Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 27. szám - Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei 2. [r.]

109 ság mind a kir. tábla semmiséget követtek el az által, hogy a kereset érdeme felett Ítéltek a helyett, hogy az első biró a 11. §. szerint járt volna el, a kir. tábla pedig a 304. §. szerint az iratokat ide felterjesztette volna." (1876. márczius 7. — 3642. sz. a.) Megsemmisítendő a kir. tábla határozata, ha oly felebbezést utasít vissza, mely szóval bejelentetett, s csak az indokolás lett szabályellenes felszereléssel beadva. Csatári Ferencz — Kradigati Péter ellen a pécskai jbiróság előtt 200 frt iránt pert inditván 1874, decz. 2. hozott Ítélettel keresete elvettetett — mely itélet ellen felebbezett. A kir. tábla következő végzést hozott: „a beadott felebbezés gem felperes által aláirva, sem meghatalmazott ügyvéd által ellenjegyezve nem levén s igy az perrendszerüleg hiteles okiratnak nem tekintethetvén, az első bir. itélet felebbezettnek nem vétetik, miért az iratok felülvizsgálatlanul további eijárás végett visszaküldetnek." (1875. július 19. — 4815. sz. a. refer. Ci napon eriu.) Ezen végzés ellen felperes sem miségi panaszs z a 1 élvén —A Semmit ő szék a kir. tábla végzését megsemmitette (297. §. 1. p.); „mert a tárgyalási jküny vre vezetett záradék szeriut panaszttevő az első bir. itélet ellen a felebbezést személyesen jelentvén be, az elfogadandó, s csak a szabályellenesen felszerelt indokolása lett volna visszautasítandó. Utasittatik tehát a kir. tábla, hogy a pert másod birósági felülvizsgálat alá vegye." (1876. márczius 7. — 1256. sz. a.) Nem képez a kir. tábla által észlelt hivatalbóli semmiséget^ ha a pénzbeli büntetésben elmarasztalás itéletileg mondatik ki. Löbl Mór bizonyos polgárjogi perben mint tanú megidéztetvén, de meg nem jelenvén, az illető csáktornyai jbiróság által 1875. sept. 9. — 6328. sz. a. 25 frt pénzbüntetésben marasztatott el. A kir. tábla hová nevezett tanú felebbezéssel élt, itt hivatalbóli semmiséget észlelt: „mert a jbiróság itélet alakjában határozott a 246. §. ellenére, me'y szerint az ügyérdemén kivül eső minden más kérdés végzésileg intézendő el." (1876. jan. 17. refer. Szászy László.) A Semmitőszék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak; „mert a pénzbeli büntetésben lett elmarasztalás felebbezó félre nézve érdemleges intézkedést képezvén, az eljáró biróság az által, hogy ezen marasztalást itéletileg mondotta ki, semmiséget el nem követett." (1876. márczius 15. — 1509. sz.) A kir. tábla hivatalbóli észlelésének akkor sincs helye, ha az ügyvédi meghatalmazás eltévedése folytán nem létezik a periratok között. Szele Gábor mint az egri egyházmegyei alapítványok gondnoka — Holeszár Mátyás és neje e. 40 frt iránt az egri jbiróságnál pert inditott, melyben marasztaló itélet hozatván, ez ellen alperes felebbezett. A kir. tábla hivatalból, felterjesztette (304. §.) a 297. §. 15. p, alapján, minthogy alperesi ügyvéd meghatalmazása a perhez nem csatoltatott, s az a kir. tábla általi felszólítás folytán sem adatott elő. A Semmitőszék itt sem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak ; „mert a tárgyalási jkönyv mint közokmány bizonyítása szerint Belánszky Mór alperesi ügyvéd meghatalmazása a tárgyalási jkönyvhöz csatolva volt, nevezett ügyvéd azon jkönyvet neve aláírásával ellátta 8 felhatalmazása kifogás alá nem vétetett; azon felhatalmazásnak eltévedése tehát a megtartott tárgyalás s ennek alapján hozott itélet megsemmisítésére kiható semmiségi okot nem képezhet." (1876. január 18. — 20425. sz. a.) A kir. tábla által észlelt semmiségí eset akkor sem forog fenn, ha a kiskorúak annyok általi törvényszerű képviselete melleit, bár feleslegesen a közgyám is beidéztetett. Szabó Katalin — özv. Szabó Mihályné mint Sára János stb. kiskorú gyermekei term. s törv. gyámja ellen örökségi osztályrész kiadása iránt pert indítván, s az ellen hozott itélet felebbeztetvén — a kir. tábla azt hivatalból felterjesztette, mert a kiskorúak nevében Keresztes György közgyám idéztetett s a per azzal tárgyaltatott, holott a közgyám kiskorúak képviseletére j jogosultnak nem tekinthető. (1875. nov. 15. refer. ; Zlinszky Imre.) A Semmitőszék itt szinte nem talált hivatalbóli semtuiségi esetet; „mert a perbe idézett kiskorúak annyuk özv. Szabó ! Mihályné mint term. s törv. gyámjuk által képviselve ' levén, azon körülmény, hogy helytelenül s feleslegesen \ a közgyám is beidéztetett a kiskorúak képviseletében s ! az alperes ügyvédi meghatalmazás általa is aláíratott, miután ebből a kiskorúakra joghátrány nem származott, sem a közgyám külön véd* lmet elő nem terjesztett, a javaslatba hozott hivat, megsemmisítésre indokul nem \ szolgálhat." (1876. jan. 25. — 20682 sz. a. Nincs helye a kir. tábla által észlelt hivatalbóli semmiségi esetnek, ha a törvényszék mint nem úrbéri biróság érdemleges \ ítéletet hozóit oly kereset felett, mely a már megtörtént birtok rendezés alapján, a kiosztott ingatlan tulajdonjogának érvénye' silése végett támasztatatt. Keviczki Pál s érdektársai — Kolpaszki j Márton s órdektársai e. a báthi határban fekvő erdőből I 100 hold terület tulajdona iránt azipolysági tszék ! előtt pert inditottak, melynek letárgyalása után 1875. ! jul. 27. — 1166. sz. a. itélet hozatott, mely ellen felleb! bezés használtatván — A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján az j iratokat felterjesztette ; mert a tszék oly kérdés felett i hozott ér emleges határozatott mely az 1832. XII. t. cz. | illetőleg az 1871. 53. cz. 47. § ban szabályozott arányo! sitási eljárásra tartozik; —míg nevezett tszék nem mint ; úrbéri biróság s nem a törvény által itt előirt eljárás i folytán hozott ítéletet (1875. decz. 13. — 45791. sz. a. | refer. Oberschall Adolf.) A Semmitőszék azonban itt nem találta a 304. § szt alkalmazhatónak; „mert felperesek nem arányositás vagy birtok reuI dezés iránt, hanem a már megtörtént birtok rendezés j alapján az állítólag nekik kiosztott ingatlan részekre vonatkozó tulajdonjoguk érvényesítése végett indították | keresetüket, mely mint tulajdonjogi kereset a rendes el