Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 46. szám

Budapest, 1876. kedd, június 20. 46. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelem jogi döntv. — és Semmitőszéki döntvények. — Rendelet. Kereskedelem jogi döntvények. Az építési anyagok cetele es szállítása^ az ezt teljesítő kereskedő részéről kereskedelmi ügyletet kép. zvn (ker. törv. 260. §. 1. p) annak a bejegyzett építészi czég ellenében való érvényesítése a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozik. Mannaberg M. bpesti kereskedő — Schirtubrandt A. bejegyzett építész s bpesti lakos e. bpesti váltó ker. tszék mint keresk. bírósághoz szerződés teljesitése, il'etve 100 ezer kilóg, vashordiv (Traverse) átvétele s 15640 frt megfizetése végett keresetet adott be, előadván, mikép alperes apr. 2-kán üzletében fentebb kitett vashordiv arukat. 100 kii. 15 frt 64 kjával vásárolt az általa felválalt építkezéseknél leendő felhasználásra oly feltétel alatt, hogy azok az általa kijelölendő épitkezési helyre ingyen szállitandók s az áröszeg fele azonnal készpénzben, fele 3 havi lejáratú váltóval fizettetik ki. s megegyezvén, hogy a szokásos írásbeli nyilatkozat — Schlussbrief — néhány nap alatt kicseréltetik. Midőn azonban felperes saját iratát hozzá küldé — apr. 5-kén — sem azt elfogadni, sem maga részéről azt kiállítani nem akarta; sőt más nap A. alatti levelében tudósította, hogy mivel felperes írott nyilatkozatára hiában várt, a vételtől eláll. Felperesi?, levelére sem változtatta meg elállási határozatát. S mivel építkezésekre akarta az árut fordítani, természetesen továbbadási szándokkal vásárolta, és pedig mint bejegyzett czégü építész miért a keresk. bírósághoz kellett keresetét beadnia. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogással élt; tagadván, hogy a kereset értelmébeni akár szóbeli akár Írásbeli szerződés közöttük létrejött volna; hogy akár a vételtárgyra kár az árra nézve megegyezés s igy vétel (ker. törv. 336. §.) létesült; és pedig akár továbbadási szándékkal, akár saját használatára. Mutatja ezt felperes saját állítása is, mely szerint beismeri, hogy az általa feltett Írásbeli nyilatkozat alperes által elfogadva nem lett. Ha pedig maga a keresk. ügylet létrejötte sem igazoltatik, az eljárási rend. 5. §-sza alkalmazást teljességgel nem találhat. Az ügylet létrejöttét az A. alatti levél sem igazolja mert abban csak ,megbeszélt' tehát csak alkudozás alatti szükségletről van szó. — De ha szóbelileg létre jött volna is, a keresk. bíróság illetősége nem foghatna helyt, mert továbbadási szándékkal nem akart vashordiveket vásárolni, hanem maga számára saját telkén egy házat szándékolván építtetni, erre fordította volna s csak ily esetből pusztán tudakozódott felperesnél mint több más gyárosnál is, hogy nála ily árut mily áron lehetne kapni. Tehát habár be is jegyeve, a ker. biróság nem illetősége. Felperes azt válaszolja, hogy a traversák vétele a keresk. törv. 258. §. 1, p. s 259. §. 1. p. szerint keresk. ügyletet képez. A/, hogy saját használatára akarta volna a vasárut fordítani képtelenség mert nincs ház melyre 100 ezer kii. traversa szükségeltethetnék. — És alperes építész ugyan de be van jegyezve, tehát keresk. illetőségű. A tszék f. év május 8. — 48590. sz. végzésével az illetőségi kifogásokat elvetette; mert alperes mint építész czégjét bejegyeztetvén, önként következik, hogy ő épitészi vállalatokkal iparszerüleg foglalkozik, minél fogva az épitészi anyagok beszerzése s vétele az ő irányában (258. §. 2. p.) keresk. ügyletet képez; mert vétele az építkezéshez szükséges anyagok szállításának elválalását feltételezi; ugyan azért eltekintve attól, hogy az ügylet létre nem jötte iránti kifogás az ügy érdemére s a bizonyitéki eljárásra tartozik, felperesi tényelőadás alapján a keresk. biróság illetősége megállapítandó. Alperes semm. panaszszal élt. A íiemmitőszék azt elvetette; „mert a kérdésbeni ügylet a ker. törv. 260. §. szerint legalább a felperes kereskedő részéről kétségtelen keres, ügyletet képez ; ez pedig tekintve, hogy alperes üzleti czége be van jegyezve, az elj. rend. 5. §. 2. p. értelmében már magában elegendő, hogy az annak érvényesítésére meginditott s mint már az első biró is helyesen jegyezte meg, — a keresk. törvény határozatai szerint megitélendő (ker. t. 264. §) — jelen per a keresk. biróság hatáskörébe tartozónak tekintessék." (1876. június 14. — 10526 sz. a.) A kereskedő által kötött bármi szerződés kétség esetében mind addig a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintendő (ker. törv. 261. §.J mig az ellenkező be nem bizonyittatik. Elegendő ha az illető az áru vásárlás idejében kereskedő volt, habár később az lenni megszűnt is. Berger Lipót bpesti bej. kereskedő — Spitzer Juli kereskedőnő merenyei lakos e. 1449 frt 65 kr. iránt a k a p o s v á r i tszék mint kereskedelmi biróság előtt rendes keresetet támasztott könyvkivonat alapjáü, vásárolt s átszolgáltatott áruk hátralékos ára fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt, mert nem csak nem bejegyzett — de nem is kereskedő, tehát reá a kereskedelmi illetőség nem alkalmazható. — Felperes lehetőnek tartja, hogy alperes jelenben már nem kereskedő, ugy levén halható, hogy üzletét egy rokonára nem rég átruházta ; akkor azonban midőn az árukat vásárolta még nyilt üzlete volt Merenyén, tehát azokat továbbadási szándokkal szerezte s annak igazolása végett több tanura hivatkozik. A tszék f. év május 19. — 4365. sz. végzéssel az illetőségi kifogásokat elvetette; mert felperes keresetét oly áruk vételére állapítja, (ker. törv. 258. §. 1. p.) melyeket alperes kereskedés végett vásárolt; s felpe46