Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 25. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 5. [r.]

100 csökkentve van az elintózök száma s igy sokkal kevesebb ügy intéztetik el a nélkül, hogy a régi bajnak a főbb telekkönyvi hivatalnokoknál eleje vétethetnék ; sőt leginkább csak az oly ügyek intéztetnek el, melyek vagy számtalanszor sürgettetnek, vagy pedig a telekkönyvi hivatalnokok álláspontjából sürgőseknek mutatkoznak. A baj csak szigorú vizsgálat utján volna el h árit ható. Minden a telekkönyvi hivatalnokok által soron kivül elintézett ügyben a felek ki volnának hallgatandók az iránt, ki által adatták be kérvényeiket; és ha kiderülne, a mint ki kell derülnie — hogy a telekkönyvi hivatalnokok az ügy felek képviseletével foglalkoznak, hogy az általuk benyújtott kérvényeket maguk soron kivül intézik el, az ily hivatalnokokat azonnal fegyelmileg büntetni, illetve áthelyezni kellene. E bajnak eltávólitása czéljából is égetően szükséges, hogy a birói állomások betöltessenek és hogy minden polgári bírónak telekkönyvi ügydarabok is beosztassauak ; a telekkönyvi hivatalnokok pedig kivétel nélkül az ügydarabok elintézésétől, a birák pedig az ily elintézések aláírásától eltiltassanak. Hat előadó a befolyó telekkönyvi ügyeket mindenkor sorrendben elintézhetné, és akkor a felek nem volnának kénytelenek a telekkönyvi hivatalnokok protektióját keresni. Ha valahol, ugy mindenesetre a telekkönyvnél a törvény által soronkivülinek elismert ügyekben nem j volna szabad hónapokon át az elintézésre várakoztatni, e törvényszéknél pedig akár hányszor megtörténik, hogy az árverési kórvények hónapokon át be-! osztatlanul hevernek, de megtörténik s pedig j rendesen az is, hogy sorrend, megállapítási jegyzőköny- 1 vek az igtató-hivatalba érkezvén, odadobatnak a nagy ; halmazba, s ott hevernek, míg a félnem sürgeti; diczára j annak, hogy a polgári prts. 450. §-a szerint a biróság j köteles volna a tárgyalás után 3 nap alatt a vételár felpsztási tervet hivatalból elkészíteni. Innen van, hogy e í törvényszéknél a felosztási terv a biróság által 3 nap j alatt soha sem készíttetik el, hogy a fél fellebbezési jo- I gát a törvényes 15 napi határidőben soha sem érvénye- j sitheti. Nem csoda, hogy ily viszonyok között i a n.-kik indái törvényszék és telekkönyvi : hatósága a legroszabb hirben állanak, sőt hogy ezen törvényszék területén a sze-. mély- és vagyonbiztonság ez időszer int tényleg megrendülve van. (Vége. köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A S e m m i t ö s z é 1c t ö l. Az igazgató tanácsosi tiszteletdijak megfizetésére irányzott, s igy a kereskedelmi társaság üzleti viszonyából szármázta- j tolt kereset érvényesítése felétlenül a kereskedelmi biróság ha- \ táskörébe tartozik. (Ker. tkv. 260. §. 1. p. — Életbelépt. \ rend. 5. §.J Kunig József pesti lakos s háztulajdonos — a j bpesti gép téglagyár részvénytársaság fel- i számoló bizottsága ellen 625 fi t iránt a bpesti I. II. ! kerületi jbirósághoz keresetet adott be azon alapon ; I mert felperes ezen most már liquidáló társaság igazgató i bizottsági tagja levén, az tisztelet dijai fejében a társu- | lat könyveibe javára bevezetett fentebbi összeggel I adósa maradt. I A j biróság f. év febr. 10. — 2G78. sz. a. végzéssel illetéktelenségét mondotta ki jelen ügyben; mert az a keresk. törv. 260. §-ként kereskedelmi ügyletet képez, s igy a min. rendelet 6. §. 5. p. értelmében a keresk. biróság illetőségéhez tartozik, mely szerint ugyanis a részvénytársaság tagjai, igazgató tanácsosai s felszámolói közt a társasági viszonyból keletkező keresetek — milyen a jelenlegi is — kereskedelmi illetőségűek. Felperes semru. p a n a s z s z a 1 élt. A Sem mi tő szék azt elvetette; „mert a tárgyalás rendén felhozott azon k rülmények : hogy a kereseti követelés alperes könyveiben elismertetett volna s hogy felperes keresetét nem igazgatótanácsosi minőségben, hanem mint magán fél mozdítaná elő — a birósági hatáskör kérdésére befolyással nem lehetnek már azért sem, mivel a követelés az alperes kereskedelmi társaságnak (keresk. törv. 61. §. 1. p.) üzleti viszonyából származtatván, érvényesitésére a ker. törv. 260. §. 1. bekezdése s az életbelépt, rend. 5. §. utolsó bekezdése értelmében feltétle-iül s a felperes minőségére minden tekintet nélkül a keresk. biróság hatásköréhez tartozik." „Ehhez képest a jbiróság melynek illetéktelensége az idézett rendelet 7. §. szerint is nyilvánvaló: a neheztelt végzésével helyesen határozott." (1876. márczius 22. — 4856, sz. a.) A vásárolt árunak forgalomba hozatali szándékkal tett megszerzése vélelmezendő, ha az aránylag rövid idő alatt nagy mennyiségben vásároltatván, egyedül házi szükségre fordítása a valószínűséggel merően ellenkezik; s igy azon áru mei/szer<zés kereskedelmi ügyletet képez. — (keresk. tkv. 258. §. 1. pj M e i t n e r testvérek bejegyzett czég — S c hadéi S. pesti kereskedő ellen 914 frt 15 kr. iránt a buda pesti keresk. tszék mint keresk. biróság előtt pert indított abból tredőleg, mert alperes fentebbi czégtől 6548 frt 80 kr. értékű lisztet vásárolván, ennek fejében a könyvkivonati számla szerint a kereseti összeggel még adósa. Alperes illetőségi kifogást emelt állitván, hogy a lisztet házi szükségletei fedezésére vásárolta — tehát nem tartozik a keresk. biróság illetőségéhez. A bpesti keresk. tszék f. é. febr. 24. 18370. sz. végzéssel az illetőségi kifogást elvetette: mert a könyvkivonatban felsorolt áruk aránylag rövid időközökben (t. i. 1875. évi júliustól november végéig) és nagy mennyiségben vásároltattak ugy, hogy magokból ezen tényekből alaposan következtethető, miszerint a vásárlás továbbá adási szándékkal történt és pedig annyivá1 inkább mivel alperes még valószinüvé sem tette azon állitását, hogy a kereseti 6Ü00 frtot meghaladó értékű 4 hó alatt vásárolt liszt árukat saját használatára vette; miért a kereseti ügylet alperest illetőleg is a keresk. törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletet képez." Alperes se mm. panaszszal élvén — A S e m m i t ő s z é k azt elvetette ; „mert az, hogy alperes 6548 frt 80 kr. értékű liszt készletet egyedül házi szükségletére, mely azáltal pazar használat mellett is évek hosszú során fedeztetnék, sze rezte volna meg, — a valószínűséggel merőben ellenkezik ;"