljelentők s letartóztatok minden jutalom nélkül maradjanak, a ezáltal a kihágások felderítésére irányzott buzgalom csökkenést szenvedjen: megengedtetik, hogy az igazgatóság területén a volt pénzügyministeriumnak 1855. évi deczember ll-én 20.127. sz. a, kelt rendelete (1855. évi rendelet lap 59-ik számban) jelesen an­nak 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9 ik pontja a mennyiben sójövedéki kihágásokról szól, alkalmazásba vétessék, s annak a változott viszonyokhoz képesti magyarázatául megjegyeztetik : 1) hogy ezen rendelet 1-sö pontjában a) ós b) alatt emiitett fogyasztási illeték (Verbrauchs-Abgabe) jelenleg bécsi mázsánkint 5 frt 25 kr, mint az a vámeljárásnál is van. (Vége köv.) Semmitöszéki tanácsuk janias 20-tól. I. Tanács. Elnök: az alelnök: Lipovniczky. Bí­rák: Soltész, Pápay, Masierevics, Ráth György Grallu. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák : Herberth, Babos, Oszvald, Elekes, Rauchhoffer. III. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Manoilo­vics; Láday, Beke, Mersich, Németh Miklós. IV. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Vértesy, Szlo­boda, Nagy Samu, Engelmaier. Bejelentetett: 419. ügy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Bud*-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents