Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 30. szám

121 a tőzsdei választott biróság elébe tartozónak vitatván, miután felperes sajátkezüleg irt 1. sz. a. levele szerint jelen áruszerzés a bpesti áru s érték tőzsde szabályai alapján köttetett, melyeknek 24. §-sza szerint felperesi követelés a vál. biróscághoz tartozik, főkép miután az áruszerződés az 1875. 37. t. keletkezte előtt létesült. A j bíróság f. óv febr. 28. — 6597. sz. végzésével illetékességét leszállította; mert a felek jelen áruszerződésnól a tözsdebiróság szabályait fogadták el zsinórmértékül s azokra hivatkoztak; azok 24. §. szerint pedig oly ügyletek, melyek a tőzsdei szokásos jogra való hivatkozással kötetnek, a tőzsdei vál. biróság elébe tartoznak. Felperes sem miségi panaszt adott be — A Senimitőszék a jbiróság végzését (297. §. 5. p.) megsemmisitvén, illetőségét megállapitotta ; „mert a felek között szóbelileg létrejött szerződés nem lett a tőzsdei szokásjogokra hivatkozólag megkötve, hanem felperes 1. sz. levelében csak a szállítás módozatai tekintetéből hivatkozott emiitett tőzsdei szokásokra; következve a biróság illetősége elleni kifogás annál kevésbé állhat meg, mivel felperes ellenkező Írásbeli kikötés hiányában jelen keresk. ügyletben jogosítva volt keresetét a különben az ügylet természeténél s a kereseti összeg értékénél fogva illetékes biróság előtt folyamatba tenni." (1876. april 12. — 4319. sz. a.) Kereslettel mi ügyekben biztosítás csak a polg. perrend 338. § ban előirt kellékek igazolása mellett rendelhető, mitől feltétlenül marasztaló ítélet hiányában, a 314. §. esetében — az igazolás esetében — sem lehel eltérni. Hirschfeld Adolf bécsi bej. nagykereskedő ezég — Ehrenvald Simon uj-pesti kereskedő ellen keresk. könyvkivonat alapján áru vételár hátralékból eredő 2000 frt erejéig a bpesti keresk. váltótszékhez alperes ingóságaira 8 elégtelenség esetén, uj-pesti ingatlan vagyonára biztosítási végrehajtási kérvényt adott be, — miután alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, mint meg nem jelentnek elmarasztalása kéretett, de az időközben igazolással élt, s ennek folytán a perr. 314. §. alapján a biztosítás elrendelendő. A bpesti keresk. törvényszék f. év febr. 28. — 21503. sz. végzésével a biztosítási kérelemnek helyt nem adott, mert a kérelem a perr. 338. §-szának sem első sem második bekezdésére nem állapitható, s ennélfogva a 314. §. mely szerint az igazolási kérelem beadása a törvény által engedett, biztosítási intézkedéseket nem akadályozza, ezen esetre nem is alkalmazható. Az ingatlanra kért biztosítás egyébként sem volna elrendelhető, miutáu köztörvényi biztosítási végrehajtás a 240. §. szerint ingatlanokra nem vezethető. Felperes s e in m i 8 é g i panasz szal élvén — A Semmitőszé k azt elvetette; „mert a polg. perrend alapján kérelmezett biztositásnak csak az esetben van helye ha a perr. 338. §. kellékeinek fennléte igazoltatik; — ettől feltétlenül marasztaló határozat hiányában a perr. 314. §. esetében sem tétetik kivétel; következve felperes ebbeli kérelme, miután alperes marasztalva sem volt, az eljáró biróság által kellően indokolt végzésével törvényszerűen tagadtatott meg." (1876. april 12. - 6270. sz. a.) Azon törvényszék melynél valamely bejegyzett (biztositó) társaság czége bejegyeztetett, arra nézve mint keresk. biróság illetékes, habár azon helyen annak csak telepje van is. Ezen illetőség a társaság alapszabályai értelmében is fenlarlandó, ha a biztosítás tárgya azon telepen létező vezérügynökség területéhez tartozik. Gr. E r d ő d y Rudolf és István — ,V i c t o r i a' biztosító társulat ellen 751 frt iránt a bpesti váltó kereskedelmi törvényszék mint keresk. biróság előtt pert indított, melyben alperes részéről illetőségi kifogás emeltetett. A bpesti keresk. tszék azt mint az írásbeli eljárás iránti kérelmet is f. év márczius 6. — 21380. sz. végzésével elvetette következő okokból : Mert 1. a kereset alapját képező biztosítási ügylet, tekintet nélkül keletkezési idejére, ha a per a keresk. törvény hatálybalépte után indíttatik, az eljárási rend. 5. §. 2. p. értelmében a tszékek mint keresk. bíróságok hatásköréhez tartozik. 2. A biztosítási szerződés B. okirat szerint a ,festi nemzeti biztositó társasággal1 kötetvén s alperes azt, hogy ez ő reá is kötelező erővel bíró a per alapját képező eme szerződésben más biróság lett volna kijelölve, — nem is állitván; a 2. •/. alatti alapszabályoknak 83. §-sza felperesekre nézve, miután magukat ennek alá nem vetették, kötelező erővel nem bir ; ei így levén miután alperes czége ezen tszéknél be van jegyezve, és Budapesten telepe van, — ezen keresk. biróság előtt a per illetékesen lett megindítva. — 3. A per nem levén oly bonyolódott természetű, hogy Írásbeli tárgyalást tenne szükségessé, az ez irányábani kérelem mellőzésével az eljárási szab. 10. s köv. §§-ban szabályozott jkönyvi eljárás volt elrendelendő. Alperes társulat s e m m. panaszszal élvén — A Semmit ő szék zzt elvetette; „mert a keresk. törvényt életbeléptető rend. 8. §. szerint bejegyzett társaságok azon törvényszéknél, melynél czégük bejegyeztetett, illetékesen beperelhetők levén, — jelen esetben a bpesti váltó keresk. tszék illetőségét már az idézett rendelet szakasza értelmében is helyesen állapította meg; miután neheztelt végzés 2-ik pontja szerint alperes társaság czége azon tszéknél van bejegyezve ;" „s mert alperes azt, hogy a kérdésbeni biztosítás oly dologra vonatkozik, mely a társulat bpesti vezérügynöksége ügyköréhez utalt, területen létezik, kétségbe nem vonta; ebből következőleg pedig a bpesti keresk. biróság illetősége a társasági szabályok 5. §-ban is kellő alapját találja." (1876. apr. 5. — 5780. sz. a.) A ruhanemüek vásárlása a keresk. törv. 258. 259. §§-szaiban elősorolt kereskedelmi ügyletek alá vonható nem levén, az a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak (260. §.) sem tekintethetven, — az innen keletkezett kereset a kereskedelmi biróság illetőségéhez nem tartozik. Neulánder K. bej. kereskedő czég Budapesten — Oesterreicher Emil ellen 24 frt számla tartozás iránt, vásárolt ruhanemüek ára fejében — a bpesti V. ker. járásbiróság mint kereskedelmi biróság előtt sommás keresetet támasztott. \ Alperes illetőségi kifogással élt. * A jbiróság f. évi febr. 28. — 7422. sz. végzésével kereskedelmi bíróságként illetőségét meg nem állapította; mert a kereseti jogügylet nem képez oly kereskedelmi ügyletet, melynek elbírálása a keresk. törv. 260. §-szára állapítva keresk. biróság elébe tartoznék, s mert 1876. jan. 1. előtt keletkezett ily ügyek az 563. §. szerint innen kizárvák. 30*