Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 41. szám - A békebirósági törvényjavaslat 5. [r.]

165 dőn rég ki van rontatva, mikép az csak a részrehajlás | egyedáruságául szolgál, párosulva a bíráskodási képtelenség legmagasb fokával. — A javasLt in okolása itt is nagy tévedésben van mert a községi biráskodás sikertelenségét nem az okozta, mert az a községbeliekre szorittatott, hanem az, hogy a községi előjárók teljesen képtelenek bíráskodásra. 5. Hogy a békebirói tisztséget ideiglenessé teszi, midőn a külön békebirákat 3 évre engedi választatni; a közigazgatási tisztviselők békebirói hatóságát pedig azon időtartamra szorítja, melyre mint közig, hivatalnokok megválasztattak. Ezzel kizárja a képesítés egyedül fenmaradt lehetőségét is, mert azoknál kik szak qualificntióval nem bírnak, e hiányt némileg a gyakorlat pótolhatja, mi lehetlenné tétetik, ha 3 évről három évre uj békebirák váltják fel egymást' — Végre 6. Hogy a tévútra vezetés nem tisztességes fegyvereit is használja — midőn a javaslat azt mondja, hogy a békebirói Ítélet s közbeeső határozatok ellenében a perorvoslatok kizárvák, — és még is megengedi ugyanazon fokon, az Ítélethozatal után azonnal, ujabb per megindithatását, melyben már minden perrendszerü jogorvoslatok használtathatnak. Midőn az eddigiekben a ministeri javaslat teljes alaptalanságát, s fentarthatlanságát mi is kimutattuk — aziránt, hogy mit kellene tenni, nézeteinket jövő alkalommal fogjuk előadni. Kereskedelem jogi döntvények. A váltó minőségét vesztette váltó alapjául szolgált szerződések érvényesítése iránt keletkezeti perekben a birói illetőség s hatásköt a jelenleg érvényben levő kereskedelmi törvény szerint halároztatik n eg. Ha tehát a követelés banküzletből származik, s alperes bejegyzett kereskedő, ilynemű keresetek a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak. — És ezen nem változtat ha a kereseti követelés a telekkönyvi előjegyzés igazolásával van összekapcsolva. A magyar át alános hitelbank Bpesten — Fáber György L. bpesti bej. kereskedő ellen — 20000 frt tőke s jár. iránt a bpesti váltó ker. tszékhez mint keresk. birósághoz keresetet adott be azon alapon, mert alperes 20000 frtot vett tőle kölcsön azon feltétel alatt, hogy az általa átadott 3 hóra szóló, a bécsi czég Schöller s társára intézett váltó utóbbi által el fog fogadtatni, — mi nem történt meg; és ennek folytán a bpesti I. II. ker. jbiróság mint telekk. hatóság f. Óv jan. 15. kelt végzésével alperes budai ingatlanjaira zálogjogi előjegyzést eszközöltetett, miért követelését most köztörvényi uton érvényesitteti. Tárgyaláskor alperes i 11 e t ő s é g i kifogással élt; mert a követelés eredetileg váltóügyletből származik, de a váltó ebbeli minőségét a betáblázás s az által, hogy az óvás hibás kivétele folytán a viszkereset kellő időben meg nem inditatott — elvesztette, s igy az 1844. VI. t. cz. 21. §-ként csak közönséges kötelezőnek levén tekintendő, az 1840. XV. t. cz. I. R. 209. §. szerint pedig azon szerződések, melyekből a váltójog származott csak a köztörvény előtt tehát nem a keresk. törvény szerint s tszék előtt állanak fenn továbbra is. A kereseti váltó tehát közönséges kötelezvénynyé válván, kereskedelmi ügyletek tekintete, s a keresk. illetőség alá nem eshetik. Azon felül a 259. §-ra megjegyzi mikép az ügylet eredetileg seoi volt