Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 1. szám - A lefolyt év jogi haladásunk szempontjából

3 kalmával a K. alatti osztálylevélként a főgyámhatóság által is érvényesnek elfogadtatott/' „Tekintve azonban, hogy végrendelkezőnek leszár­mazó egyenes örököse Sándor nevü fia volt, kinek tör­vényes osztályrészt minden korlátozás s feltétel nélkül hagyni tartozott; — ennek tekintetbe vételével nevezett örökhagyó fia irányában vagyonának csak fele részéről rendelkezhetett érvényesen; miért is az A. alatti végren­delet Kákonyi Sándor törvényes osztályrészére nézve, az orsz. birói értek. 7. §. értelmében semmisnek — töb­biben pedig érvényesnek volt kimondandó ;" „nem lehetett birói figyelembe venni alperesek azon állítását, hogy végrendelkező K. Peregrin ingatlan bir­tokát neje szül. Martinecz Mária pénzén vette s igy utóbbi tulajdona lenne; mert ennek ellenkezője tűnik ki a 9. 10. sz. továbbá b. alatti okmányból; különösen el­lenkezik ezen alperesi állítás a K. a. osztálylevéllel, melyből kiderül, mikép Martinecz M. Kákonyi Sándor édes anyja összes hozománya gyámhatóságilag 902 frt 40 krban állapíttatott meg ; e szerint Martinecz Máriának ingatlan vagyona nem volt;" „az alperesek által fentebbi állitásuk indokolásául használni kívánt 4 — 8. sz. alatti mellékletek, továbbá Jeszenszky Lajos tann vallomása bizonyító ereje, szem­ben a teljes hitelt érdemlő 9—10. sz. k. és b. alatti ok­mányokkal elenyészik." „A mi már Kákonyi Sándor végrendeletét illeti [B. a.) azt a külső kellékek tekintetéből érvényesnek kellett elismerni, — mert felperesek azon kifogása, mint­ha végrendelkező végrendelete aláírásakor súlyos be­tegsége folytán ép eszének használatában nem lett volna — megczáfoltatik Francisci Alfonz, Szőllősi Gyula, Stetina Imre, Buday Károly és Vajda István tanuk ál­tal — kik azt vallják, hogy kérdéses végrendelet aláírá­sakor Kákonyi Sándor nehéz betegnek tapasztaltatott ugyan, de rajta esze használatán ki völi állapotát ismertető jelenségeket észre nem vettek; — sőt azt állítják, hogy midőn Francisci tanú a többi tanú jelenlétében azon kér­déseket intézte a végrendelkezőhöz: Váljon az előtte fel­olvasott végrendelet az ő akarata-e? s váljon azt saját­kezüleg aláirta-e — azokra határozottan: igennel fe­lelt; mely körülmény csakugyan a végrendelkező ak­kori ép eszű állapotáról tesz bizonyságot." „Vagyoni tekintetben azonban Kákonyi Sándor végrendelete csak az atyja után reá háromlott törvényes osztályrészre volt kiterjeszthető, mert fentebbiek szerint atyja Kákonyi Peregrin vagyonának másik fele részére nézve az ő t. i. Kákonyi Sándor halála esetére is érvé­nyesen rendelkezett." „A perköltségek megszüntettek miután részben mindkét fél vesztes lett." A pesti kir. tábl a f. év május 12. 