Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 30. szám

122 Felperes semmiségi panaszt adott be. A Seinmitőszék azt elvetette; „mert alperes az ügylet létrejötte idejébsn, — fel­peresnek a tárgyalás folyamán tett elismerése szerint — nem is kereskedő, annál kevésbé levén bejegyzett keres­kedő; maga az ügylet pedig melyből felperes kereseti követelését származtatja, tekintve annak természetét 8 a szerződési tárgy minőségét, — a keresk. törv. 258. §. 1. 2. 4. és 259. §. 1. 3. 5. 6. 7. pontjaiban elősorolt ügyle­tek alá vonható, vagy a 260. §. értelmében alperes irá­nyában kereskedelmi ügyletnek tekinthető nem levén, és igy jelen kereset a keresk. törvény életbelép. decz. 1. kelt min. rendelet 7. §. szerint a jbiróság mint keresk. bíróság illetőségéhez nem tartozván, az jelen ügyre nézve illetéktelenségét helyesen mondotta ki." (1876. april 12. — 6360. sz. a.)! A törvényszékek második reductiója. A hivatalos lap april 16-ki száma következő rendeletet tett közzé: Az 1875. XXXVI. t. cz. l-sö §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva az 1875. évi július hó 3l-én 2722./I. M. E. sz. a. kelt rendelet kapcsában a kir. ministerium rendeli: 1. §. A kir. e. f. törvényszékek közül 1876. évi május hó 3l-ével a nagy-enyedi, s e 1 m e c z b á n y a i, nagy-szom­bati, zsolnai, bajai, magyar-óvári, szent-gotthárdi, gyöngyösi, hómon nai, nagy-károlyi, nagy-bányai, s z il á gy s o m 1 y ó i, makói, hódmezővásárhelyi, bo­rosjenői, körösbányai, oraviczabányai, és verse­c z i, ugyancsak 1876. évi június hó 30-ával pedig asegesvárb medgyesi, lipt ó-s zen t-m i k 1 ó s i és a 1 s ó-k u b i n i tör­vényszékek szűnnek meg, 2. §. Az 1-ső §-ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek terüle­tei 1876. évi június hó 1-seje, — illetőleg ugyancsak 1876. évi július hó 1-sejétől kezdve a következő kir. e. f. törvényszékek területeibe a következőleg osztatnak be: 1) A nagy-enyedi kir. e. f. törvényszék egész területe a gyulafehérvári kir. e. f. tör­vényszék ; 2) a s e 1 m e c z b á n y a i kir. e. f. törvényszék hason ­nevü járásbíróságának barsmegyei területe, az aranyosniaróti kir. e. f. törvényszék hasonnevű járásbíróságának, — a korponai já­rásbíróságnak zólyotnmegyei területe a beazterczebányai kir. e. f. törvényszéki zólyomi járásbíróságának, — a körmöczbányai já­rásbíróság egész területe, az aranyosmaróti kir. e. f. törvényszék­nek, a selmelczbányai valamint korponai járásbíróságok terüle­teik egyéb részével az ipolysági kir. e. f. törvényszéknek terüle­téhez esatoltatnak. 3) A n a g y-s z o m b a t i kir. e. f. törvényszék egész területe a pozsonyi; 4) a zsolnai kir. e. f. törvényszék egész területe a trencséni; 5) a bajai kir. e. f. törvényszék egész területe a szabadkai; 6) a m agy a r-ó vári kir. f. e. tör­vényszék egész területe a győri; 7) a s z e n t-g o 11 h á r d i kir. e. f. törványszék egész területe a szombathelyi; 8) a gyöngyösi kir. e. f. törvényszék ogész területe az egri; 9)ahomonnai kir. e. f. törvényszók egész területe a sátor-alj a-újhelyi; 10) a n a g y-k á r o 1 y i kir. e. f. törvényszék egész területe a szatmár­németi; 11) a n a g y-b á n y a i kir. e. f. törvényszék hasonnevű járásbíróságának területe ugyancsak a szattnár-németi, — és a nagy-somkuti járásbíróságnak egész területe