Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 43. szám

173 Az ezzel megoldott kérdés ez: ,Római vagy görög-kath. főpap halála folytán kir. biróságok által megiaditott hagyatéki eljárás következtében leltározott vagyon elkülönítésére s a magán vagyonnak a püspökséghez tartozó vagyontóli elválasztására a bíróság, vagy pedig a közigazgatási hatóság van-e hivafva ?l A jogeset pedig következő: Néhai Gaganetz József eperjesi gör. kath. püspök hagyatékára vonatkozólag Schirilla János min. fogalmazó mint az eperjesi püspökségi javak leltározására a cultusminister által kiküldött biztos az eljárás folyamában az eperjesi jbirósághoz azon kérvényei járult, hogy az elhunyt püspök hagyatékához tartozó i s leltározott magán tulajdonú ingóságok a bírói zár alól J felmentessenek, a püspöki lak helyiségei kiüresítessenek s azok kulcsai kezeibe átadatassanak. Ajbiróság f. óv febr. 12. — 688. sz. végzésével az érintett ingóságokra vonatkozólag, a mennyiben azok a hagyatéki tömeghez nem tartozó eperjesi püspöki széklakban ínég mindig elhelyezve volnának, a min. biztos kérelmének helyt adott, s SLZ ez iránt 3 nap alatt teendő intézkedésre a hagyatéki zárgondnokot Kádas Miklóst utasította. Ezen végzés s azt megelőző hagyatéki intézkedések s foganatositott leltározás ellen a ministeri biztos, ugy Mihalik Mihály kanonok mint a káptalan és székes egyház képviselője f. é. febr. 15-kén semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a fent közlött plenáris elvi enunciátumnak megfelelöleg — azt elvetette, egyszersmind a jbiróságot utasította, hogy az összes iratokat további eljárás végett az eperjesi tszékhez tegye át. Okok: A leltár néhai Gaganecz Josef g. e. püspök után az annak felvételére az 1868. 54. t. cz. szerint hivatott bir. kiküldött által nem csak felvétetett s befejeztetett, hanera abból kitetszőleg több rendbeli az egyházmegye s a kegyes alapítványok tulajdonaként kijelölt ingóságok is a káptalan s az örökös megnyugvásával a káptalan megbízottjának tettleg átadatván, a megmaradt többi ingóságok a jbiróság által megerősitett zárgondnok kezelése alá adattak." „A hagyatéki eljárás ily stádiumában nem állott jogában a püspökséghez tartozó javak leltározására kiküldött biztosnak a semm. panaszban kijelölt azon ingóságokat, melyek az örökhagyó által szereztettek, de melyek állítólag mint res sacrae szükség esetében a püspökség részére meg is válthatók, — a hagyatéki tömegből kihasítani s a káptalani gondnoknak átadni, miután az örökös beleegyezése kimutatása nélkül kétséges az, váljon ezen ingóságok a magán hagyatékhoz, vagy a püspökséghez tartoznak-e; — az azok feletti intézkedés tehát a hagyatéki biróságtól sem vonható el, miután vitás kérdések felett csak a biróságok vannak hivatva határozni." „Nem ütköznek eszerint az eljáró jbiróság 518. s 688. sz. végzései az örökösödési eljárás szabályaiba;" „de a leltározást sem lehetett megsemmisíteni a miatt mivel a püspökséghez tartozó javak leltározására kiküldött biztos befolyása nélkül történt; mivel eltekintve attól, hogy a leltározás valamennyi érdekelt felek jogai megóvására szolgál, — panaszló maga is a biztonsági intézkedéseket épsépben hagyatni kivánja; ezek pedig leltár nélkül fen nem tarthatók; de különben is a leltár által ninos kizárva az, hogy a birósági leltárba felvett, s a püspökséghez tartozó oly javak melyekrre nézve kétség nem forog fenn, a hagyatéki eljárás további folyamában a leltárból kihagyatassanak." „A jbiróságnak adott utasitás az iratok áttétele iránt alapszik a perrend 37. s 562. §§. szabványain melyek szerint a városi tszék helyébe lépett kir. tszéket illeti a hagyatéki eljárás vezetése, ha az örökhagyó a kir. tszék székhelyét képező városban lakott; e miatt azonban az eddigi eljárás megsemmisítése szinte nem lett volna indokolva, miután a kir. tszék által is a leltározással a kir. közjegyző lett volna megbízható.* (1876. május 18. — 6592. sz. a.) II. Tekintve, hogy a csődnyitás előtt szerzett végrehajtási zálogjog hatálya a csődleltár miként történt felvétele által nem érintetik • azon körülmény, hogy valamely ingatlan — melyre a v grehajtási zálogjog már az adós elleni csődnyitás előtt bekebelezve lelt, a csőd leltárba felvétetett, az árverésnek a polgári bíróság mint telekkönyvi hatóság általi elrendelését nem akadályozza. Kérdésül szolgált: ,Azon esetben a midőn oly ingatlan vagyon, melyre a hitelező az adós elleni csődnyitás előtt a ptr. 377. §. szerint zálogjogot nyert, a csődleltárba felvétetik, ez a tömeggondnok kezelése alá adatik, — a polgári bíróság mint telekkönyvi hatóság elrendelheti-e az árverést mielőtt a csődbíróság a csődleltárt kiigazítja és a tömeggondnokot a vagyon kiadására utasítja?1 Alkalmul a M. Földhitelintézetnek — Z1 a t k ó Laszkár csődtömege ellen 8000 frt erejéig folyamatba tett végrehajtási ügye szolgált, melyben felperes az alperesi ingatlanok elárverezéseért folyamodott a temesvári tszékhez, mely által azonban f. év márczius 28-kán kérelmével elutasitatott. Ezen végzés e. felperes semm. panaszt adott be, de a felett a Semmitőszék nem határozott, hanem a tszékhez az iratokat visszaküldetni rendelte jelentéstétel végett az iránt: hogy való-e panaszlónak azon állítása, hogy javára a végreh. zálogjog bekebeleztetett. — Annak idejében közlendjük az ügy elintézését. (8220. sz. a.) Semmitőszék nem teljes tanácsülési határozatai. Hivatalbóli semmiségi esetet képez ha a kir. tábla az első bir. ítélet vizsgálatába bocsátkozik mielőtt magának meggyőződést szerzett arról, hogy annak mindenik féllel való közlése megtörtént. Csécs Péter — Vas Ferenc z, ennek neje Takács Juli, és Gyalog János 3-ad rendű alperes ellen a vasvári jbiróság előtt 60 frt iránti perét lefolytatván, a jbirósági ítélet felebbeztetett. A k i r. t á b 1 a azt nem felebbezett részében érintetlenül — a mennyiben pedig felperes által csupán 3-ad r. alperesre nézve felebbeztetett, helybenhagyta (1875. ;un. 30. — 14562. sz. a. refer. Rudnyányszky Béla.) A legf. It el őszék hivatalbóli semmiség alapján az iratokat a Semmitőszékhez felterjesztette; mert az első birósági ítélet kihirdetésére 3-ad r. alperes a kihirdetés napján idéztetvén, arra meg nem jelent, a jbiróság tehát a kihirdetési jegyzék szerint azt neki kézbesittetni rendelte; mind a mellett a kir. tábla a nélkül, hogy a kihirdetésre jókor történt megidéztetésről, illetve az ítélet kézbesítéséről meggyőződött volna, azt a nem felebbezőnek tekintett 3-ad r. alperes védveinek mellőzésével 43*