Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 24. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 4. [r.]

96 dik; a harmadik csak kivételesen szokott egyes ügyek elintézésével megbízatni. Hogy a két biró a felszaporodott hátralékok mellett a folyó ügyeket e 1 i n t é z n i k é p t e 1 e n, alig szorul bóvebb bizonyításra. A n.-kikindai törvénykezési állapotok megvilágítására elegendőnek tartjuk megemlíteni, hogy váltóperekben alig hozatik 3—4 hét alattitélet, hogy a kir. biróságok szervezése elcítt már folyamatban volt és 1872. év óta ujabban folyamatba tett csődügyek egyike sem haladhatott annyira, hogy abban a követelések osztályozása iránt Ítélet hozatott volna. A rendes perek — a mennyiben felperes kereshetőségi jog hiányából el nem utasittatik, vagy alperes meg nem jelenés vagy beismerés alapján nem marasztaltathatik, vagy a mennyiben a per íőeskü által el nem döntetik, — két évnél rövidebb idő alatt alig láttatnak el az első bírósági Ítélettel. De nem is lehet ez máskép ott, hol a birónak csak nem minden erejét a soron kivüli ügyek merítik ki s ekként nem marad annyi ideje, hogy a tanulmányozást igénylő pereket ítélettel befejezhesse. Ha ezen állapotok mellett még azzal sem dicsekedhetnénk, hogy a birák kellő alapossággal dolgoznak s ez által a fellebbezések szániát csökkentik, az ügyfelek általában miben sem találhatnának többé megnyugvást. Nevezett törvényszék polgári osztályánál a fennforgó bajokat a megürült három bírói állás azonnal betöltése által lehetne elhárítani. — Ha azután a polgári osztálynál 6 birói tag alkalmaz tatnék, kik a telekkönyvi ügyek elintézésével is megbizandók volnának, — a birák ily száma és közönséges szorgalom kifejtése mellett hátralékok nem fognának mutatkozni. Hogy azonban a munkamegosztás elve czélszerüen foganatba vétethessék, e végett égető szükség: ügyes és erélyes elnöknek mielőbbi kinevezése. A mostani helyettes elnök lehet alaposan dolgozó biró, de az elnöki teendőkhöz nincs neki sent elég kitartása, sem elég erélye, sem végül kellő áttekintése, minek folytán e törvényszéknél mindenki azt teszi a mit akar. a hivatalnokok annyit dolgoznak, a mennyi nekik tetszik. b) A törvényszék fenyilö osztálya. Ezen osztálynál a biróságok szervezése óta mindig két előadó biró volt alkalmazva, és ezen munkaerő mellett nem lehetett panasz sem a bünvizsgálatok, sem a végtárgyalások tekintetében. Az ily munkamegosztás czélszerünek mutatkozott és tovább is fentartandó, annál is inkább, mivel a fenyítő osztálynál a gyakori és néha napokon át tartó végtárgyalások különös szakképzettséget igényelnek, s mivel nem volna czélszerü a többi bírákat minduntalan az ülésekbe fárasztva, a többi íigyek elintézésére megkívántató időtől megfosztani. E törvénysz k fenyítő osztályánál most az a baj, hogy az egyik előadó birónak már 8 hónapon át tartó betegsége folytán az összes ügyek egy birói tagra nehezedtek, és hogy a többi birói tagok elfoglalva lévén tanuhallgatásokkal és telekkönyvi tárgyalásokkal, alig lehet végtárgyalásra tanácsülést összeállítani. A bajt még növeli az is, hogy ezen egy biró nem vezethet vizsgálatokat, mert különben nem lehetne az ügynek előadója, vagy ha a tényleg | működő biró előbb valamely ügyben a vizsgálatot foganatosította, az ily ügyekre nem lehet előadó birót szerezni. E bajokhoz járul még az is, hogy az ügyészségnél a két alügyészi állás alig volt egy évig betöltve, az egyik alügyész mintegy két évvel ezelőtt kineveztetvén törvényszéki biróvá,a másik pedig 1874. septemb< r havában elhalálozván, a kir. ügyész magára maradt. Alig hogy kineveztetett az alügyész, már is áttétetett a uagybecskereki kir. törvényszékhez helyetteskép, mig azután végleg lett oda áthelyezve. így tengődött az ügyészség 1875. augustus haváig. Ez időben a kir. ügyész közjegyzőnek kineveztetvén, visszahivatott helyetteskép a nagy-becskcreki tör vényszékhez áthelyezett alügyész, a ki alig bírt már áttekintést szerezni a felszaporodott hátralékok fölött. — A legújabb időben kineveztetett még egy alügyész, meghagyatván egyelőre a Nagy-Bec^kerekről helyetteskép át helyezett alügyész is. Szabályszerű kinevezések helyett ily kapkodással járni el, kiválólag az állam érdekeit képviselő közegeknél, ily helyzet szükségképen abnormis állapotokra kell hogy vezesse u. Ezen abnormis állapotban igen természetes, hogy fontosabb ügyekben a vizsgálatok általában meg nem | indíttatnak, vagy a kevésbé ügyes jegyzőkre bízatnak : J innen van, hogy hónapokon át hevernek nevejzetesebb feljelentések, melyekben eddig | semmi sem tétetett. Innen van, hogy oly ügyekben ; is, melyekben a vizsgálat már több mint másfél év ótabe van fejezve, nem lehet végtárgyaláshoz jutni. Innen van, hogy a hat hó előtt vizsgálattal befejezett ügyekben sem lehet a végtárgyalást kieszközölni, daczára annak,hogy vádlottak vizsgálati fogságban vannak. E bajokon is legkönnyebben fogna segiteni a birói és az ügyészi állomások betöltése, másrészt pedig a kiaevezendő elnöknek éber őrködése a hivatalnokok tevékenysége felett és különösen a büntető jog anyagi és alaki részeit magába felölelő törvénykönyvnek mielőbbi ': életbeléptetése. (Folyt, köv.) Semmitöszck teljes tanácsiilési döntvényei. A f. évi m ár c z i us 3-ki p 1 e n ímban következő | elvi határozat hozott : „Tekintve, hogy az 1868. évi 48. t. czikk 1. §-sza szeI rint, vegye, házasfelek között a házassági kötelék vég felbontása . iránti per mindenekelőtt az alperes házassági bírósága előtt lefolytatandó;" „ugy tekintve, hogy azon körülmény miszerint a házasfe\ lek szentszékileg ágy s asztaltól elválasztva lettek, a nem kalh. | házas felel a házasság végfelbontására irányzott való perének, az alperes illetősége előtti ujabb megindításának kötelessége i alól nem menti fel ;•' „szentszékileg agy és asztaltól elválasztott, később azonj ban más vallásra tért házasfél, a házassági kötelék végfelbon| tása iránti keresetét közvetlenül saját házassági bírósaga előtt I meg nem indíthatja." A kérdés, mely fentebbi elvi enunciatum által megoldatott így szól: ,Szentszékileg Horvátországban ágy és asztaltól elválasztott később azonban más vallásra tért házastárs, | a házassági kötelék vógfelbontása iránti keresetet a