Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 25. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 5. [r.]
101 „s minthogy ennek ellenében alperes azt, hogy azon nagy mennyiségű egy tekintélyes liszt üzlet ellátására is elegendő", egyébkint pedig romlásnak is kitett liszt készletet saját használatán felül, nem kereskedelmi természetű más czélokra ts fordította volna, nem is állitotta, valószínűvé pedig annál kevésbé tette; az első bíró annak forgalomba hozatali szándékkal tett megszerzését alaposan vélelmezte, s ebből következőleg a vonatkozó j ügyletet alperesre nézve keresk. ügyletnek helyesen tekintette." (1876 márcziua 22. — 4730. sz. a.) Oly esetben midőn valamely jogviszony alperest illelöteg . kereskedelmi ügyletet képez (258- $. 1. p.J a kereskedelmi I bíróság illetékesnek tekintendő, habár felperes bejegyzett keres- j kedöi minőséget nem igazolta is. Berger Miksa — Hofhauser Gusztáv köfa- \ ragó ellen 480 frt iránt a bpesti kir. váltótörvényszék- \ hez mint kereskedelmi bírósághoz keresetet adott be j azon alapon, mert tőle mint tétényi kereskedőtől köveket (Werksteine) vásárolt s a felmutatott számla szerint j a kereseti összeg fizetésével hátralékban maradt. A bpesti keresk. tszék f. év jan. 7-kén 521. sz. a. kelt végzésével azt illetéktelenségből visszautasi- jj totta, mert felperes azt, hogy ő bejegyzett kereskedő az í 1875. decz. 1. min. rend. 9. §. szerint nem igazolta. Felperes semmsegi panaszszal élvén — A Semmitőszéka neheztelt végzést a perr. 297. \ §. 5. p. alapján megsemmisítette; „mert alperes iparszert! foglalkozásánál fogva alig j lehet kétség az iránt, hogy az a felperestől állítólag vásárolt köveket a végre szei'ezte meg, hogy azokat átdolgozott állapotban ismét forgalomba hozza." „Ehhez képest azonban a kereset a keresk. törv. 258. §. 1. pontjában megjelölt oly ügyletből szármáz- j ván, mely alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez, \ — ellenben felperesnek a keresk. bíróságok előtti perelhetési képességét sem a keresk. törvény sem az ezt életbeléptető rendelet különös feltételekhez nem kötvén; s \ azon rendelet 5. §. 2. p. utolsó sorában foglalt szabály csak az alperesre szorítkozván, a keresk. tszék a keresetet azért, mivel felperes bejegyzett kereskedői minőségét igazolni elmulasztotta — nem helyesen utasította vissza." (1876. márcz. 24. — 4489. sz. a.) Semmit Aszéki döntvények. Az u. n. úrbéres közönség nem tekintethetik oly jogi j személynek, mely a községi Oiró, vagy állítólagos elnök úttal a perben képviseltethetnék. Fekete János — Goldhamer Albert ügyvéd által j képviselt Kó.-a István, Szabó Antal Katona stb. mint a • Bököny úrbéres közönség képvislői s álta- í luk a bökönyi úrbéres közönség ellen 100 frt ju- | talorndij iránt a hadházi jbiróság előtt pert indított, j melyre 1875. decz. 13. ítélet hozatott, Alperesek senim. panaszszal éltek. A Semmitősz ék az Ítéletet e egész eljárást) 297. §. 10. p. megsemmisítette: „meri, az u. n. „Úrbéres közönség" nem tekintethetik a perr. 33. §-ban említett oly jogi személynek mely j a 84. §-hoz képest a községi biró vagy állítólagos elnök j által képviseltethetnék; Kósa István bökönyi főbíró s minőségük szerint meg sem jelölt érdektársai ellen tehát | | a kereset a bükonyi község u. n. úrbéres közönsége képviseletében helytelenül inditatván, azok mint képviselők s általuk a községben nem is létezhető közönség elmarasztalhatók sem voltak; hanem ha felperes állítólagos követelését érvényesíteni kívánja, keresetét a vele összeköttetésben állott birtokosok ellen tartozik intézni." (1876. márcziua 2. — 309. sz.) A vizek természetes lefolyását gátló építmények által okozott károk megtérítésére irányzott igények s kérelmek a közigazgatási bíróságok elébe tartoznak. R u b i n t Lajos Nógrád megye füleki lakos s birtokos — Tolnai Lajos mint m. k. államvasutak igazgatója ellen 107 frt kár megtérítése iránt a füleki jbiróság előtt pert inditott, azon alapon, mert az 1874. évi június 16-káu történt nagy esőzéskor a viz tagját elöntötte a miatt, mivel tagja végen a vasúti igazgatóság egy kőgátat építtetett a viz lefolyására szolgáló árokban, mi az által meggátolva lett. A jbiróság a tárgyalást megtartván — a tanuzás s bírói szemle befejezése után alperest a keresetben elmarasztalta 1875. decz. 16. hozott ítéletében. Alperes sem mis égi panaszszal élvén — A Semmítőszék a fentebbi keletű Ítéletet — tekintve miszerint a kereset oly kár megtérítésére irányul, mely a viznek természetes lefolyását gátló építmény által okoztatott — a perr. 297. §. 2 p. alapján s a 304. alkalmazásával hivatalból megsemmisítette, a peres eljárást beállította, s felperest igényeivel az illetékes közigazgatási hatósághoz, mely az 1840. X. t. cz. 5. §. szerint ugy azok, mint a kárt okozó épitménynek czélszerü megigazitása s esetleg teljes eltávolítása iránt határozni hivatva van — utasította." (1876. febr. 2. — 1080. sz. a.) A felhívási keresetek kizárólag bírói útra tartozván, nem képez hivatalból észlelendő semmiségi esetet, ha a közgyám számadás tételére irányzott felhívási kereset felett a perrend 518. 519. §§-siaiban előirt eljárás megindítatik s bírói határozat hozatik. Rutz János s Erzsébet — Kovács Pál s Pusztai Ádám orosházi volt községi közgyámok ellen, néhai özv. Rutz Jánosné hagyatéki tömegéről való számadás tételre a békés-gyulai törvényszék előtt felhívási pert tettek folyamatba. A tszék 1875. évi 4076. sz. végzése ellen felhívok felebbezéssel élvén — A kir. tábla 297. §. 2. p. alá eső semmiség alapján hivatalból felterjesztette; mert a községi közgyámok számadásának vizsgálata s elintézése az 1870. 42. t. cz. 8. s köv. §§. értelmében a gyámhatóság gyakorlatára hivatott árvaszék hatáskörébe tartozván, ezen ügy a polgári bíróság hatósága alá nem sorolható. A Semmitősz ék azonban itt a 304. §-szt nem találta alkalmazhatónak; „mert a felhívási keresetek a perr. 38. s 39. §§. értelmében, de az 1872 jan. 30. kelt bel- s igazs. ministeri rendelet VIII. czikkéből is kitünőleg kizárólag birói útra tartoznak;" „a perbeli előzményektől el is tekintve tehát az első biróság az által, hogy a fenforgÓ számadástételre irányzott felhívási kereset felett a perr. 518. 519. §§-szaiban előirt eljárást megindította s annak befejezésével az 25*