Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 27. szám - Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei 2. [r.]

Budapest, 1876. péntek, april 7. 27. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Bélyegtörv. hiányai. — Seraiu. döntvények. — Rendeletek. Hélyegtörvényünk hiányai és annak következményei. X. (folyt. — lásd lap. 20-ik számát.) Van különösen a bélyegtörvénynek egy pontja, mely kiválólag sújtja az ügyvédet,ugy mint a feleket és mely az 1873. évi IX. t. cz. 7. §-sza által ugy szólva törvényileg szentesitett zsarolás. Ugyan is a bélyegtöivény 12. §. b. pontja és 47. §-a azt rendeli, hogy a zálogjog bekeblezése után járó illeték a mennyiben 5 frtot meg nem halad, a telekkönyvi beadványnyal együtt a bírósági igtatónak bélyegjegyekben átadandó. A peres eljárásban igen számos eset fordul elő midó'u 800 frtot meg nem haladó összegért valamely ingatlanra vezettetik végrehajtás. Tudjuk, hogy az 1868. évi 54. t. cz. 346. § sza értelmében a végrehajtás a per birájánál kérelmezendő és ha az a végrehajtásnak helyt ad, a végrehajtási zálogjognak bekeblezése végett az illető telekhivatalt hivatalból keresi meg. Miután pedig azt, hogy a per birósága mikor intézi el a végrehajtási kérvényt; továbbá, hogy az a kiadóból mikor expediáltatik; végül, hogy az illető telekhivatalba mikor érkezik, főkép ha ez másutt van mint a hol a végrehajtást kérő fél vagy képviselője lakik — ellenőrizni képtelenség; s miután a telekhivatalban, ha a bekeblezési illeték a kérvénynyel egyidejűleg ott nincs, a lelet azonnal felvétetik: lehet mondani, hogy a 800 ftot meg nem haladó összegre nézve az ingatlanra vezetett végrehajtásoknál — ha a követelés eredetileg bekebelezve nem volt — végrehajtási zálogjog bekeblezés után a bekeblezési illeték miatt a lelet, kivétel nélkül felvétetik. S miután az idézett 1873. évi IX. t. cz. 7. §-a értelmében leletnél az illeték háromszoros összegben rovandó ki, melyet sem mérsékelni, sem elengedni nem lehet: előttünk áll a törvény szentesitette, de jogtalan zaklatás, zsarolás. Ámbár ezen pár sornyi rendelettel segíteni lehetne, ha kimondatnék, hogy ily esetekben a végrehajtási zálogjog bekeblezéséről közlött végzés vétele után 8 nap alatt, különbeni lelet felvétel terhe alatt, a bekeblezési illeték a telekhivatalban bélyegjegyekben pótlandó. Saját ügyvédi gyakorlatomban hason leletezések előfordulván, alkalmat vettem magamnak ez irányban a n. m. m. k. pénzügyministeriumhoz egy memorandumot beadni, melyben igen tüzetesen fejtegettem mindazon nehézségeket, melyek ily esetekben az illeték törvényes időbeni lerovását lehetlenitik és kértem, hogy ez irányban rendeletileg intézkedni kegyeskedjék. Ezen memorandumomra azon bölcs választ kaptam: hogy ez irányban a bélyegtörvény 12. és 47. § sza intézkedik. Van a bélyegtörvényben még egy pont, melynek alapján igen sok visszaélés, ugy szólván zsarolás történik s a mi különös — birói segélylyel. A bélyegtörvény 136. §-ának, — mely a közvetlen fizetendő illeték lerovása iránti kötelezettséget állapítja meg — 6. pontj; ugyanis igy szól: „ítéleteknél a perlekedő felek azon arányban, a mint a perköltségekben elmarasztaltattak: ha pedig a perköltégek kölcsönösen megszüntetvék vagy az ítéletben nem említtetnek, az illetéket fele részben felperes másik felében pedig alperes fizetendi," stb. A bélyegtörvény ezen rendelkezéséből tehát az következik, hogy ha alperes a perköltségekben elmarasztaltatik, felperes ítéleti százalékot fizetni nem köteles. És még is, hány eset fordul elő, hogy akkor, ha alperes a perköltségekben, sőt az ítéleti százalék viselésében is e'marasztaltatott, de tőle az be nem szedhető, azt felperesen irgalom nélkül beszedik, habár talán követeléséből egy krajczárt sem kapott meg, — és pedig a pénzügyi közegek által ugy nevezett dologi kezesség alapján. Ezen eljárásból evidensen következik, hogy a pénzügyi közegeknek a dologi kezességről fogalmuk sincsen. — Sőt mint emlitém, sok esetben birói segélylyel. Ugyan is ingatlanok árveréséből befolyt vételár felosztására kitűzött tárgyalásról t rvény értelmében az illeték és adóhivatal hivatalból értesítendő, hogy a netáui kincstári követeléseket érvényesítse. A kincstár képviseletében ily alkalmakkor természetesen az Ítéleti és bekeblezési illetékek is mint előjogos tételek jelentettnek be. Nem tapasztaltam még ugyan, hogy ingatlan vételára felosztásánál a bekeblezési vagy itél ti százalék előjogos tételként soroltatott volna; de igen is volt reá több esetem, midőn a bíróság az ítéleti száz:.lékot a bekeblezési százalékkal egy kaptafára húzván, azt azon tehertételnél , mely után kiszabatott, akként sorolta, hogy a mennyiben az illető teher a vételárból kielégítést nyert, abból első sorban a bekeblezési vagy ítéleti százalék levonatott; — magától értetődvén, hogy a jogosított követelése az illeték erejéig kevesbedett a nélkül, hogy reménysége is maradt volna ezen tőle törvényellenesen elvont Ítéleti százalékot — valaha megkapni. És épen abban fekszik a biróság nagy tévedése, hogy a bekeblezési és Ítéleti százalék levonása iránti kötelezettség terjedelmével nincs tisztában; minthogy a bekeblezési százalékért a bélyegtörvény 136. §-a 5. pontja alapján az, ki a jogokat szerezte, minden esetre felelős, —az Ítéleti százalékért, pedig a per nyertes fél személyes kereseteknél csak akkor, ha a perköltségek kölcsönösen megszüntetvék, — ekkor is azonban csak az ítéleti százalék feleért. Es ily törvényellenes eljárás miatt nincs a jogaiban sértett félnek sem a biróságoknál, sem a pénzügyi közegeknél remediuma. Nincs a biróságoknál, mert a 27