Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 46. szám

184 rés azt, hogy bej. kereskedő — igazolta; alperes pedig nem vonta kétségbe, hogy az áruk vásárlásakor kereskedési üzletet folytatott s az árukat továbbadás végett vásárolta. Alperes semm. panaszt adott be, melyben kiemeli, hogy a köuyvkivonattal felperes mit sem bizonyitott, mert abban áruk átvételéről szó sincs — tehát a keres. törv. 258. §. 1. p. itt hibásan alkalmaztatott. Különben is tagadja: hogy tőle valaha árukat vett volna. A Semmit ö szék azt elvetette; okok: „Alperes azt, hogy azon időben midőn a kérdéses áruczikkeket állítólag vásárolta, kereskedő volt, kétségbe nem vonta, hanem a bírói illetőség elleui kifogásainak súlyát arra fektette, hogy nem volt soha bejegyzett kereskedő." „Ezen körülmény azonban a keresetbeni ügylet j természetének meghatározására nem lehet semmi be- i folyással ;ft „mert a keres. törv. 260. §. szerint nem egyedül a i bejegyzett, hanem egyátalán minden kereskedőnek azon i ügyletei, melyek üzlete folytatásához tartoznak, keresk. j ügyleteknek tekintendők, a 261. §. pedig a kereskedő j által kötött bármi szerződést kétség esetében mindaddig j a keresk. üzlet folytatásához tartozónak tekintetni ren- I deli, mig az ellenkező be nem bizonyittatik." „Ezekből következőleg s miután a semm. panaszban foglalt azon állitások, mintha a kereset alapjául fektetett könyvkivonat kizárólag csak a felperes ellen bizonyítana s az elj. rend. 5. §-sza egyedül bejegyzett kereskedőkre vonatkoznék, — teljesen alaptalanok s nyilván arrul tanúskodnak, hogy panaszló figyelme a keres. törv. 31. §-szára s az elj. rend. idézett §-nak utolsó bekezdésére ki nem terjedt: az eljáró tszék helyesen határozott." (1876. jun. 14.— 10295. sz. a.) Valamely kereskedelmi ügylet keletkezvén, s arra vonatkozólag a felek által váltók adatván s fogadtatván el, ez \ csak a keresk. ügylet fizetési módozatát képezi, mely annak j természetét nem változtatja meg s ki nem zárja a keresk. ügylet alapján keletkezhetett kártalanítási igények érvényesítését — a kereskedelmi illetőség megállapításával. Kohn Ede verseczi haszonbérlő — The beverley Iron et Waggon Comp. Limited bej. czég e. képviselve Nicholson Fülöp czégvezető ügynöke által Bpesten 1613 frt 75 kr. és 1628 frt 75 krnyi két váltó visszaadatása iránt a bpesti váltó tszék mint keresk. birósághoz keresetet adott be, előadván mikép felperes s W. Forster volt bej, czég közt Pinkas W. meghatalmazottja által 1874. jun. 25. szerződés jött létre (A. a.) mely szerint mozdony s cséplő gép vételára fejében a fenti összegű két váltót adott át. — Forster czég szerződési jogaiba később az alperesi czég s vezérügynöke lépett. Az első 1613 frtos váltó bepereltetvén 1875. nov. 22 kén ugyanaz nap midőn a tárgyalás befejeztetett de jóval az itélet hozatal előtt Nicholson F.-el fentebbi minőségében a temesvári telepet vezető vezérügynöksége által Temesvárott C. a. egyességet kötött, mely szerint a kereseti két váltó teljes kiegyenlítéséül felperes átadott 1000 frt készpénzben s két uj váltót 1413 frt 25 krba s 1120 ftal s Nicholson F. köteleztetett a kiegyenlített előbbi 2 váltót 1875. nov. 28-ig visszaadni. Ennek azonban nem tett eleget, mert az első alapján végrehajtást intéztet felperes ellenében, a másikat pedig szinte beperelte. Mindkét váltó keresk. ügyletből származván a keresk. biróság illetékes. Alperes 'illetőségi kifogással élt; mert a midőn az adásvételből eredt követelés fejében váltók adat tak át, oly újítás történt, melynél fogva ama ügylet megszűnt olyan lenni melyre követelését alapithatná, hanem alperes követelése csak említett váltókon alapszik, melyekre nézve a váltó biróság az illetékes. És oly magán egyesség, mely a felek közt nem valamely keresk. ügylet, hanem váltók felett keletkezett, nem a keresk. birósághoz tartozik. Hivatkozik a folyamatba tett perekre, a hozott ítéletre s elrendelt végrehajtásra is. A tszék f. év apr. 27. hozott végzésével a kifogásokat elvetette következő indokokból: Jóllehet az iparosok s gyárosok saját készítményeik eladása és eladási szerződéseik keresk. ügyleteket nem képeznek: miután azonban alperes e helyütt nem mint gyáros foglalkozik, hanem eladási ügynökség czime alatt levén czógje bejegyezve, gépek eladásával üz kereskedést; s miután alperesnek mint ilyennek nem csak az üzlete folytatásához szükséges vételei hanem eladásai is a ker. tör. 260. §. szerint keresk. ügyleteknek tekintendők, s miután az A. alatti ugy arra következett későbbi szerződések szerint az alapszerződés gép eladási ügyletet képez, a mely mellett a váltók kiállítása s elfogadása csak a fizetési módozat meghatározására vonatkozott; ennélfogva a fizetések váltó általi teljesítése ki nem zárja, az eladási ügylet alapján támadhatott kártalanítási igények iránti keresetet; ezeknél fogva a ker. biróság tárgyi illetősége megállapítandó volt. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a kereseti váltók visszaadása, alperes mint bejegyzett kereskedő ellen, a C. alatti az előbbeni keresk. ügylet fizetési módozatát egyedül tárgyazó egyezmény alapján követeltetik, és ez által az előbbi keresk. ügylet természete változást nem szenvedett, a váltók általi A. alatti fizetés ki nem zárja a megkötött keresk. ügylet alapján támadhatott kártalanítási igények érvényesithetését: az pedig hogy a C. a egyezmény alperesre kötelező hatálylyal bir-e vagy sem? az ügy érdemének részét képezi." (1876. június 14 — 9965. sz. a.) Azon hiány, hogy a keresetlevél küllapján a biróság kereskedelmi minősége ki téve nem volt stb. slb. (Vége lásd lap. 44-ik számában 4-ik oldalon.J Ajbiróság f. óv april 10. illetőségét leszállította ; mert felperesi kereset a keresk. illetőség megállapítására nem határozott; miután 2 példányban beadott sommás keresetlevelében ennek béltartalma s külzete szerint a jbiróságot nem mint keresk. bíróságot jelezte s azért általa sommás bírósági minőségben hozott tárgyalást kitűző határozattal láttatott el. Ezt tanúsítja az is, hogy a tárgyalásnál bemutatott 1-ső példányon bíróságon kívül történt azon kijavítás ,mint keresk. bírósághoz.' — Már pedig a kereseti ügylet kereskedelmi ügyletet képez s mindkét fél bej. kereskedő — tehát csak is a kereskedelmi biróság lehet itt illetékes. Felperes semm. panaszt jelentettbe. A Semmitőszék a neheztelt végzést 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette s a jbiróságot további illetékes eljárásra utasította; „mert a keresk. törvény alapján indított keresetnek | azon alaki hiánya, hogy küllapján az 1875. decz. 1.