Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 45. szám - A codificatio lassu menetének okai

180 zásban fognak mindig a képviselőház elébe kerülni ; és azok keresztülvitele rövid idő alatt nem lesz eszközölhető. Többször fejtegettük már, és pedig részletesebben is ezen eszméket; de a codificatió lftssu menete miatti nyugtalanság ujabban is nyilvánulván, nem tartottuk feleslegesnek azokra visszatérni. — Csakhogy nálunk — fájdalom! mindenben inkább a politikai szempontok, mint a tudomány érvei döntenek. Ügyvéd rendtartási döntvények. Az üyyvédi oklevél az 1848. évi mozgalmak közepette elveszvén az ügyvédi felvétel meg nem tagadható, ha az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal igazoltatik az ügyvédi eskü letétele, s az ügyvédi oklevél megyegyesülésen történt kihirdetletése Mihályi Károly tiszti ügyész a n a g y-s z e b e n i kamarához ügyvédi felvételért folyamodván, az megtagadtatott, mert ügyvédi olevelét nem mutatta fel; később ismét folyamodott, felmutatván Fehérmegye markális gyűlésének 1841. okt. 8-ki jegyzőkönyve 30. száma alatti határozatát, mely szerint ott ügyvédi stalluma kihirdettetett; a kamara azonban erre sem engedte meg a felvételt. A legf. ítélőszék ezen határozat megváltoztatásával az ügyvédi lajstromba való felvételt elrendelte; „mert Mihályi K. ügyvédi oklevelének az 1848. évi mozgalmak közepette lett elveszése folytán, — jelen kérvényében a volt erdélyi törvényes kir. itélő tábla jkönyvi kivonatával igazolta, hogy 1841. juuius 23-kán ugyan azon itélő tábla előtt az ügyvédi esküt letette, ennek folytán az illető okmány neki kiadatott, hogy ügyvédi oklevele F. Fehérmegye 1841. okt. 8-ki gyűlésében kihirdettetett, és ennélfogva ügyvédi jogosultságát elegendőképen kimutatta. (1876. márczius 28. — 2186. sz. a. Az ügyvédi rendtartás 106. §. intézkedése nem alkalmazható oly pénzbüntetésekre, melyeket a kamara ügyész felterjesztése folytán a kir. bíróságok szabnak ki. A m.-szigeti ügyvéd-kamara ügyésze a munkácsi jbiróságnál panaszt emelt Wider Hermán, Neuman Markusz, Rosenfeld Márton és Engel Mátyás ellen jogosulatlan ügyködés miatt. A tárgyalás befejeztével ajbiróság 1875. május 7. kelt Ítélettel Neuman kivételével panaszlottak mindenikét helybeli szegény alapra fordítandó 15 frt birság, esetleg vagyontalanságnál 3 — 3 napi fogságban marasztalta, mert panaszlottak beismervén, hogy magán felek részére több rendbeli beadványt készítettek, ellenük az 1874. 34. t. cz. 39. §-ban foglalt kihágás első izbeni elkövetése törvényszerüleg bebizonyult. Azon védelmi kifogásuk, hogy a beadványokat nem haszonért, hanem csak szívességből készítették, tekintettel a kérvények nagyobb számára — figyelembe vehető nem volt. Neuman e. a panasz nem lett bebizonyítva. A kir. tábla 1875. nov. 18. itélet< ben a jbirósági Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta azon változtatással, hogy a vagyontalanság esetében fogság elrendelése kihagyatik, s hogy a birság hová fordítása iránt az ügyv. rendt. 106. §. értelmében a kamara fog határozni. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból oly módositással hagyta helyben: hogy a kir. tábla által kiszabott pénzbírság a munkácsi szegényalupra fizetendő azért, mivel az ügyv. rendt. 106. §. intézkedése csak is a kamarai fegyelmi bíróság részéről kiszabott pénzbírságokra alkalmazható, nem pedig oly pénzbüntetésekre, melyeket mint jelen esetben is, a kamara ügyész felterjesztése folytán a kir. biróságok szabnak ki. (1876. márczius 29. — 2684. sz. a.) Az országgyűlési képviselőség elvállalása nem elégséges ok az ügyvédi lajstromból való kitör ültetésre; maga után vonja azonban a kötelezettséget, hogy anak folytán időszakonkint előált távollétét az ügyvéd az ügyvédi kamarának bejelentse. A m.-szigeti ügyvédi kamara választmánya, a kamarai ügyész indítványára Mihályi Péter ügyvédet az ügyvédi lajstromból kitörültetni rendelte, mivel országgyűlési képviselőséget vállalván el, a kamara területén többé állandóan nem lakik s eltávozását be sem jelentette. Nevezett ügyvéd s or. képviselő felebbezéssel élvén — A legf. ítélőszék az ügyvéd-kamara fentebbi határozatát megváltoztatta és elrendelte, hogy felebbezőnek ügyvédi lajstromból való kitörültetése megsemmisitessék ; „mert nevezett ügyvéd az országgyűlési képviselőség elvállalásával magában véve rendes lakását Budapestre még át nem tette, és rendes lakhelyének megváltoztatása bizonyítva nincs;" „megjegyeztetik azonban, hogy nevezett ügyvédnek kötelessége lesz vala annak idején az országgy. képviselőség elválalását s ebből kifolyó időszakonkénti távollétét az ügyvédi kamarának bejelenteni." (1876 márczius 29. — 2502. sz. a.) Az ügyvédjelöltek közzé való felvétel megtagadására törvényes ok nem létezik, ha a gyakorlatnak betegség általi közbe szakítása igazoltatik. Duchon Iván az ügyvédjelöltek közzé való felvételi kérelmével a z a 1 a-e g e r s z e g i ügyvéd-kamara választmánya által ismételten elutasittatott, legújabban azon okból mert igazolta ugyan, hogy a jog s ál'amtudományok bevégzése után a bírói államvizsgát letette, s hogy 1873. aug. l-jén ügyvédnél gyakorlatba lépett s azt 1875. július 3l-ig szakadatlanul folytatta ; de azt, hogy utóbbi időtől joggyakorlaton lett volna, s különösen, hogy jelenleg is gyakorlaton lenne, — nem igazolta. Felebbezésóre — A legf. ítélőszék fentebbi végzést megváltoztatta s a felvételt elrendelte; „mert C. alatt az ügyvédjelöltek közzé felvételét, valamint szabályszerűen minősitvényét és első kérvéuye beadásakor folytonos ügyvédi gyakorlatát kimutatván, — jelen kiegészített kérvényében a gyakorlatnak betegség általi közbeszakitását is igazolván, törvényes ok a felvétel megtagadására fen nem forog." (1876. márczius 29. — 2430. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Az ezred parancsnoka a katonai kincstár jogi képviselője gyanánt nem tekinthető. I A magán tulajdona területnek katonai gyakorlatokra