Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 32. szám - A birák függetlensége és részrehajlatlansága 2. [r.]

128 Az ingó dolgok eladási szándékkal való megszerzése, kereskedelmi ügylet — tekintet nélkül a felek rendszerinti foglalkozására. (Ker. törő. 258. §. 1. p.) M. A. Engel et Sohn bpesti bejegyzett keresk. czég — Simo nyi Mór bpesti kereskedő (illetőleg lakatos) ellen — 821 frt 26 kr. iránt a bpesti váltó keresk. tszókhez mint kercsk. bírósághoz keresetet adott be — a felperesnél megrendelt s kiszolgáltatott áruk hátralékos ára fejében. Alperes illetőségi kifogást emelt, mert ő nem kereskedő, hanem egyszerű lakatosmester; ezen mesterséget a kis iparüzlet körén tul nem gyakorolja; és mert jelen ügylet kereskedelminek nem tekinthető. A keresk. törvényszék f. óv márczius 6-kán 21379. sz, alatti végzésével az illetőségi kifogást elve tette és a jegyzőkönyvi tárgyalást elrendelte; „mert habár alperes nem kereskedő, mind az által az A. alaiti könyvkivonatban felsorolt, a válaszbeli előadás szerint lakatos, tehát alperes iparához tartozó áruk megrendelése és szállítása aránylag oly rövid időközökben s oly nagy mennyiségben történt (1874. márcz. jun. 6i9 frt — június 10 —30. 251 frt - júliusban 481 — aug. sept. 15. 147 — sepr. décz. 296 — 1875. január 25 frt — összesen tehát 1821 frt értékben). — hogy ebből alaposan következtethető, miszerint a megrendelés és vétel — továbbadás szándékkal történt; ezen jogszerű válasz ellenében alperest terhelte a bizonyitás arra nézve, hogy ezen árukat saját ipartizletébeni elhasználás végett vette; erre nézve azonban semmi bizonyitékot sem hozott fel; e szerint tehát az ügylet alperest illetőleg a keres, törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletet képez s mint ilyen a keresk. bíróság hatáskörébe tartozik" (eljár, repd. 5. §. utolsó p.) Alperes semm. panaszszal élt; mert itt az elj. rend. 5. §-sza nem alkalmazható; felperes nem igazolta tagadása ellenében, hogy a kereseti ügy keresk. ügyletet képezne, s hogy lakatos mesterségi ipara a kis ipa rok körét túlhaladja; másrészt a könyvkivonatból az látható, hogy az áruk hosszas időközökben s kis mennyiségekben rendeltettek meg. A Semmitőszék azt elvetette. Okok: „Ingó dolgoknak eladási szándékkal megszerzése tekintet nélkül a felek rendszerinti foglalkozására— feltétlen kereskedelmi ügyletet képez (keres. törv. 258. §. 1. p.) „Ezzel szemben azon körülmény, hogy alperesnek lakatos mestersége a kis ipar körét meg nem haladja, a kérdésbeni ügylet minősítésére befolyással nem lehet, miután ez a fenn idézett törvényszakaszhoz képest s az isméti eladási szándék létezését feltéve — még azon esetben is a kereskedelmi ügyletek keretébe tartoznék, ha alperes iparüzlettel épen nem foglaltoznók is." „Az első foly. bíróság alaposan vélelmezte, hogy alperes azon ingókat, melyeknek árhátraléka követelésbe vétetik, isméti eladás végett szerezte meg." „Mert egyrészt alperes af ellenkezőt nem is állitotta, másrészt pedig a dolog természetéből következik: hogy egy kézmives az iparüzlete folytatásához megkívántató anyagokat kivált 1800 ftot meghaladó tetemes értékben nem pusztán gyűjtés czéljából, hanem a végre vásárolja, hogy azokat lehető nyereséggel forgalomba hozza." (1876. april 20. — 6252. sz. a.) A kávés az üzlete folytatásához szükségelte gyarmati árukat oly czélból vévén meg, hogy azok ismét tovább adatassanak, az azokra irányzott vételi ügylel, kereskedelmi ügyletnek tekintendő Cker. törv. 258. §. 1. p.J Ily ügylel, — irányában, habár nem kereskeiö, a kereskedelmi bíróság illetőségét, tekintve hatáskörét állapítja meg. Stampfl János pesti bej, füszerkereskedő — Kohn Jakab pesti kávés ellen 309 frt 16 kr. iránt a bpesti váltó keresk. tszéknél mint keres, bíróságnál keresetet támasztott — megvásárolt czukor, kávé s egyéb gyarmati áruk ára fejében. Alperes illetőségi kifogásokkal élt; mert nem kereskedő s kávémérési üzlete csak kis iparszerü ; tehát jelen ügy alperest illetőleg keresk. ügyletet nem képez. A keresk. tszék f. év márczius 6. — 19472. sz. végzésével az illetőségi kifogást melynek indokolása nem is a birói illetőséget hanem a keresk. bíróság hatáskörét vonja kétségbe — elvetette s alperest végrehajtás terhe mellett 11 frt 50 kr. tárgyalási perköltségben (perr. 251. §.) elmarasztalta; mert a keresk. törv, 258. §. 1. p. szerint ingó dolgok vétele azon szándékból, hogy tovább adassanak, keresk. ügyletet képez, tekintet nélkül, hogy vevő kereskedő-e vagy üzlete kis iparszerü-e? alperes nem tagadta, hogy a kérdéses árukat üzlete folytatásában vette melynek természetéből önként következik az áruk továbbadásának czélzata. Alperes semmiségi panaszszal él vén — A Semmitőszék a tszék végzésének azon részét melynél fogva alperes a perköltségben végrehajtás terhe mellett elmarasztatott; „tekintve, hogy alperes eddigelé pervesztes fél nem levén, a költségek iránti intézkedés, mint a véghatározat tárgyát képezhető — idő előtt hozatott;" „a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette;" „egyebekben azonban a semm. panaszt elvetette;" „mert alperes azon árukat, melyeknek értéke rnegtéritetni követeltetik, üzleténél fogva oly czélra, hogy azok tovább adatassanak, vette meg; következve a keresk. törv. 258. §. 1. p. szerint oly kereskedelmi ügyletet kötött, mely irányában, habár nem kereskedő is, az eljáró bíróság illetőségét, illetőleg ezen bíróság h atáskörét az 1875. decz. 1. kelt. min. rendelet 5. §. 2. pontja értelmében megállapítja." (1876. april 22. — 6361. sz. a.) A kereseti tartozás a keresk. törv. 324. §-szónak meg felelöleg Budapesten levén fizetendő, — ezen hely bírósága arra nézve illetékesnek tekintendő. Munk Mór s társa pesti bej. kereskedő czég — Teich Hermán s,-a.-újhelyi kereskedő ellen ta bpesti keresk. váltótszék mint keresk. birósághoz 432 frt 81 kr. iránt keresetlevelet adott be, könyvkivonat alapján, több rendbeli megrendelt s átvett áruk fejében. Alperes illetőségi kifogással élt; mert tagadja, hogy kereskedő lenne, s hogy az árukat továbbadási szándékkal átvette volna. Az igazs. rend. 9. §-szának nem felelt meg felperes, mert az ő mint nem kereskedő üzlet helyiségét nem jelölhette ki s nem is jelölte ki. Továbbá a főtétel 1874. jan. l-jén levén bevezetve, miután a követelés másfél, illetőleg 2 évet haladó időből származik — elévültnek is tekintendő. — Különösen illetéktelen azért mert felperes jelen követelését 2. •/. s