Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 42. szám - A békebirósági törvényjavaslat 6. [r.]

168 Minthogy pedig a tudomány s codificatió tanúságai s kimutatásai szerint a jogéletben csak az érintett, kétféle ügyek különböztethetők meg; minthogy csak is egyikhez vagy másikhoz kell tartozniok, vagy a nagyobb forgalomhoz, nehezebb jogviszonyokhoz, — vagy a kisebb forgalomhoz, egyszerűbb viszonyokhoz ; szükségkép következik, hogy az alsó bíróságok előtti eljárás is csak kétféle lehet, a rendes, ünnepélyes, vagy a sommás. Minden további különböztetés s osztályozás nélkülözné a biztos alapot, casuisticára vezetne, s az önkénynek nyitna tárt kaput. A codificatió mai színvonalán további osztályzatok nem is engedtetnek meg. Es ezen elvek iránt tisztába jővén, könnyű azokból levonni az egyes bírósági szervezésre vonatkozó következtetéseket, melyek jelen czikkünk tárgyául szolgáló kérdés megoldására is könnyen elvezethetnek. — Következik ugyanis azokból: 1- ör Hogy az egyes bíróságok előtt kell a sommás eljárásnak alkalmaztatni, mert csak ez indokolja lételüket; következőleg mindazon ügyeknek melyek természetüknél fogva a törvényhozás által sommás eljárás alá soroltattak, az egyes biró hatáskörébe kell tartozni. 2- or Minthogy pedig sommás eljárás csak az lehet, mely ebbeli hivatásának teljesen megfelel, mely a lehetőleg legegyszerűbb, legrövidebb — következik tovább az is, hogy csak egynemű sommás eljárás létezhet, s a valóságnak megfelelőleg több különböző sommás eljárások meg nem engedhetők. Ha többféle sommás eljárások alakitatnáaak, ha lennének sommás, sommásabb vagy épen még legsommásabb eljárások is; akkor vagy egyik vagy másik nem lenne valódilag sommás — mert lenne nálánál egyszerűbb, rövidebb; a soramás eljárás fogalma pedig az, hogy lehető legegyszerűbb s legrövidebb legyen. És így a kevésbbé sommásnak létele már nem lenne igazolt, mert nem felelne meg valódilag hivatásának És itt rejlik a német első bírósági rendszer egyik legnagyobb gyöngéje s tévedése, midőn nem elégelvén a járásbirái előtti sommás perutat, azon kivül ,bagatell' — ,mahn' stb. féle még sommásabb verfahreneket szervezett. Ez a tudomány s codificatiór[elveivel össze nem egyeztethető, annál kevésbbé, mert'törvényhozási ámítást is rejt magában; biztositván a népet, hogy a járásbirák előtt valódi sommás eljárást élvezhet peres ügyeiben, a mi pedig nem való, mert még sommásabb eljárás is alakitatott. Egyik vagy másik tehát hivatásának valódilag nem felelvén meg, természetes mikép egyikök feleslegesnek tekintendő; a törvényhozásnak pedig nem lenne szabad felesleges, szükségtelen intézményeket — a nép terhére — előállittani. Ezek után könnyű belátni, miért tartjuk mi a javaslat békebirói intézményét teljesen czélszerütlennek s feleslegesnek. Mert nekünk is vannak egyes biráink, a járásbirák, kik egyenesen arra hivatvák, hogy a kisebb forgalmú ügyek és viszonyok felett bíráskodjanak; és a sommás eljárást alkalmazzák. Tehát egészen felesleges, czélnélküli, hogy még egy másik egyes bíróság szerveztessék s egy külön sommás eljárás rendeztessék. Ha azonban a járásbíróság sommás bíráskodása | nem felel meg a sommás eljárás hivatásának, ha a járásbirói eljárás nem valódi soramás eljárás, — ebből teljességgel nem az következik, hogy mellette még egy másik sommás közeget és sommás eljárást szervezzünk, hanem egyedül az, hogy a járásbirósági rendszert reformáljuk. Itt a reformra csak ugyan nagy szükség van; nem azonban, mintha járásbiráink nem lennének egyes bíróságok, vagy nem foglalhatnának el a bírói szervezetben oly állást mint a tervezett bagatell bíróságok; sem azért mintha előttük sommás, vagy ha ugy tetszik, bagatell perbeli eljárás nem létesitethethetnék; hanem azért mivel hatáskörük tul van terjesztve, — mindenek felett pedig azon okból mert perrendünk értelmében a sommás eljárás szabályzata rendkívül hibás, eltévesztett. Az eljárás járásbiráink előtt oly hosszadalmas, oly nehézkes, annyi Írásbeliséggel és formalitásokkal van összekötve, mikép az egyes bírói törvénykezés természetszerű gyorsaságának s egyszerűségének legtávolabbról sem felelhet meg. Sommás eljárásnak kellenék lennie, mert az egyes bíróságok előtt csak ilyen foghat helyet, s mert csak is ez különböztetheti s választhajta el a társas bíróságoktól, a törvényszékektől; a törvény maga csak ugyan annak nevezi is; azonban ezen eljárás, a mint a törvény megállapitotta, a sommás eljárás természetének, rendeltetésének legkevésbé sem felel meg. És ez itt a baj főforrása.*) Ennélfogva természetszerű feladatul az áll elő, hogy a járásbirák előtti, a perrend szerinti sommás eljárás — valódilag sommás eljárássá alakitassék. Ugy is épen most van egy uj perrend munkában, s főleg egy oly szakférfiú kezében, ki a felsőbb bíróságoknál, különösen a Semmító'szóknél szerzett dús tapasztalatait érvényesítheti, hogy a járásbirói eljárás valódi sommás eljárássá alakitassék, mind egyszerűség mind gyorsaság tekintetéből. — Ezt kell mielőbb eszközlésbe venni, és feleslegessé váland az experiraentátíó — a külön bagatell eljárással s közegekkel. így járásbíróságaink vissza lesznek adva egyes bírói hivatásuknak, mint jogászok sokkal képesebbek lesznek a valódi sommás eljárást eszközölni, és a jogszolgáltatást nem kevéssé zavaró eljárási sokféleségtől, tarkaságoktól menekülni fogunk. Ami a hatáskört illeti — ez járásbiráinknál szinte nincs rendiben — mert az nagy terjedelme folytán, mind az európai tökéletesb codificatió elveivel, mind a jogi tapasztalat adataival ellenkezik. — Mert az egyes birákhoz csak a kis forgalom tárgyait levén szabad utasítani, — mi hatáskörüket 300 ftig terjesztettük, mit már nem lehet kis forgalmi tárgynak tekinteni, nem főleg nálunk vagyoni s pénzügyi állapotunkban, melyben 300 frt már tekintélyes vagyont képvisel. Nincs is tudtunkra Európában állam, hol az egyes biró hatósága ennyire terjedne — habár azokban a va*) Erre nézve is tévedésben van a miuiateri javaslat indokolása. Mert a sommás eljárás nem azért nem vezetett czélhoz, mert a jbirák tulhalmoztaitak, hanem azért mivel a sommás eljárás rosz, illetőleg nem is valódi sommás eljárás. — Abban sem rejlik a baj lényege, fő oka, hogy a keroskedés s forgalom emelkedésével a perek is szaporodtak; hanem abban, mert a járásbirói hatáskör az egyes bíróság természetének s rendeltetésének meg nem felelő arányban lott kiterjesztve.