Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 44. szám - Az uj "kamat" - törvényjavaslatról

277 alatt végrehajtás kikerülése mellett felperesnek megfi- | zetni; a 60 frt kamat hátralék iránti követelésével azonban felperes elutasittatik. A felebbezési munkadíj felebbezö terhére 5 frtban állapittatik meg." „Indokok: „A kereseti követelés alapjául bemutatott adóslevél alaki tekintetben arra nézve, hogy bizonyítékul szolgáljon, a perr. 167. 168. §§-ban meghatározott kellékekkel birván, alpereseknek az elleni kifogása csak annyiban vehető tekintetbe, a mennyiben azt bebizonyították. Minthogy pedig az azon adóslevelet előttemezett s illetőleg azon alkalommal jelen volt tanuk egyező vallomása szerint az adóslevélben kitett 300 frt tőke, előbbi kölcsönöknek alperesek közbejöttével s kifejezett belenyugvásával eszközölt összeszámitásából keletkezett, — alpereseknek az egész 300 frt le nem számlálása miatti kifogása figyelembe nem vétethetvén, ezen tőke összegnek s a fizetési határnaptól felperes beleegyezése folytán, de az adóslevél vonatkozó tartalmánál fogva is csak 6"/0 kamatainak megfizetésében feltétlenül marasztalandok voltak." „A 60 frt kamathátralék czimü követelésével azonban felperest az alperesi tagadás folytán el kellett utasi- j tani azért, mert a mellett, hogy az adóslevél ezen nem százalékban, hanem egyszerűen 60 frtban kitett összegnek keletkezését és rendeltetését határozottan nem tartalmazza, — felperes maga az 1875. nov. 12-kén tartott póttárgyalás alkalmával tett nyilatkozata szerint, az emiitett 60 ftot egyszer kamathátralékok összesítése eredményének, — azután meg 9 hónapra előlegesen törlesztett kamatnak állitván, — ily két ellenkező jogalapból származtatott követelésének valódiatlanságára maga szolgáltatott bizonyítékot. — A perköltségek összege a részbeni perveszteségnél fogva mérsékeltetett." (1876. május 24. — 4940. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A keresetlevél a keresk. birósag által felperesnek kijavítás végett hivatalból visszaadandó, ha abban azon tények melyekből felperes követelését származtatja, időrendszerint teljesen s világosan elő nem adattak s e hiány a bizonyítékul szolgáló számla által sem pótoltatott. Fuchs J. bejegyzett váltóüzlet tulajdonos Bpesten — Badanyi M. kassai lakos s katasteri főfelügyelő e. a bpesti váltó keresk. tszékhez mint keresk. bírósághoz 1429 frt fizetésére rendes keresetet adott be azon alapon, mert az A. alatti könyvkivonat szerint az általa megrendelt értékpapírok árkülönbözete fejében a kereseti összeggel s 1875. jul. 1-től 6°/0 kamataival adósa. Alperes részéről illetékességi kifogás emeltetett következőkben. A jelen ügy nem értékpapírok megszerzésére kötött, hanem pénzkölcsönzési ügyletből eredt. — Még 1873-ban megbízta felperest 50 angolmagyar részvény vételére átadván foglalóul (Angabe) 10000 ftot. Ez ha létesiti, értékpapír szerzési, adásvételi ügyletet állit elő; de felperes ezen állítólag megvett értókpapirok vételárát tőle be nem követelte, hanem a vételár hátralék erejéig a részvényeket — depotban megtartotta, s ezen összegtől több éven át kamatokat szedett be alperestől, sőt pótlékokat is midőn később azok értéke leszállt. így az eredetileg adásvevési szerződésre nézve ujitás, különösen hallgatag beegyezéssel k ö 1C8Ön-szerződés jött létre közöttük, mely már a kö 1csönzési — Belehnungs — jogügylet természetét öltötte fel. Sőt később kártérítési jogczimet öltött magára, mert felperes 1875. július 16. kelt levelében tudatja, hogy azon mindig ,Depot-nak' czimzett részvényeket dar. 4 frt 50 krron eladta. —- Ezekhez járul mikóp ezen ügylet még 1873 ban a keresk. törvény előtt keletkezett. A keresk. törvénszék f. év april 27. — 40731. sz. a. végzéssel az illetékességi kifogásokat elvetette. Indokok: „Alperes beismerte, hogy 1873. septemberben megbízta felperest, hogy részére 50 dar. angol-magyar részvényt vegyen, s hogy ennek kivitelére 10000 ftot adván át neki, — miután ebből a részvények vételára ki nem telt, felperes ezen hátralevő vételárban a részvényeket megtartotta, s hogy a kereseti követelés ezen vételár hátralékából származik. -- Alperes ezek szerint a keresk. törv. 258. §. 3. p. értelmében közforgalom tárgyát képező részvények megszerzésére vonatkozó ügyletben állván, ez irányában is, habár ő nem kereskedő, feltétlen keresk. ügyletet képez s ez iránt ezen tszék tárgyi illetékessége megállapítandó volt." „Alperes azon előterjesztése, hogy a vételártól több éven át kamatok fizetetvén, ez által az ügylet hallgatag kölcsönügyletté változott, — mellőzendő volt, mert felperes a hátralevő vételár után kamatokat követelni s megfizetésére halasztásokat engedni jogosítva volt ; s ez alapon a vételár hátraléknak kölcsönné történt átváltoztatása nem állapitható meg." Végre felperes azon kifogása alapján, hogy a keresk. törvénynek korábban keletkezett jogügyletekre vonatkozólag visszaható ereje nem lehetne — az illetőség leszállítható nem volt; mert a tárgyi illetőség megállapításával csupán a keresk. perekre nézve előirt eljárás szabályoztatik s az anyagi törvényeknek a jogügyletre 8 ennek következményeire vonatkozó visszaható alkalmazása kimondva nincs." Alperes semm. panaszt adott be melyben ismét vitatja, hogy kölc ön-szerződésnek kellett köztük létrejönni; mert a jogügylet természetéből következett hogy a szerzett részvények ,depotl-ba voltak adandók; a depót pedig nem jelent mást mint értékpapírokban adott ingó zálogot bizonyos kölcsön-szerződés megerősítésére." A Semmitőszók a neheztelt végzést a tárgyalási cselekménynyel s idéző végzéssel együtt a perr. 297. §. 1. p. alapján hivatalból megsemmisítette, s a keresetet felperesnek, esetleges kijavítás végett visszaadatni aendelte ; „mert a keresetben a perr. 64. §. egyenes utasítása ellenére azon tények, melyekből felperes követelését származtatja, időrend szerint teljesen s világosan előadva nem levén, s e hiány a beügyelt számla által, melynek tartozási lapja csak egy összeg átvitelt s az ez után számitott kamatokat tünteti fel — sem pótoltatván : ekként a fel — s alperes között fenforgott kérdésbeni viszony meghatározására minden biztos alap hiányzik." Egyébiránt a tszék újonnan figyelmeztetik, hogy a felterjesztett jelentések küllapján a feleket megnevezni s az ügy rövid tartalmát kitenni, az ügyv. szab. 234. §. szerint elengedhetlen köteleségében áll." (1876. június 8. — 9964. sz. a.) A közvetítési dij alperes kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó eladási ügylet közvetítéséért követeltetvén s tekinI lettel arra, hogy mindkét fél a kereskedést ipar szer üleg foly44*