Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 42. szám - A békebirósági törvényjavaslat 6. [r.]

169 gyonossági s forgalmi arány sokkal kedvezőbb mint nálunk. Ily értékű ügyeknek már a társas biróság biztosítékaira levén szükségük — nagyon kívánatos volna, ha járásbíráink hatásköre kisebbitetnék s legalább 200 ftra leszállitatnék. A törvényszékek teendője azzal szaporodnék ugyan, de ezen ügy többletet helyrehozhatná azon ügy kevesbedés, melyet a közjegyzői intézmény és más reformok, p. o. az uj perrend, a kibékitési hatóság stb. által lehetne elérni, ha az következetesen és szigorúan alkalmaztatnék. Azon kivül a járásbirák terhén tetemesen könnyítene az eljárás okszerű reformja, annak valódilag sommássá tétele az egyszerűsítés és rövidítés által, mit a legsürgősebben kell ajánlanunk, — és a minek természetes következése lenne, a munka kevesbedése. Még egy más reformot is lehetne itt életbeléptetni t. i. azt hogy a becsületsértési perek, mezei rendőri kihágások, gazda s cseléd közötti ugy a mezei munkásokkal való s más hasonló viszályok vétessenek ki a járásbirák hatásköréből és utas itassanak a szolgabi rák hoz. Ezt a jogszolgáltatás biztositékainak veszélyeztetése nélkül meglehetne tenni, minthogy inkább rendőri természetűek s oly egyszerűek, melyek helyes elintézése a még is kissé nagyobb műveltségű szolgabiráktól várható lenne. Ezen reformok*) létesítésével, egyrészt az eljárás teljes egyszerűsítése, vagy is valódi sommássá tétele, másrészt a hatáskör összebbszoritása által, — ha még a 300 frt hatáskör meghagyatnék is, mit azonban szakértők teljességgel nem helyeselhetnek — a járásbirák mostani ügyhalmaza annyira kevesbednék, mikép v(égkép megszűnnék minden alapos ok arra, hogy az u. n. bagatell ügyek tőlük elvétessenek. Akkor ezeket épen oly gyorsan elintéznék, és a mellett alaposabban, mert ők csak törvénytudók lehetnek.— Képesítettek lennének arra a nélkül is, hogy jelen pénzügyi niiVriánkban a járásbíróságok szaporításához kellene folyamodnunk, — kivévén egy pár vidéket, hol a jbirói körűiét nagyon is messze kiterjed. Főkép ha a gyökeresb reformoktól annyira nem rettegnénk, ha nevezetesen a valódi békebirói intézményt — behoznánk, ha járásbiráinkat békebirákká alakítanánk — nem névleg**) hanem kibékitési hatósággal, melynek mint más államokban, ugy szükségkép nálunk is nagy hatása lenne a perek fogyasztására — s igy a munka tömeg kevesbitésére is. Ezek nem kétes experimentatiók, hanem biztos reformok lennének, melyek hatása s kifolyásaik minden államban üdvöseknek czólszerüeknek bizonyultak. Különös azonban, hogy nálunk a tüzetes tanulmányozás s az eszme tisztulás nem igen halad előre. így p. o. az 50 ftos — bagatelleknek keresztelt ügyeket főleg azért akarják kivenni a jbirói hatáskörből, mert ezek tullevén halmozva, azokat gyorsan el nem intézik. És *) Melyek kőzd sorolnék egyes bíróságoknál a s z a b a dságoláai idő okszerűbb szabályozását is. **) Mint a jogügyi bizottságban Csemogi Károly javalta, kinek nézete szerint békebirák lebctnek kibékitési bivatás nélkül is — mert — azt mondá — ugy is a viszályok kiegyenlítésével a feleket egymással kibékítik. — Csak bogy nem per nélkül — s ez a dolog lényege; máskép a fölsőbb fórum biráit is bdkebiráknak nevezbetnök, mert azok bíráskodásának is az a vágczélja, hogy a felek viszályait eltávolítsák, még is nem csak a példátlanul nagy 300 ftos hatáskört megakarják tartani náluk, hanem sokan még 500 ftig óhajtják terjesztetni, és azon felül még a telekkönyvi hatósággal, tehát ujabb és pedig nehezebb ügyhalmazzal árasztják el. — Egyfelől tehát az ügyek egy részét elvonják tőlük; másfelől pedig ujabbakkal terhelik. — Es — a mi ínég feltűnőbb — elveszik tőlük az egyszerűbb ügyeket, melyek természetüknél fogva egyes biró illetőségéhez tartoznak; míg oda sorolják az oly ügyeket, milyenek a telekkönyviek, melyek nem egyes bírósághoz, hanem a társas birósághoz, a törvényszékekhez valók. Ily ellenmondásos, felületes, minden tanulmány nélküli codificálás mellett soha sem leendnek jól szervezett alsó biróságaink. Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi biróság által a biztosítás megtagadandó, ha a követelés valódisága könyvkivonatfal teljes hitelt érdemlő okirat által [keres. törv. 31. §.) nem támogattatik s a veszélyeztetés valószínűsége nem igazoltatik. A ,Concordia' gőzmalom részvény-társulat részéről — May er József selmeczi bej. fűszer keresk. e. könyvkivonat alapján 1123 frt erejéig a selmeczi tszék mint keresk. birósághoz biztosítási kérvény adatott be, minthogy a részére szállított liszt áruk árát kifizetni vonakodván ellene a kereset beadatott, s köztudomásként számos perekkel üldöztetik. A tszék f. év márcz. 7. — 822. sz. végzésével annak helyt nem adott; mert magában a könyvkivonattal a követelés lejárta igazoltnak nem vehető; annál kevésbé, mert a könyvkivonat szerint jelen követelést előzőleg 1157 frt 85 kr. s 1242 frt 75 ki\ két tartozási tétel fordul elő s pedig, hogy 2 hónapi időköz után ki is egyenlítettek; ez azt mutatja, hogy aiperes ezen tartozásaira nézve kereskedői szokások szerint, az áru elküldésétői számítandó 2 hónap volt a lejárati idő, s igy a febr. 4. tartozási rovatba, — bevezetett összegből származó jelen követelés csak april 4-kéu járna le, előbbi lejártát jelezhető kitétel pedig a köny vkivouatban elő nem fordul, de azt sem állitja folyamodó, hogy követelése tényleg lejárt — a 338. §. szerint pedig biztosítás máskép nem rendelhető. Közbevetett semm. panasz folytán — A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes követelésének valódisága, a felmutatott könyvkivonattal, a keres. törv. 31. §. szerint teljes hitelt érdemlő okirat által nem támogatatván, — a veszélyeztetés valószínűsége pedig szinte nem igazoltatván, a biróság ez okokból helyesen határozott, midőn a kért biztositásnak helyt nem adott." (1876. május 23. — 7082. sz. a.) Illetőségi kifogás kellő időben emeltetván, — mielőtt azon kérdés: váljon a kereset tárgya képez-e a keresk. bírósághoz tartozó kereskedelmi ügyletet, tárgyaltalolt, felderítetett az ügyben eljárni nem lehet. Schlesinger Fülöp tornóczi lakos — Herzog Zsigmond vág-ujhelyi kereskedő e. 30 frt viazszutartott vételár s jár. iránt a sellyeijbir ós ághoz keresetet adott be — ő mint bizományos Engel J. nyitrai gabona kereskedő által megbízatván, hogy bizonyo9 42*