Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 43. szám
172 „mert az előleges birói szemle megtartására ingóságokat illetőleg, a perr. 540 §. szerint azon biróság illetékes, melynek kerületében a szemle tárgya létezik ; tekintve tehát, hogy a szemle tárgyát képezett gabona beismeröleg az eljáró tszék kerületében van elhelyezve ; a keresk. törv. 347. §. szerint pedig folyamodónak az előleges birói szemléhez joga van, — az egyedül azt elrendelő s foganatositó biróság illetősége ellenébon emelt semm. panasz mint alaptalan elvetendő volt; — magától értetvén, hogy ezen előleges birói szemlére vonatkozó határozatok és eljárás a perbeli illetőségre befolyással nincs." (1876. május 30. — 7727. sz. a.) A kereset alapjául szolgáló ügylet kereskedelmi ügyletet képezvén, azon hely keresk. bírósága illetékes, hol felperes bejegyzett czég könyve vezettetik, hol tehát a fizetés is teljesítendő. E két jogi szempont tekintendő mérvadónak az illetőség megállapítására — tekintet nélkül a könyvkivonat keltére. Hauer P. Károly bej. termény kereskedő csőd perügyelője Bpesten — Englander Samu nyíregyházi kereskedő ellen a bpesti V. ker. j b i r óságához mint keresk. bírósághoz 121 frt 89 kr. iránt sommás keresetet adott bekövetkező alapon: Englander a fennállott Röser-féle bpesti czéget megbízta, hogy terményeit bizományban részére adja el. a felmerülendő költségek és szokásos közvetítési dijak megtérítésének kötelezésével. Teljesített is arra fizetéseket de a felmutatott könyvkivonat szerint a kereseti összeggel még adós maradt. A Röser czég feloszlatatván, annak összes kövelései Hauer czégre ruháztattak, mely később megbukott. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogással élt, mert ő nyíregyházi lakos, és a könyvkivonat másfél évet már meghaladt (30. §.) tagadván, hogy külön magát Bpestre kötelezte. Felperes az illetőséget az elj. szab. 5. s 8. §§. alapján kéri megállapitatni, utóbbi a perr. 35szát módosítván. A járásbíróság illetőségét leszállította f. év apr. 12. kelt végzésével, tekintve hogy a könyvkivonat iya éven tul pereltetik, hogy a keresk. törv. 563. §. élteimében a kereskedelmi könyvek bizonyító erejére s tartamára nézve ae előbbi törvények lettek fentartva, tehát itt a könyvkivonat megbirálásánál is az 1840. 16. t. cz. szolgál irányadóul, miért a perr. 35. §. tekintetbe nem vétethetett. Felperes semmiségi panaszszal élt; mert az illetőségi kérdés nem a perr. 30. 35. §§. hanem a keresk. eljárási rend. 5. 8. §§. értelmében lett volna megoldandó. A 8. §. szerint a kereskedelmi — az 5. 6. §§ban kijelölt ügyletek illetősége a czégbejegyzés helyének bírósága — tehát felperesi czég bírósága, mert alperesnél a bejegyzés nem is kivántatik. A kereseti ügylet pedig, habár alperes nem bejegyzett czég is, keresk. ügyletet képez, mit alperes sem tagadott. Ezek szerint a perr. 35. §. módosítást szenvedvén, irányadóul nem szolgálhat; mert nem a könyvkivonat kelte; hanem az ügylet keresk. minősége a mérvadó. És igy az, hogy a kivonat V/2 évnél régibb keletű, befolyással itt nem lehet. A Semmit ő szék a járásbíróság végzését 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette s annak ez ügyben illetőségét megállapította; „mert a kereset alapjául szolgáló ügylet a felek beismerése szerint is a keresk. törv. 368. s 377. §§-ban szabályozott kereskedelmi ügyletet képez;" „a felperesi bejegyzett czég könyve melyre a követelés állapítva van — helyben vezetetvén, — a fizetés is a keresk. törv. 324. §. értelmében Pesten teljesítendő;" „a kereseti követelés értéke pedig a 300 ftot meg nem ha1 adja;" „következve ezen perben egyedül az ügylet természete s a törvény által megszabott fizetési hely levén a birói illetőség tekintetéből mérvadó;" „a bíróság illetőségét a perr. 30. §. s a keresk. törv. 322. §. értelmében megállapítani kellett." (1876. május 30. — 8400. sz. a.) A perrend 338. §. biztosítási szabályai a kereskedelmi ügyletekből eredő követeléseknél is alkalmazandók. A biztosítás tehát kereskedelmi ügyleteknél sem rendelhető el, ha oly okirattal támogattatik. mely csak a felek közti adásvétel létrejöttét s nem a követelés valódiságát is tanúsítja. Mittelman Róza — Kohn Miksa dubovai fakereskedő e. a znió-váralyai jbirósághoz 116 frt 80 kr. erejéig biztositási végrehajtásért folyamodott, miután Kohn az A. alatt felmutatott s a ker. törv. 353. §, szerint teljes próba erejű a nevezett felek közt létrejött adásvételi szerződés okmánya szerint tartozott volna bizonyos mennyiségű faárukat szállítani, mit habár folyamodó a feltételeknek eleget tett, egészen nem teljesített a kereseti összeg erejéig; D okmánynyal a köveI telés veszélyezését igyekezvén kimutatni. A j biróság f. év april 11. kelt végzésével a biztositási kérelemnek helyt nem adott, mert az A. okmány polgári üzletből származó adásvevési szerződés levén, nem tartozik oly minőségű okmányok közé, I milyeket a keresk. törv. 313. 353. §§. kíván, hogy keresk. ügylet létezése előállitassék ; a perr. 338. §. kelléi kei pedig az A. okmányban fel nem találhatók s igy a biztositás elrendelésének alapjául nem szolgálhat. Biztosítást kérő semm. panaszt adott be, mert nem áll, hogy a faszállitásból eredő jelen szerződés keresk. ügyletet nem tartalmazna, s hogy a polgári üzletből származó adásvételi szerződés a keresk. törvény intézkedése alá nem esnék; tehát itt a perr. 338. §. nem alkalmazható. A Seramitőszék a semm. panaszt elvetette; „mert felperes a perrend. 338. §. ellenére, — melynek szabványai a kereskedelmi ügyletből eredő követelés biztosítása kérdésében is alkalmazandó — az A. alatti csak a felek közt létrejött adásvételi viszonyt, de nem a követelés valódiságát tanusitó okirat által a perr. 338. §. szabványainak eleget nem tett; következve a biztosítás elrendelése iránti kérelme megtagadandó volt." (1876. május 30. — 9269. sz. a.) Sentniitöszék teljes tanácsülési döntvéuyei. (Folyó év május 17-ről.) I. Habár az egyes római vagy görök-kath. főpapok által haszonélvezett egyházi vagyon hagyatéki eljárás tárgyát nem képezheti, tekintve mindazonáltal, hogy a perrendt. 57i. §szabói kifolyólag, a hagyatéki leltárba az örökhagyó birtokában talált mindazon javak felveendők, melyek nyilvánvalóan idegen tulajdont nem képeinek s az örökösök által hagyatéki vagyonúi kijelöltetnek: az elhalt római vagy görök kath. főpap után megindított hagyatéki eljárás alkalmából, a magán vagyonuk leltározására nézve felmerült vitás kérdések iránti perrendszerü intézkedésre a bíróságok vannak hivatva.
