Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 46. szám

185 kelt igazs. min. rend. 9. §-szához képest a bíróságnak kereskedelmi minősége kitéve nem volt, nem a kifogásolt bírói illetőség leszállítására, hanem arra szolgálhatott volna indokul, hogy a kereset a félnek kijavítás végett hivatalból visszaadatassék;" „mert alaptalan alperes azon kifogása,hogy a perr. 35. §. értelmében az illetőséget nem a szerződés megkö­tésnek, hanem kizárólag teljesítésének helye szabályozza ; s különben is alperes nyilatkozata szerint a keresetben érintett czikkek utánvét mellett levén felperesnek átktil­dendők, az ily ügylet természeténél fogva jelen esetben teljesitési helyül is a keresk. törv. 322. §. értelmében a jbi­róság területe tekintendő; s ezek szerint a jbiróság hely­te^nül mondotta ki magát fenforgó keresetre nézve ille­téktelennek." (1876. június 8. — 8501. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. Hivatalból megsemmisítendő az eljárás, ha valamely fő­gymnásium politikai uton eltörültetvén, s igy mint jogi személy töblé nem létezvén, annak s patronátusának nevében a kereset elfogadtatik s tárgyalás alá bocsátatik. A nagy-rőczei evang. szláv főgymná­aium — mint köztudomású —feloszlattatván az annak tulajdonát képezett nagy-rőczei ingatlanok eladása a cultusministerium 1875. jan. 23. kelt rendeletével elren­deltetett, s ennek következtében a rimaszombati tszék által a becslés előre bocsátásával az árverési végzés s hirdetmény kibocsátatott — mi ellen — mint e szaklap­ban annak idejében közölve volt — Daxner István mint a főgymnásiumot alapított patroná­tus felügyelője s jogi képviselője semm. pa­naszszal élt, melyet azonban a Semmitöszék visszauta­sította (1875. okt. 6. — 11839. sz. a.) mert a felmutatott iratok s meghatalmazványokkal nincs kimutatva, hogy az azokat kiállító magánosok s községek a feloszlatott gymnásiumra, illetőleg patronátusára telekkönyvezett ingatlanok patronátusát képeznek, s igy azok tulajdo­nosul, s Daxner a patronátus képviselőjéül lenne te­kinthető. Időközben Daxner J. mint a patronátus jogi képvi­selője nevezett tszék előtt a főgymnásium vagyonának kezelésére ministeri rendeletből megye hatóságilag ki­nevezett gondnok Mihalik Dezső ellen rendes pert in­dított a gymnásiumi javak kiadatása iránt, mely per a perrend szabályai szerint letárgyaltatván, 1875. nov. 26. ítélet hozatott, melyben felperes a tszék által eluta­sittatott, mivel Daxnernek jelezett minőségben felperes­sége, kereseti joga nincsen. Ezen ítélet felebbe z tetet t. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján fel­terjesztette, mert felperes mint azon patronátus képvise­lője adta be keresetét, ily képviseleti jogosultságát azon­ban nem csak nem igazolta, söt csatolmányaiból ki is tűnik mikép a kérdéses patronátus közigazgatási uton már feloszlattatott. Továbbá a megszüntetett gymnásium 8 patronátus vagyona hová forditása s ennek módozatai iránt határozni első sorban a politikai hatóságok körébe tartozik (1876. márczius 14. ref. Oberschall.) A Semmitöszék a tszéki ítéletet egész eljárásá­val együtt hivatalból megsemmisítette; „mert az A. alatt felmutatott ministeri rendelet folytán a nagy-rőczei főgymnásium pártfogó s tanári testülete s igazgató tanácsa közigazgatásilag felo.szl hat­ván s vagyona gondnoki kezelés alá helyeztetvén, az ezen kormány hatósági intézkedés következtében a perr. 33. §. szerint jogi testületet többé nem képező főgymná­siumi patronátus ily minőségben keresetet indítani s Daxner a feloszlatott patronátust mint felügyelő képvi­selni jogositva nincs, sem pedig a közigazgatásilag ki­rendelt gondnok a kezelésére bizott vagyon kibocsátása iránt, miután az egyedül a vagyon kezelésére, nem pedig az őt kirendelő közhatóság jogi védelmére van hivatva, meg nem perelhető;" „mert eszerint a perrend szabályai ellenére s a tör­vényes képviselet mellőzésével indított egész eljárás, az annak folytán hozott ítélettel együtt a perr. 297. §. 1. és 15. p. alá esvén, hivatalból megsemmisítendő volt." (1876. april 26. — 5905. sz. a.) Miután fentebbi szerint a kérdéses vagyon birói el­adatása iránt hozott végzés ellen Daxner részéről beadott semm. panasz a Semmitöszék által 1875. évi 11839. sz. a. elvettetett, — a rimaszombati tszék az árverést újból elrendelte 1875. decz. 10. — 7083. sz. alatti végzéssel. Ez ellen Daxner J. ismét semm. panaszt adott be — melyet a tszék hivatalból visszautusitott — hivat­kozással a Semmitőszéknek fent közlött 1875. évi 11839. sz. határozatának rendelkezésére. Ez ellen Daxner szinte semm. panaszt adott be. A Semmitöszék azt visszautasította; „mert a panaszban is hivatolt perben f. év april 26. — 5905. sz. a. hozott semmitőszéki határozat szerint a nagy-rőczei evang. főgymnásium feloszlatott pártfogó testülete ily minőségben jogilag nem létezőnek s Daxner J. az e szerint jogi szem'lyt nem képező főgymnásiumi patronátus képviseletére nem jogosultnak mondatván ki, a semm. panasz a panaszttevőnek jogi minősógbeni léte­zése s képviseleti jogosultság hiánya miatt visszautasí­tandó volt." (1876. május 4. — 7495. sz. a.) Hivatalbóli semmiségi esetet képez az is, ha valamely bank helyett vezérügynöksége pereltetik s még is maga a bank intézet marasztalik. Az, hogy valamely külföldi pénz intézetnek Magyaror­szágban vezérügynöksége va i csak a birói illetőségre s nem hat ki arra is, hogy a keresel ne az intézet ellen intéztessék s ne az idéztessék perbe. Pásztory Károly — Honi életbiztosító bank magyarországi vezérügynöksége e. 1003 frt iránt a bpesti V. ker. járásbíróság előtt pert indított, melynek letárgyalása után 1875. jan. 10. hozott Ítélettel a bank elmarasztatott. A kir. tábla hová felebbezés történt 1875. decz. 18. — 33515. sz. a. az első birósági ítéletet helyben­hagyta. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmiszék mindkét alsó bíróság ítéletét az egész eljárással a 297. §. 1. s 15. p. alapján hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet felperesnek vissza­adatni rendelte ; „mert felperes keresetlevelének béltartalma szerint a Honi életbiztosító bankkal állott jogviszonyban, mind a mellett keresetét nem az ellen, hanem annak magyar­országi vezérügynöksége ellen intézte a ennek elmarasí­taltatását kérte; és az első bíró ság mégis 1875. jan. 10-kén felvett tárgyalási jköny vében egyenesen a bankot nevezi alperesnek, — az ezen jkőnyvbe vezetett vezetett *46

Next

/
Thumbnails
Contents