17719. sz. Ítélettel az első bíróságit részben megváltoztatván, néhai Kákonyi Peregrin által 1863. decz. 7. tett végrendeletet most nevezett egész hagyatékára nézve érvényben levő­nek és felpereseknek e végrendelet alapjáni örökösödési jogát bíróilag elismertnek kimondotta, s ennek folytán Kákonyi Sándor által 1873. apr. 4-kén tett végrendele­let csak is most nevezettnek 1732 frt 43 krt tevő anyai öröksége, illetőleg szerzeményére nézve nyilvánította érvényesnek, egyebekben pedig érvénytelennek; a per­költségeket szinte megszüntetvén. Az indokolást jövő számban közlendjük. Semmitőszéki döntvények. Végrehajtás alapjául szolgálhat az alispáni határozat, mely a hatáskörében — úrbér-váltsági ügyben — az 187i. 53. t. cz. életbelépte előtt hozatott. Pogány Imre ispánlaki birtokos (Erdélyben) — Háda Kukucza Jakab ellen bizonyos jobbágy telek megváltása iránt indított perben legf. bíróságilag a vált­sági összeg és szolgálmányok megállapítása s behajtása iránt közigazgatási útra lett utasítva; minek folytán Alsó Fehérmegye zalatnai alispáni hivatal­hoz folyamodott, mely 1871. május 25. kelt határozatá­val a váltság összeget s fizetése határidejét megállapí­totta. Kzen határozat még az 1871. 53. t. cz. életbelépte előtt jogérvényre emelkedett és annak alapján 1874. évben felperes a nagy-enyedi tszékhez végrehajtásért folyamodott, mely 1874. decz. 2. — 3335. sz. végzéssel alperes ingó s ingatlan javaira el is rendeltetett. Alperes ez ellen semmiségi panaszszal élvén — A Sernmitőszék azt elvetette ; „mert az 1871. 53. t. cz. hatályba lépte előtt fenn­állott szabályok szerint a maga illetékes hatáskörében hozván meg az alispáni hivatal az 1871. májns 25. 7. sz. a. kelt a végreh. kérelem alapjául szolgáló határo­zatot ; s ez tekintve, hogy az iratok közt, levő vétbizo­nyitvány, valamint alperes nyilatkozata szerint még 1871. decz. 4-kén neki kézbesittetett, az ellen pedig tör­vényes időben jogorvoslattal nem élvén s e szerint az jog­erőre emelkedvén, annak alapján a fennidézett tört. czikk intézkedése következtében a végrehajtás birói uton helyesen s törvényesen kérelmeztetett, s azt a tszék sza­bályosan rendelte el." (1875. nov. 25. — 17279. sz. a.) Ha a végrehajtás tárgyát több egymástól távolabb eső község halárában fekvő javak képezik, azt mindig ott kell kez­deni, a hol marasztalt fél lakását tartja. Semmiséget képez, ha a végrehajtás végrehajtást szenvedő lakásán kivül eső jószágon kezdetvén, a perr. 360—363. §§. rendelete meg nem tartathatott. A ,Szabolcsmegyei t a k a r é k p é n z t á r'kép­viselve Nagy János gondnok által — Somlyódi Ba­lázs s társai ellen 1904 frt váltó tartozás iránt marasz­taló ítéletet nyervén, végrehajtást eszközöltetett és pedig folytatólagosan is. A nyiregyházi tszék a végrehajtást fogana­tosíttatván, annak becslési eljárása ellen alperes részéről semm. panasz adatott be, A Sernmitőszék az eszényi ingatlan becslését (297. §. 1. p.) megsemmisítette; „mert a perr. 360. §. nem rendeli ugyan, hogy a végrehajtást rendelő végzés végrehajtató félnek előzete­sen kézbesitessék; azonban ama § nakazon rendeletéből, mely szerint a végreh. végzést az eljárás kezdetén a ma­rasztalt félnek a helyszinén kézbesíteni kell — ön­ként következik, hogy azon esetben a midőn a végre­hajtás tárgyát több egymástól távolabb esö községek határában fekvő javak képezik, a végrehajtást ott kell kezdeni, a hol marasztalt fél lakását tartja, minthogy csak igy lehetséges a marasztalt félnek a végreh. végzést kézbesíteni, őt a fizetésre, s ha nem fizet, a becsléshez szükséges szakértő kinevezésére felszólítani, — ettől el­1*

Next

/
Thumbnails
Contents