Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 26. szám - Miként tárgyalandó s döntendő el a viszonkereset?

105 Midőn a fél ügyvédi képviseléséröl való szabályszerű le- \ mondásnak csak az eljáró bíróságnál történt bejelenlés tekin- j tethetik, az ügyvéd a fél képviselésére annak értesítésétől számított 30 napig utasítandó. CÜgyv. rendt. 41. §.J A budai gyártelep részvénytársaságnak — Gártner Gusztáv e. 655 frt iránt folytatott perében, az alperesi ügyvéd Perlaki Kálmán az iránt adott be a bpesti tszékhez kérvényt, hogy alperes további képviseletéről lemondván, ez alól felmentessék. A bpesti tszék 1875. nov. 29. kelt végzésével a lemondást tudomásul vette, egyszersmind utasitotta Perlaki ügyvédet, hogy az ügyv. rendt. 41. §. szerint alperest értesitése napjától számítva még 30 napig hiven képviselje; alperes pedig az iránt,hogy szabályszerű képviseléséről gondoskodjék. Perlaki ügyvéd semmi ségi panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszló (Perlaki ügyvéd) azt, hogy megbízójával a kópviselésről való lemondást kellő alakban közölte volna, mivel sem igazolta; szabályszerű lemondásnak tehát csak az eljáró bíróságnál történt bejelentés tekintethetik ; ehhez képest pedig az alperes értésitésétől számitva még 30 napig való képviselésére az ügyv. rendt. 41. §-szának megfelelóleg utasíttatott." (1876. márczius 14. — 1523. sz. a.) Oly keresetek, melyekkel részben már a bíróság által megállapított ügyvédi dijak, részben azonfelül követelt jutalomdíjak s kiadások megtérítésének érvényesítése czéloztatik. a perbíróság, tehát esetleg 300 frton alul is a tőrvényszék hatáskörébe tartoznak. — CÜgyv. rendt. 58. §.J Golka György ügyvéd — V 1 kan János né e, 237 frt. 62 kr. ügyvédi munkadijak s kiadások iránt a b.-g yarmati tszék előtt keresetet támasztott, melyre nézve a tszék 1875. decz. 15. kelt végzéssel magát illetéktelennek mondotta ki az okból: mert az ügy v. rendt. 58. §-ként az ügyvédi munkadijak iránti keresetek a tszék mint perbirája elébe csak akkor tartoznak, ha azok mag nem állapitattak vagy összegük a sommásbiró körét túlhaladja; midőn jelen esetben azok már megállapítva vannak s 300 fton tul nem mennek. Felperes ügyvéd semmisógi panaszszal élvén — A Semmitőszék a tszéki végzést (297. §. 5. p.) megsemmisitette ; „mert jelen esetben a részben már a tszék által az ügyvéd javára saját fele irányában megállapított s igy az összegre nézve tübbé nem kifogásolható dijak, — részben pedig ezen felül követelt jutalomdijak s kiadások megtérítésének érvényesítése czéloztatik ; minthogy pedig ily keresetekre nézve az ügyv. rendt. 58. §. szerint a perbírósága az illetékes, a tszék magát illetéktelennek szabályellenesen mondotta ki." (1876. márczius 14. — 1152. sz. a.) Ügyvéd jelöltek közzé felveendő, ki jogtanulmányainak kellő időbeni bevégeztél, és mint bírói minősítéssel bíró egyén joggyakorlatának 1876 év előtti megkezdéséi igazolta. CÜgyv. rendt. 112. §.J Geissler Soma a kolozsvári ügyvédka m a r a választmányához ügyvédjelölti felvételeért folyamodott, mely kérelmével az 1875. évi decz. 2. — 293. sz. a. határozat értelmében elutasittatott, mivel | nem igazolta, hogy az ügyv. rendt. 11. §-szában előirt kellékeknek eleget tett s különösen, hogy az elméleti államvizsgát letette volna. Ez ellen kérvényező felebbezést adott be — A legf. ítélőszék a kolozsvári kamara választmány határozatának megváltoztatásával Geissler Soma felvételét elrendelte; mert a jogtanulmányok annak idején kellő bevégeztét s mint tettleg birói hivatalt viselő s birói minősítéssel biró a gyakorlatnak 1875. jan. 1-je előtti megkezdését igazolván, az ügyv. rendt. Í12. §. alapján felvétele meg nem tagadható. (1876. febr. 23. - 1657. sz. a.) A nyugalmazott kir. ügyészek, nyugdíjaztatásuk ideje alatt az ügyvédi lajstromba felvehetők. Juhász Antal nyiregyházi ügyvéd s nyugalmazott kir. ügyész folyamodott a debreczeni ügyvéd-kamara választmányához ügyvédi fel vételeért, mely kórelemnek 1875. decz. 19. — 1196. sz. végzéssé; hely adatott, miután igazolta, hogy 1838. évben a köz — 1870-ben pedig a váltói vizsgát letette s ügyvédi oklevelét megkapta ; azon körülmény pedig, hogy nyugalomba helyezett kir. ügyész, őt az ügyvédség gyakorlatában nem akadályozhatjá. Ezen végzés ellen a kamara ügyész felebbezett. A legf. ítélőszék követke/.ő végzést hozott. A debreczeni ügyvédi kamara választmányának határozata helybenhagyatik, mert nyugdíjazott birósági tisztviselő nyugdíjaztatása ideje alatt, tettleg egyátalában hivatalt nem visel, s ennélfogva az ügyvédség gyakorlatával az ügyv. rendt. 10. §. szerint összeférhetetlen foglalkozást nem folytat." (1876. febr. 23. — 1492. sz. a.) Irodalmi szemle. A Franlintársulat, melynek kiadványai, mint átalánosan el van ismerve, irodalmunkban s különösen a szaktudományok terén is, kitűnő heiyet foglalnak el, ujabban ismét több igen hasznos müvei lépett a közönség elé — melyeket, mellőzve minden kritikát, készséggel ajánlhatunk olvasóink figyelmébe. Ilyen mindenekelőtt: ,Bi rálátok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről. írták Dárdai Sándor, Körösi Sándor s Schnierer Aladár. Bpest, 1876. - 176 lap. Ára 1 frt. Az itt foglalt kritikai értekezések a Jogt. Közlönyben már megjelentek, mind a mellett csak helyeselhetni, hogy külön egy önálló füzetben összeállitattak s kiadattak, használhatásul a nagyobb közönségnek is. Mindazok, kiket a büntetőjogi codificatió érdekel, hasznos olvasmányt fognak benne találni. Tartalmát képezik Dárdaitól: Bevezető intézkedések; az életbeléptetendő törvénynek alá vetett személyek; Körösi Sándor debreczeni jogtanártól: az alapelvről; a javaslat tártalmáról, s itt nevezetesen a hármas felosztásról, és szinte a törvénynek alávetett szs* mélyekről, különös tekintettel az osztrákokra, társországbeliekre, külföldiekre; végre Schnierer bpesti egyetemi jogtanáról: a bünkisérlet, a bünrószesség, a beszámitást kizáró vagy enyhítő okok, a bűnhalmazat; végre a javaslat 9-ik fejezetéről mely a bűnvádi eljárást és a büntetés végrehajthatóságát elenyésztető okokról rendelkezik. 26*