Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 44. szám - Az uj "kamat" - törvényjavaslatról

176 Még méltánytalanabb a törvényjavaslat abban, | hogy minden mellék lekötményt s fizetméuyt kizár és a kamatba számíttatni rendeli. Ezzel a vincularis birság is egészen eltörültetvén, csak is a gondatlan s hanyag adósnak fogja pártját. Ily módon nem levén a hitelezőnek módjában késedelmes adósát se előzőleg se utólag sulyosb következruényuyel fenyegetni s megfenyitetni, az. bizonyosan a mai törvénykezési bal viszonyok közt számitani fog s tudván, hogy tiz százaléknál nagyobb kamatot később sem fog fizetni, s hogy a kinek van ideje, annak van élete is: engedni fogja magát bepereltetni. Olvastam ugyan többször a hirlapokban, hogy némely vidéken száz és több százalékot vettek volna kamatul a tőkeüzérek; mi tagadhatlanul iszonyú zsarolás; de ugy hiszem, hogy ez csak szórványosan történt; legalább e vidéken — Bácskában — nincs eset rá. — Az elszaporodott vidéki takarékpénztárak 10 és 12°/0-ra kölcsönöznek első helyen való bekeblezés mellett; sőt nálunk a magános tőkeüzérek sem vesznek többet 12°/0 — 20° 0, ritkán ennél többet s csak akkor, ha a kölcsönkérő már el van adósodva. Nem mondom, hogy a megszorult földész ily 12 — 20°/ kamat mellett nem megy tönkre, mert az adósság biz utoljára is — nagy adóink mellett — érzékeny teher s nem esik senkinek könnyűén azt fizetni; hanem az is bizonyos, hogy az állam meg épen nem kimóli a maga tagjait, midőn a föld tiszta ( ? ficticius) jövedelme után 30°/0 adót s erre ismét körülbelül, mert ötszörösen emeli azt, — &Ya% cz^g alatt igazabban 140/0 pótadót szed. Bizonyos továbbá, hogy a ki 12°/0 felül csak 30°/0 vagy még többre kaphat kölcsön: az már nyakig úszik az adósságban s annak nem segit a 6°/0 kamat sem; de ekkor a 30°/0 és 100°/0 kamat is lebeg s veszendőben van a tőke is. Ily nagyobb kamatú kolcsönvevés többnyire csak kapkodás a fenyegető bukás elől való szabadulás után szalmaszál a vizben fuldoklónak ! A magasb kamatláb, vagy uzsora elharapózott kórsága, egy szóval — egészen más forrásokból s kútfejekből ered. Az csak okozata az ország beteg anyagi helyzetének, de nem oka. Félünk tehát, hogy a kamat korlátozása egy magában, ha a kisbirtokosok részére mielőbb hitelbankok nem létesíttetnek, nem segit a bajon, sőt inkább elmérgesiti azt és lesz : ,medicina pejor morbo'; hatálytalan moschusz a haldoklásban ; levén az ország igy is mindenféle teherrel már elárasztva. Távol legyen tőlem, hogy ezzel a zabolátlan és szivtelen uzsorások, ezen a nép vérét szivó nadályok túlkapásai mellett akarnék kardoskodni. ,Korántsem.' Azonban a nem reménylett törvényjavaslat problematicus sikerű, jogtalan intézkedését sem hallgathattam el akkor, midőn kötve lehet hinni, hogy ha az törvénynyé válik: azzal az annyira nélküiözhetleu közhitel s evvel a közjó nyerni fogna, kivált, midőn igazságszolgáltatásunk lassúsága s gyarlósága ázsiai czimre tett szert s mindennap nagyobb tért nyer a — hanyatlásban! Egyébiránt nem tartózkodom végre is kijelenteni: hogy ha már a kamatkorlát el nem maradhat, azt legalább is l2°/0 szabatni s e mellett a vinculumot is fenntartandónak vélném azért: mert szükségleteink is kétszeresen emelkedtek az előbbi 6°/0 korhoz képest s mert a kormány