Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 26. szám - Miként tárgyalandó s döntendő el a viszonkereset?

10G Italában mindezen bírálatokról el kell ismernünk, ruikép a tudomány színvonalán állanak, s az ujabb codificatiót figyelemmel kisérik. — Ugyanitt jelent meg : B 61 y e g é s illetek szabályok — a'legujabb időig terjedő törvéuyek s kormányrendeletek szerint. Átdolgozta Mariska Vilmos jogtudor kassai kir. jogakadémia tanára. Bpest, 1876. Í16 lap, Ára 1 frt. Szerző, ki ,Magyar pénzügyi törvényisme' czimti munkájáról is ismeretes, annak kiegészítéséül leginkább az ügyvédjelöltek érdekében irta ezen kézi könyvet, mely a gyakorlati életben útmutatóul szolgáljon. Minthogy azonban a bélyeg illetékügyre nézve a legújabb lényeges változásokat az eredeti szabályok még érvényben levő részeivel szerves összefüggésben adja elö — ezen kézikönyv a gyakorlat embereinek is hasznos szolgálatot tehetend. — Továbbá: Döntvénytár. A m. k. Curia semmit ő széki és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentőségű h a t ár o z a tai. Gyűjtötték Dárdai Sándor, Gallu József, Zlinszky Imre. X5II. folyam. Bpest, 1876. — 63 és 178 lap. Ára 2 frt. Az előbbi folyam köteteiről ezen vállalat ismeretesb, minthogy tartamának bővebb ismertetése vagy további ajánlása szükségeltetnék. — A kereskedelmi törvény magyarázáta. Irta Schnierer Gyula jogtudor, ügyvéd, keresk. min. osztálytanácsos. — Bpest, 1876. Első fele. 13 iv 8-ad részben. Az egésznek ára 2 frt 80 kr. Ezen munkát nem kevéssé ajánlja az, mikép írója a kereskedelmi törvényjavaslat tárgyalására egybehivott ministeri értekezlet szakelőadója volt; kinek tehát közvetlen alkalma nyilt a most már életbeléptetett törvény szellemének kellő felfogására s egyes helyei alapos értelmezésére, kiméritő adatokat és ismereteket szerezhetni. A magyarázatnál szerző a kommentárok szokott módját követi; előre bocsátja a törvény eredeti szövegét, s az egyes szakaszok után adja a magyarázó megjegyzéseket. Ezeket a gyakorlati életre is igen hasznosakká teszi az, hogy a német tudomány s codificatió forrásait kellően felhasználta, köztudomású levén mikép a magyar törvény, a német kereskedelmi codexnek jóformán s nagyon helyesen receptióját képezi. E mellett az előbbi keresk. törvényeinken kívül, ott hol kivánatos a többi európai codificatíót is figyelemmel kiséri; és hivatkozásoknál az illető törvények p. 0.5 az ipartörvény szakaszait idézi. Min. rendelet a katasteii s hitel telekkönyvek közötti öszhang elérhetésére. Az igaza, minister az ország királyhágón inneni és tuli kir. törvényszékek és a telekkönyvi ügyekben birói hatáskörről felruházott járásbíróságokhoz következő rendeletet bocsátott ki: Az 1875. évi VII. t. cz. 31 — 35. §§-ai, de különösen annak 34-ik §-a következtében, a fennálló katasteri munkálatok (adóföldköúyvek) még a helyrajzi számozásban is annyira megfognak változni, hogy a katasteri (adóföldkönyvek) és hiteltelekkönyvek között öszhang, csak a legnehezebben volna elérhető. Ennélfogva az 1869. évi april hó 3-án 2579. sz. alatt kelt szabályrendelet 1 5-ik §-ának, éa az ezon rendeletet kiegészítő 1870. évi január hó 30-án 2152. sz. a. kelt rendeletnek egészben hatályon kívül helyezése mellett, felhívom — hogy a telekkönyveknek a birtok szabályozás következtében szükséges átalakításánál, mindenkor önálló helyszinelési számokat alkalmaztasson. Felhívom egyébiránt a (czimet) ezúttal is arra, hogy tekintettol azon körülményre, mely szerint az adóföldkönyvek minél gyorsabban eszközlendő átalakítása, ugy a kincstár, valamint az ogyos adózók érdekében is felette kívánatos: ennek elérhetése czéljából, a mint valamely község tagositási munkálatai hitelesíttettek, az ide vonatkozó térképet és földkönyvet, az illető katasteri igazgatóságnak haladéktalanul küldje meg. Budapesten, 1876. évi márczius 21-én. 7538. sz. a. Az i g a z s á g ü g y m i n i s t 0 r helyett: Chemegi. Semmitüszök tanácsai april 4-töl. I. Tanács. Elnök: Országbíró. Birák: Soltész, Manoilovics, Szloboda, Oszvald, Gallu. II. Tanács. ElnöJc: Lipovniczky. Birák: Herberth, Babos, Beke, Mersich, Lacza. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Vértesy, Láday, Pápay, Rauchhoffer, Engelmaier. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Masierevics, Ráth György, Nagy Samu, Elekes, Németh Miklós. Bejelentetett előadásra: 446 ügy. — Kelemen Mór titkár, az igazságügyministeriumnak egyik legtehetségesebb s legmunkásabb tagja czimzetes osztálytanácsosnak neveztetett ki. Ás ügyvédi kamarákból: A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Dr. Schwarz Samu budapesti ügyvéd és kamarai tag Szombathelyre történt átköltözése folytán;— Továbbá Lux Albert budapesti ügyvéd és kamarai tag saját kérelme Kovács Antal budapesti ügyvéd és kamarai tag önkénytes lemondása; és Mártonffy György budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett, és ennek irodája részére' gondnokul Turnay Gusztáv budapesti ügyvéd (lakik Kalap-utcza 17. ez.) kirendeltetett. A m i s k 0 1 c z i ügyvédi kamara részéről pedig közhírré tétetik, miszerint Fodor Károly rozsnyói lakos ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett, Volny Vilmos miskolczi lakos ügyvéd és kamarai tag pedig az ügyvédségről önkénytes lemondása falytán abból kitörültetett. A kecskeméti ügyvédi kamira részéről közhírré tétetik, mikép Bartha Kálmán kecskeméti lakos ügyvéd az ügyvédséggel összeférhetlen köztörvényhatósági tisztviselői állás elfoglalása miatt a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. — A kolozsvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy területére a magyar, román éa német nyelvekbeni jogosultsággal Dr. Isacu Aurél ügyvédet tolmácsul nevezte ki. Ltapunk előbbi számához mellékelve volt jeles beletristánk Benedek Aladár által szerkesztett ,Uj Idók' elöf. felhívása, melyet melegen ajánlunk mindenkinek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.