a deési; 12) a s z i­lágy-somlyói kir e. f. törvényszék területe a zilahi; 13) a makói kir. e. f. törvényszék és 14) ahódmezö vásár helyi kir. e. f. törvényszék egész területeik a szegedi; 15) a b o r os j e- | | n ő i kir. e. f. törvényszék ogész területe az aradi; 16) a k ö r ö s­bányai kir. e. f. törvényszék hasonnevű járásbíróságának egész területe a dévai, — és nagy-halmágyi járásbíróságának egész terü­lete az aradi; — 17) az oraviczabányai kir. e. f. törvény­szék és 18) a versecz i e. f. törvényszék egés területeik a fehér­templomi törvényszék területéhez csatoltatnak. 19. A s e g e s v á r i és me d gyesi kir. e. f. törvéuyszék területeik egy kir. o. f. törvényszék területébe egyesittetnok, a melynek székhelye Er­zsébetváros leend. 20) A 1 i p t ó-s z e n t-m i k 1 ó s i és alsó-ku­bi ni kir. e. f. törvényszékek területeik hasonlóképen egy kir. e. f. törvényszék terülotét fogják képezni, a melynek székhelye Ró­zsahegyen leend. 3. §. A szabadkai kir. e. f. törvényszék területén levő kun-halasi járásbíróság egész területe 1876. évi június hó 1-től kezdve a kalocsai kir. e. f. törvényszék területéhez fog tartozni. 4. §. A solmeczbányai, nagybányai és oravi­czabányai kir. e. f. törvényszékek által bányaügyekben az 1875. évi július hó 10-én kiadott kir. miuisteriumi rendeletnek 2-ik, 5-ik s illetve 6-ik pontja alapján gyakorolt bírói hatóság 1876. évi június hó 1-töl kezdve a beszterczebányai, illetve a szatraár-németi és fehértemplomi kir. e. f. törvényszékekre ru­ház tátik 5. §. Az 1871. évi július hó 10-én kiadott kir. ministeriumi rendeletnek 4-ik §-a, melylyel a bányaügyekben, és 5. §-a, mely­lyel a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elébe utalt büntetendő eselekvónyek felett, és az 1871. évi deczember hó 29-én 646./I. M. E. 1872. sz. a. kelt kir. ministeriumi rendelet, a melylyel a pénzügyekben birói hatósággal az idézett §§-ban s illetve rende­letben megnevezett kir. e. f. törvényszékek felruháztattak, a je­len rendelet l-sö és 4-ik §-ából folyó módosításokkal továbbra is fenntartatnak. 6. §. A bíróságok területének fentebb megállapított beosz­tása által az azokra, illetőleg azoknak egyes részeire nézve ha­tályban levő tőrvények, rendeletek és szabályok további fenállása nem érintetik. 7. §. Az l-sö §-ban megnevezett kir. e. f. törvényszékek mellett felállított kir. ügyészségek 1876. évi június hó 30-ával szintén megszűnnek. Budapesten, 1876. évi april hó 15-én. Tisza Kálmán s. k. Per csel Béla s. k. — A belügyminister a zugirászhodás megszüntetése czéljából, a következő körrendeletet intézte a törvény­hatóságokhoz: „A m. kir. ígazságügyminister nrnak átirata szerint több oldalról és különösen az ügyvédi kamarák részéről panasz tétetett az iránt, hogy a tör­vényhatóságok alsóbb rangú hivatalnokai zugirászatot űznek. Minthogy pedig a törvény által eltiltott ilyetén cselekmény az igazságszolgáltatás s jelesül a jogkereső felek, valamint az ügyvédeknek is nagy hátrányára szol­gál, ennélfogva felhivom a törvényhatóságot, hogy azon mindinkább elharapódzó visszaélés rneggátlása s lehető kiirtása czéljából, tekintettel az 1874. XXXIV. t. cz. 39. §-ára hatályosan intézkedjék, az eszközlöttekról pedig hozzám mielőbb jelentést tegyen." Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents