Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 45. szám - A codificatio lassu menetének okai

181 szükségképi használása a kisajátítási eljárás szabályai és a | kártalanítás kötelezettsége alól nincs kivéve. Tolna község bi rája képviseletében — a 8-ik huszárezred parancsnoksága mint a katonai kincstár képviselője ellen a szegszárdi törvényszék előtt kártalanítási pert indított azon károkért, melyek az 1865. évi nyáron tartott gyakorlatok alkalmával, a közigazgatási uton Tolna község határában azon czélra kijejölt 678 hold szántó s legeló földeken, az 1865 j ílius 16-tól aug. 23-ig ily használatra kisajátított területen okoztattak — s melyek iránt barátságos uton kiegyezés létre nem jöhetett. Az előre bocsátott szakértői becsli és a felekkel tartott fárgyalás után a tszék 1875. decz. 16. ez ügyben határozatot hozott melyben részint Tolna községét, részint némely tolnai lakosokat, mint tulajdonosokat illetőleg, holdankint 1 ftot, részben 2 frt 50 krt véve a megbecsült kár alapjául, a kincstárt összesen 1501 frt 50 kr. kár megtérítésében marasztalta el — az 1868. évi 55. t. cz. 79. §. alapján mely ily esetre teljes kártalanítást rendel, és annak 83. §-ban rendelt szakértői becsű folytán. Ezen u. n. határozat ugy az azt megelőző ideiglenes kisajátítási eljárás ellen a kincstár részéről se mm. panasz adatott be. A Semmitőszék a neheztelt határozatot az 1875. sept. 18-kán eszközlött becslési cselekvénynyel együtt az 1868. 55. t. cz. 59. §. alapján megsemmisítette s a tszéket szabályszerű kártalanítási eljárás eszközlésére s uj határozat hozatalra utasította — egyebekben a semm. panaszt elvetvén; „meg kellett semmisíteni a neheztelt határozatot s az alapjánl szolgált becslési cselekvényt, mivel utóbbihoz a cs. k. katonai kincstár jogi képviseletének törvényszerű megidéztetése elmulasztatott, jóllehet a törvényszéki küldöttség értesítve volt, miszerint az illető ezred parancsnoka a kincstárnak jelen peres tigybeni képviseltetésével meg nem bizatott, és azért annak nevében érvényesen nem járhatott el." „Ellenben többi részeiben a semm. panasz elvetendő volt következő okokból:« „Az 1868. 55. t. cz. 75. §, szerint ideiglenes kisajátításnak átalában oly esetben van helye, midőn valamely közszükség fedezése végett bizonyos tér ideiglenes használatul szükségeltetik j* „hogy az idézett törvényszakasz a katonai gyakorlatokra megkívántató területet különösen nem említi ;ueg, az a kisajátítási törvény 79. §-nak azon határozott szabványán: hogy se az állam, se az egyesek bárkinek is tulajdonát, a kisajátítási eljárás utján megállapított s a 80. §. értelmében fizetendő teljes kártalanítás nélkül igénybe nem vehetik, mit sem változtat, miután a köz szükség fogalm;i alá a hadtesti gyakorlatok megtartása is kétségtelenül tartozik, s a 75. §-ban felsorolt némely kisajátítási esetek egyébként is nem taxatíve, hanem csak példaképen említetnek." „Ezekből következőleg jelen esetben tekintve, hogy nz illető birtokok tulajdonosai a nekik megajánlott kártalanítással meg nem elégedtek, ellenbeu a hadgyakorlatra berendelt ezred parancsnoka a szükséges terület átengedéséhez ragaszkodott: az ideiglenes kisajátítás s ennek folytán a kártalanítási összeg birói eljárás utján l^endó megállapitása törvényszerüleg lett elrendelve." „Mi végül a budai katonai főparancsnokságnak a kérdésbeni ideiglenes kisajátításra vonatkozó, a semm. panasz utolsó előtti bekezdésében hangsúlyozott intentioit illeti, ezek a fenforgó ügy eldöntésére befolyással nem lehetnek, — tény levén az, hogy a kérdéses terület egy lovas ezred hadgyakorlatára használtatott, s hogy ennek következtében azon terület tulajdonosai az ez által szenvedett károk megtéritését a katonai kincstártól jogosan követelhetik." (1876. april 5. — 3054. sz. a.) Nem képez hivatalbóli semmiségi esetet, ha erdei kártétel iránt indilolt mezei rendőri perben a kincstári uradalom képviselőjéül az erdészhivatal el fogadlatolt. A nagybányai kincstári uradalom erdőhivatala — Laszner Gusztáv erdész által — Papp Péter s társai ellen 111 frt erdei kár megtérítése iránt mezei rendői pert inditott. A kir. tábla — hová ez ügy felebbeztetett, hivatalbóli semmiséget észlelt, mert a felperesként fellépő erdész a kincstárt nem képviselhette. A Setnmitőszék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazandónak; „mert felperes hivatali minőségét s a kereset tárgyát tekintve, azt, hogy felperes uradalmat annak erdő hivatala nem képviselheti,nyilvánvalónaktekinteni nem lehetvén, — a képviseleti jogosultság kérdését, miután az ellenfelek azt kétségbe nem vonták, — csak a törvényes képviselőnek a perr. 298. §. b. pontja szerint emelhető semm. panasza folytán lehetne megbírálni. (1876. febr. 16. — 2092. sz. a.) Az sem képes hivatalbóli semmiséget, ha felperes a perr. 83. Hl. §§-szaira hivatkozással elutasitatik, midőn az Ítélet érdemleges okokra is volt fektetve. Korlát Kálmán — Tóth János e. 200 frt iránt sommás pert inditott, melyben felperes keresetével elutasittatott s az ellen felebbezett. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján a Semmitőszékhez felterjesztette azon alapon, mivel hivatkozássál a 111. §-szra azért lett felperes elutasítva, minthogy személyes megjelenésre idéztetvén, meg nem jelent. A Semmitőszék itt sem találta azt alkalmazhatónak ; „mert az első bíróság ítéletét nem egyedül a perr. 83. 111. §§-szai alapján, hanem érdemleges okokból is hozván, miután felperes, az ítélet ellen felebbezéssel élt, semm. panaszszal pedig élhetett volna, — csupán azon okból: mert az első bíróság érdemleges okok mellett a perr. 83. 111. §§-szait is alkalmazta, Ítélete hivatalból megsemmisithetőnek nem találtatott." (1876. márczius 8, — 3551. sz. a.) V VI. magyar jogászgyülés programnija f. év janins 25—28. I. Előleges napirend, a) 1876. június 25. reggeli 9 órakor teljes ülés a m. k. egyetem üléstermében. 1. Megnyitás. 2. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzőt az elnök választ.) 3. Jelentés a jogreform terén felmerült jelenségekről. 4. A számvizsgálók jelentésének elintézése. 5. Egy 3 tagu számvizsgáló bizottság választása. 6. Egy öttagú szavazatszedő bizottság kiküldése az elnök által. 7. Az állandó bizottság által elfogadott indítványok aa illető szakosztályokhoz utasitása. b) 1876. évi június 26-án és 27-ón reggeli 9 órakor és délután 3 órakor: Szakosztályi ülések a m. kir. egyetem | jogi facultásának termeiben. 45*