bank — hanem váltóügylet, de később különben is ki lett vetkőztetve abbeli természetéből. A keresk. tszék f. év márczius 30. — 32754. sz. a. illetőségét megállapította; „mert jóllehet az 1840. XV. t. cz. 209. §. s 1844. VI. t, cz. 21. §. értelmében váltójogi kiváltságát vesztett váltó alapjáni követelések köztörvéuy előtt voltak érvényesíthetők; tekintve azonban, hogy a keres. törv. által a köztörvényi tekintet alá eső ügyeknek azon része, melyek keresk. ügyletet képeznek, a keresk. bíróság tárgyi illetőségéhez utasíttatott; s tekintve, hogy a ker. törv. 549. §. szerint azon törvények s rendeletek melyek ezen törvény tárgyaira s az által szabályozott viszonyokra vonatkozunk, a menynyiben különösen fenn nem tartattak, hatályon kivül helyeztettek — a jelen esetben felmerült tárgyi illetőség csak is azon alapon elbirálandó, hogy a fenforgó ügylet kereskedelminek tekintendő-e? E tekintetben pedig — mert alperes bej. kereskedő, a ker. törv. 261. §. értelmében az általa kötött szerződés kétség esetében keresk. üzlete folytatásához tartozónak tartandó, és azézt ismert felperes bank s pénzváltói ügyletekkel foglalkozván, alperes vele péuzüzletbe csak kereskedői állásánál fogva bocsátkozhatott, s ellenkező nem bizonyitatott — az illetőség megállapitandó volt." Alperes semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék azt el vetette: „mert az 1840. XV. t. cz. I. 209. §. s az 1844. VI. t. cz. 22. §. csak azt mondják ki, hogy a váltó minőségét vesztette váltóból származtatott követelést nem lehet a váltótörvény s eljárás szerint érvényesíteni — arra azonban, — hogy az oly váltó alapjául szolgált szerződések érvényesitése iránti perek mely bíróság hatáskörébe tartoznak, — az idézett váltó törvéyeknek befolyása nincs, hanem azt minden esetnél a vonatkozó külön törvények s illetőségi szabályrendeletek szempontjából kell meghatároni." „A mennyiben tehát fenforgó követelés banküzletből származtatik s alperes bejegyzett keresk. minősége kérdésen kivül áll: az első fokú biró a keresetet a ker. törv. 259. §. b. — 261. §. s az eljárási rend. 5. §. 2. p. szerint kereskedelmi birósági hatáskörébe tartozónak helyesen nyilvánitotta." „Alperesnek a perr. 44. § hói meritett azon következtetése végre, hogy az eljáró biróság már azért is illetéktelen, mivel a kereseti követelés az előjegyzés igazolásával van összekapcsolva, épen az idézett törvényszakasz 2-ik bekezdése szerint alapot nélkülöz; minthogy annak értelmében hasonló keresetek a behajtandó követelésre nézve átalában illetékes biróság előtt is érvényesíthetők ; az eljáró tszék pedig a kérdésbeni ügy tekintetében alperesnek ugy lakásánál, mint cégbejegyzésénél fogva kétségtelenül illetékes birósága. Az 1875. decz. 1. kelt rendelet ez irányban a keresk. bíróságokra nézve korlátozást nem tartalmaz; a váltó végrehajtások tárgyában hatályos rendeletnek a semm. panaszban idézett 80. §-sza pedig egészen más esetekre vonatkozik s a felvetett kérdésre még hasonlóságnál fogva sem alkalmazható." (1876. május 23. — 9068. sz. a.) A követehs a kereskedő üzlet folytatásához tartozó liszt vásárlásból származván, és ez kereskedelmi ügyletnek levén tekintendő, a kereskedelmi biróság illetékessége megállapitandó. És erre ily ügyleteknél a kereskedő czégbejegyzése nem szükségeltetik. A ,Concordial gőzmalom részvény-társulat — 41*