Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 44. szám - Az uj "kamat" - törvényjavaslatról

178 tatja, a közvetítési szerződés mindkét félre nézve kereskedelmi \ ügylelet képes, s ez 300 frlon tul a jbiróság hatásköréhez nem tartozik. G-elb Jakab pesti kereskedő — Keer és Sorthen bej. keresk. czég ellen Budapesten az V. ker. járásbírósághoz 725 frt iránt sommás keresetet adott be, azon alapon, mert nevezett czég Gelb Ábrahámnak egy cséplő gépet 5150 fton, Pauncz Bernátnak pedig egy malmot 890 font sterling (9350 forinton) eladott az ő közvetitése mellett, miért megállapodásuk értelmében a vételár után 5°/0 dijat volt köteles fizetni, mely kötelezettségének nem tett eleget. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt, mert mindketten kereskedők és alperes a keresetlevélben emiitett ingóságokat azért tartja üzletében, hogy azokat tovább eladja ; a közte s egy 3-ik személy közt létrejött ügylet tehát keresk. ügyletet képez, és igy annak közvetitése is. Minthogy azonban a kereseti összeg a keres, eljárási rendelet 7. §-sza szerint a jbiróság mint keresk. biróság hatáskörét túlhaladja, annak illetősége leszállítandó. Felperes azt válaszolja, hogy jelen ügy nem képez kereskedelmi ügyletet, mert a vevők kik a kérdéses gépeket közvetítésével megvették megtartási s nem továbbadási szándékkal vásárolták. A járásbíróság f. évi május 9. — 16736. sz. végzésével illetékességót leszállította következő indokokból: Alperes a keresetben érintett ingóságokat oly czélból szerezte, hogy azokat másoknak tovább eladja. Ez tehát a keresk. törv. 258. §. szerint világosan kereskedelmi ügyletet képez; mennyiben pedig felperes azzal foglalkozott, hogy alperesnek a kereseti ingóságokra továbbadási szándékát létesitse, — ezen cselekménye folytán a ker. törv. 259. § 7. §. szerint ismét keresk. ügyletet képező közvetítés állott elő. A keresk. ügyletekből eredő perekben pedig az eljárási rend. 7. § sza a jbiróság illetőségét 300 ftot meg nem haladó ügyletekre szoritotta. Felperes se mm. panaszt adott be; mert a ker. törv. 259. §. 7. p. szerint csak oly közvetítési ügyek keresk ügyletek, melyek kereskedelmi ügyletek közvetítését tárgyazzák. Az tehát a kérdés, hogy a közvetített ügylet kereskedelmi-e? mig a biróság nem a felperes által létesített, közvetített adásvételi ügyet, hanem a jelen pertárgyát képező közvetítési ügyet s a felek minőségét vette mérvadónak ; s ez téves kiindulás. Mert az idézett §. nem mondja, hogy a közvetített ügylet melyik félre nézve képezzen keresk. ügyletet, hanem csak ez áll benne: ,A keresk. ügyletek közvetítése' — tehát csak az lehet eldöntő, hogy keresk. ügyletet képez-e a melyet felperes közvetített s nem az is, hogy melyik félre nézve? A közvetített, ügylet pedig nem kereskedelmi, mert tárgya a gazdasági gépeknek magán birtokosok által magán használatra történt megvétele, mig a 258. §. 1. p. szerint az adásvétel csak akkor keresk. ügylet ha továbbadási, üzérkedési szándékkal történik. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresetlevél szerint alperestől oly díj követeltetik, melyet az kereskedelmi üzlete folytatásához I tartozó eladási ügylet közvetítéséért felperesnek állítólagfizetni köteles." „Ehhez képest s tekintettel arra, hogy mindkét fél a kereskedést iparszerüleg folytatja, az érvényesítetni kivánt közvetítési szerződés is ugy fel — mint alperesre nézve kétségtelenül kereskedelmi ügyletet képez, — és pedig nemcsak a keresk. törv. 259. §. 7. p. — de annak 260. és 261. §§. értelmében is." „Az első biró tehát illetéktelenségét a végzésében idézett szabályrendelet 5. §. 2. p. és 7. §-szának megfelelőleg mondotta ki." (1876. június 8. — 9834. sz. a.) Azon hiány, hogy a keresetlevél küllapján a biróság kereskedelmi minősége kitéve nem volt, csak azt indokolhatja, hogy az kijavítás végett hivatalból visszaadatassék, s nem ast is, hogy a kifogásolt bírói illetőség leszállitassék. Kern Adolf rimaszombati bej. kereskedő — Schvarcz C. bej. vaskereskedő e. Budapesten 185 frt mint kár s foglaló kétszerege megfizetésére a r i m aszombati jbiróság mint keresk. bírósághoz keresetet adott be azon alapon, mert alperes utazója által nála különféle fa űrmérték, rézsuly stb. árukat megrendelt 20 frt foglalóval s legfeljebb f. év jan. 17 re való szállítás kikötetével. Azon árukra több községgel szerződött is de 100 frt büntetés fizetésével, ha jan. 17-kén át nem adatnak; mi csakugyan nem történhetett, mert alperes a megrendelt árukat el nem küldötte. Alperes illetőségi kifogással ólt, mivel a kereset mint keresk. bírósághoz lett volna intézendő, mig a keresetlevél 1-só példányán azon kijavítás csak az idézés után történt és a 2-ik példányon mely által alperes idéztetett, az nem létezik. — Azonfelül kifogásolja az illetékességét azért is, mert a perr. 35. §-ként nem a szerződés kötésének hanem teljesítésének helye szabályozza az illetékességet; a megrendelt árukat pedig nem volt köteles Rimaszombatban átadatni, hanem Bpesten feladni, hol átveendők voltak; annál inkább mert alperest csak az indóházhoz teendő kocsi szállítás költsége terheli s csak akkor ha az utánvét Pestre megérkezett. Tehát alperes személyes bírósága lehetne csak itt illetékes. (Vége köv.) Semmitöszéki tanácsok jnnias 12-töl. I. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Bírák: Soltész, Babos, Szloboda, Elekes, Grallu. II. Tanács. Elnök-. Tóth Lőrincz. Birák: Vértesy, Láday, Beke,Nagy Samu, Németh Miklós. III. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Bírák: Herberth, Pápay, Masierevics, Mersich, Engelmaier. IV. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Manoilovics, Ráth György, Oszvald, Rauchhoffer, Lacza. Bejelentetett összesen: 355. ügy. Halálozás: A bpesti kii', tábla ismét veszteséget szenvedett Deréky István biróban, ki élte 54-ik évében tegnap előtt meghalt. Nyugodjék bókében! Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, Í876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.