Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 44. szám - Az uj "kamat" - törvényjavaslatról

Buda]pest, 1876. kedd, június 13. 44. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Az uj kamat (javaslat. — Lygf. itélősz. döntvény. — Kereskedelem jogi döntvények. ^<T Az tij ,kamat* — törvényjavaslatról. (k.J A pénz a közforgalom emeltyűje, az életerő héviuérczéje s az emberi társadalom öszves rétegeiben folytonosan keringő legfőbb tényező levén; minden intézkedés, mely a körül forog, életbevágó mozzanatot képez s behatóbb vizsgálatot s mérlegelést igényel, mint bármely más válto/.ás s reform, mely a szükség követelményei szerint előtérbe lép! A közelimént közzétett igazságügyi ministeri törvényjavaslat az uzsora eltörléséről alig egy pár év előtt alkotott törvény pótlását czélozza; voltaképen azonban a szabad alkuvá s közáruvá emelt pénz, tekintőleg a kölcsöntőke kamatai korlátozását tárgyazza! Tagadbatlan, hogy midőn a felszabadított tőke s kamat ily korán ismét megszorittatik: ez aggodalmas visszaesésre s egyrészről oda mutat, hogy az uzsora eltörlése elhamarkodva törvényesíttetett, másrészről pedig méltó kételyt s kérdést támaszt; váljon a kamatláb korlátozása jogos s czélszerü e akkor, midőn életmódunk és szükségleteink változtak, a jogviszonyaink a kereskedelmi s váltóüzletek gyarapodása folytán átalakultak, minden czikk többszörösen megdrágult és csak a földértéke csökkent az utolsó időben — nem csak a sanyarú több évi csapásoknak, hanem a felemelt s több évre elsőséggel biró — adóknak miatta is ! Nem akarok annak taglalásába s bizonyításába ereszkedni, hogy a pénztőke kamatlábának korlátozása ezentúl is, mint mindig, sok esetben irott malaszt marad; mert a kijátszásnak sokféle meggátolhatlan módja van. Ezt a sajtó eléggé kimutatta; az élet pedig kétségtelenül igazolta. Hanem jogi szempontból legelőször is tagadjuk, hogy rendszerint az enyim s tied, vagy is a magán tulajdon használatát, a honpolgárok közt egyoldalúan, egyik vagy másik előnyére vagy hátrányára, jogosan korlátozni lehetne. Az előhaladt magán jog fogalma ilyesmit el nem ismer. Ha nincs helye a korlátozásnak a földtőke haszonbérleténél; és ha a gabona s egyéb életezikk árát ma más nem határozza meg, mint a köz szükség és a verseny, — nem eshetik jogosan s üdvösen az alá a pénztőke s ennek kamatja sem; mert az szinte forgalmi árut s tőzsdei czikket képez, és ha kölcsön adatik, haszonbérleti természetet ölt fel. Megengedjük, hogy az államnak eminens joga, vagy inkább hatalma lehet, rendkivüli esetekben rendkívüli erőszabályokhoz nyúlni; de ez csak ideigóráig ideiglenesen tarthat, mig a rendkivüli körülmények meg nem szűnnek. Azonban az is áll, hogy az államnak első s főkötelessége a magánjog szabad s korlátlan gyakorlatának utbaálló akadályokat mielőbb elhárítani, különösen a mindennapi szükségletet képező pénz ügyében oly módokról s eszközökről gondoskodni, melyeknél fogva a kölcsönverseny élénkittetvén, a megszorult állampolgár könnyen segíthessen - magán. Ilyenek köztudomás szerint — a bankok és főleg az olcsó s gyors igazságszolgáltatás. Ezzel ugyan semmi ujat nem mondtam; de tán nem árt emlékezetbe hozni s felemlíteni azt is, hogy mindezen eszmék a magánjog értelme s hatálya körül épen az uzsora eltörlése következtében köz s általános jogérzületté izmosultak; és épen azért nem tekinthetem a kamat korlátozását opportunusnak, — sőt még móltányosnak sem a törvényjavaslat azon rendeletét, minélfogva egyrészről mai viszonyaink közt a kamatláb maximumát I0°/0-ban állapítja meg, másrészről — elég következetlenül — a még is megengedett nagyobb kamat kikötése esetében a közhitelességi! okmány megszerzését megtagadja és a telekkönyvi bejegyzés s birói ítélet tényeinél — csak ennek idejétől kezdve — szállítja le 10%-ra a nagyobb kamatot. Tíz százalék kamat külső tekintetre elégségesnek látszik ugyan, de csak is látszik. Azonban, ha tekintetbe vesszük, hogy ezen 10°/0 kamatra ugyanannyi— 1070 — egyenes jövedelmi adó, é< erre ismét eltakart módon 3ya°/0, voltaképen pedig, mert a 10°/0 adó hatszorosra emeltetik mintegy l5°/0 pótadó fizettetik ; s ha figyelembe vesszük, hogy az állam az okmányok kiállításánál s a zálogjogi bekeblezésnél, bélyeg s illeték fejében, elég bő vámot vesz, s hogy a hosszas per és még végtelenebb végrehajtás költségei, az ezzel karöltve járó megrövidítés esélyei s lehetőségei közt, a kamat, sőt néha a tőke egyrészét is felemésztik: bizony-bizony a 10°/0 kamatláb mint maximum akkor, midőn maga az állam is többet fizet saját kölcsönei után, — aránytalanul korlátoltnak s méltánytalannak bizonyul be! A kölcsön szerződés a kötvény érvénye, és a hitelesítés közt, mely azt csak közbizonyiték erejére emeli, benső kötelmi s jogi öszvefüggés, mely érvényt kölcsönözne, nem létezvén; valóban különösen hangzik az, hogy a közjegyző és a biró a 10°/o-uál nagyobb kamatot tartalmazó kötvényt nem hitelesítheti. Ez egy uj nemű gyönge óvadék s tilalom akar lenni, mely azonban a törvényellenes visszaélést meg nem gátolja. Midőn pedig a törvényjavaslat a maximumot meghatározza s a mellett még is azontúl a kamat nagyobb lábát is megengedi annyiban, mennyiben a már lefizetett nagyobb kamatot vissza nem követelhetőnek rendeli : ezzel ellenkezésbe jön a kitűzött czéllal; mert a mit a törvény tilt vagy némileg érvénytelennek tart: az a magán szerződési viszonyban sem tűrhető meg; s igy, ha a szerződést a I0°/0-nál nagyobb kamatra nézve közokmány erejére emelni, sem a beperlés és bekeblezés tényének napjaitól fogva annál nagyobbat megitélni nem szabad : következetesen azt is ki kellene mondani, hogy egyáltalán a nagyobb kamat érvénytelen s viszszafizetendő, tekintőleg beszámítandó. E számhoz van mellékelve lapnuk f. é. jnlius deez. előfizetési felhívása. 44