által kétségtelenül beszerzett statistikai adatok — mint hiszem — azt fogják felderiteni, hogy országszerte leginkább 12°/0 kamat divik s legfölebb 24 egész 30°/o közt változik, s igy az közép kamatlábnak tekinthető; mert végre a vincularis birság, a meg nem tartott fizetés esetére, még mindig gyakorlatban van és a kir. Curia azt a kamat magasságáig meg is szokta ítélni; de igazságos is, hogy a makacs adós a gondatlan mulasztásért lakoljon. Mikor s mely esetben kell e tekintetben kivételt tenni? ez egy codificált törvénykönyv keretébe való kérdés. Legfőbb itélőszéki döntvény. Az adóslevélben kitett összeg le nem számolása miatti kifogás birói figyelembe nem vehető, ha azon összeg az adós beleegyezésével előbbi kölcsönök összeszámításából keletkezett. BukulePável — TyiraVaszilés neje ellen 300 frt s jár- iránt pert indított. A deési kir. jbiróság 1875. nov. 30. - 6620. sz. a. ítélettel alpereseket a kereseti tőkében, 60 frt kamat hátralékban s 1875-től 670 kamatban s 34 frt perköltségben elmarasztalta; mert a követelés valódisága a perr. 190. §. értelmében a kihallgatott tanuk vallomása alapján teljesen bizonyítva van; annál inkább mivel alperes által hivatott tanuk az ő állitását, hogy a követelés nem létezett, s nem áll fenn, nem bizonyították, sőt ezek vallomása által is a felperesi tanuk vallomása erősitetik meg. A kamat 1875-től azért ítéltetett meg 6°/0-ban mivel felperes a tárgyalás kiegészítése rendén abba beleegyezett. A marosvásárhelyi kir. tábla 1876. febr. 19-kén Ítéletet hozván, a jbirósági Ítéletet megváltoztatta akkép: hogy alperesek kötelesek 225 frt ennek 1875. május 8-tól folyó 6°/0 kamatjait 8 nap s végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén következő indokokból: „mert felperes keresetét az 1874. apr. 24-kén kelt adóslevélre alapítván melynek tartalma szerint a keresetbe vett 300 frt kölcsön tőke készpénzben lefizetetvén, azt alperesek, még pedig bankjegyekben kézhez is vették;* „tekintve, hogy alperesek a keresethez csatolt adóslevél tartalma valódisága ellen tettek kifogást, állítván hogy a keresetileg követelt 300 ftot felperes nekik készpénzben nem fizette le, s hogy ők azt készpénzben kézhez nem vették; tekintve hogy a hit alatt kihallgatott tanuk magok azt állítják, hogy felperes a kereseti 300 ftot előttük készpénzben alpereseknek nem fizette le, s alperesek azt kézhez nem vették; s ennélfogva e tanuk által a keresethez csatolt adóslevél létrejötte, de az is igazolva van, hogy felperes a keresetileg követelt 300 frt tőkét alpereseknek készpénzben nem fizette le; tekintve hogy felperes maga beismerte mikép a keresethez csatolt adóslevél alpereseknek egy 200 ftot s 25 ftot tevő más adósága összevonása iránt lett kiállítva;" „ezen okokból alperesek ezen felperesi beismerés alapján csak is e 225 frt tőke megfizetésére kötelezhetők ;" „és miután felperes a kamatlábat a tárgyalásnál 6°/0-ra szállította le, a tőke utáni kamatok a kereset beadásától 6%-kal Ítéltettek meg." „R szben felperes is pervesztes levén, a perköltségek kölcsönösen megszüntettek." A legfőbbltélőszék következő Ítéletet hozott: „Mindkét alsó bírósági itélet megváltoztatásával köteleztetnek alperesek 300 frt tőkét, ennek 1875. jan. — 1-től járó 6°/0 kamatját és 20 frt perköltséget 8 nap