Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 24. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 4. [r.]

97 Zágrábban lakó másik fél ellen valamely hazai törvényszék előtt megindithatja-e azon okból, mivel időközben saját lakását e törvényszék területére tette át.' És erre alkalmul szolgált a következő jogeset: Nossán szül. Karás Mária — férje N o s s á n Emil ellen a bpesti törvényszék előtt a házassági kötelék végfelbontása iránt keresetet támasztott. Mindkét fél horvátországi illetőségű, kik ott ágy és asztaltól a zágrábi szentszék által elválasztattak. Később a nő j lenlegi felperes Magyarországba tette át lakását s a katholika szentegyházból ki s a protestáns vallásra áttért; férje Zágrábban és egyházában megmaradván. A fentérintett végelvalási kereset tekintetéből — A bpesti törvényszék 1875. évi 53018. és 58671. sz. végzésekkel a keresetet illetéktelenség alapján hivatalból visszautasította. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be. A S e m m i t ő s z é k azt elvetette; „mert az 1868. 48. t. czikk szerint Nossán Mária, a házassági kötelék végfelbontását tárgyazó jelen perét mindenekelőtt férjének házassági birósága előtt lefolytatni tartozván: a bpesti törvényszék a keresetet már ezen oknál fogva is helyesen utasitotta vissza;" „hogy felperesnő férje ellen a zágrábi érseki szentszék előtt 1874. decz. 24-kén keresetet már indított volt s efelett azon szentszék 36. sz. alatt érdemileg határozott is, — az felperesnőt váló perének alperes illetősége előtti ujabb megindításának kötelessége alól nem menti fel ;u „mert azonkívül, hogy az említett első per nem a házassági kötelék végfelbontását, hanem csak az ágy és asztaltóli ideiglenes elválasztást tárgyazta, a felek házassága — a nőnek időközben az evangelica vallásra lett áttérése folytán később válván vegyessé, — az 1868. 48. t. cz. szabályai is esetleg csak most jöhetnek alkalmazásba." (1876. márcz. 3, — 1889. sz. a.) Min. rendelet az ügyvédi könyvek vezetését öl. Az ügyvédi könyvek vezetésére nézve az 1874. XXXIV. t. cz. 59. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, 1875. évi augustus hó 16-án 13204. sz. a. megállapított szabályozatot, az ügyvédi kamarák indokolt előterjesztései következtében hatályon kivül helyezem, és annak helyébe a következő szabályzatot léptetem életbe. I. Azon ügyvéd, a ki az 1874. XXXIV. t. cz. 59. §-ában emiitett előnyt érvényesíteni akarja három könyvet köteles vezetni. A. a feljegyzési könyvet, S. a főkönyvet, ós ennek kiegészítéséül: C. a mutató könyvet. II. A feljegyzési- és a főkönyv mindenik lapja folyó számmal látandó el; mindkét könyv zsinórral átfűzendő, és hitelesítés végett azon ügyvédi kamarának mutatandó be, a melynek lajstromába az ügyvéd akkor, a mikor a könyvvezetést megkezdeni óhajtja, be van jegyezve. III. Az ügyvédi kamara a nevezett könyvek hitelesítésekor jegyzőkönyvet vesz fel, s miután meggyőződött arról, hogy a könyvek lapjai folyó számokkal rendesen ellátvák; az átfűző zsinórok végeit, a könyvek első vagy utolsó lapján lepecsételi a kamara pecsétével oly módon, hogy a könyvek egyes lapjainak felcserélése, a pecsét megsértése nélkül lehetetlen legyen, és a | hitelesítési záradékot, melyben a hitelesített könyvek lapjainak száma betűkkel, és a hitelesítési cselekmény kelte pontosan felem| ütendő, a könyvek azon lapjaira írja fel, a melyeken az átfűző zsinórok végei lepecsételtettek. A hitelesítési záradék szóról szóra a felvett jegyzőkönyvbe is beiratván : a kamara elnöke és titkára által aláírandó. IV. A feljegyzési könyv lapjai azon térség kivételével, mely a közepén a folyó év, és a lap jobboldali felső részén a lap számának beírására szolgál, egész szélességben megvonalazandók és a következő rovatok szerint osztandók be. 1. Sorszám. 2. Feljegyzési idő. 3. Tárgy. 4. Bevétel. 5. : Munkadíj. 6. Kiadás. A 4. 5. és 6-ik rovatok mindenike két — a frt és kr. alro\ vataira osztandók. 7. Megjegyzések. V. Ezen könyvbo időrend szerint beírandó minden, az ügyj véd által ügyfelei érdekében tett intézkedés lehetőleg a teljesítés \ napján, — és pedig minden egyes intézkedés külön sorszám alatt. A rovatok 'következőleg töltetnek ki: 1. az első rovatba jő az intézkedésnek sorszáma. I

A számok minden év kezdetétől annak végéig sorrendben írandók. 2. A második rovat tartalmazza azon hónapot és napot, a i melyen az intézkedés feljegyeztetik. A hónap betűkkel — a nap arabs számokkal Írandók ki. 3. A harmadik rovatba jő a megbízó fél — és esetleg ellen1 fele családi s melléknevének kitételével azon intézkedés neme, i melyet az ügyvéd a megbizó részére teljesített. Ha ezen rovat nem a feljegyzés tárgyát képező intézkedés l napján töltetik ki: ugyanezen rovatba beírandó az intézkedés í ideje is oly módon, mint a második rovat kitöltésére nézve fentebb | előadatott. 4. A negyedik rovatba vezetendő minden az illető ügyfél; tői nyert előleg, vagy annak ellenfele által teljesített fizetés, s az I

' ettől behajtott pénzösszeg vagy pénzérték. Ha a bevétel tárgyát értékpapírok vagy egyéb értéktárgyak képezik: a negyedik rovatba a körülményekhez képest a j papiroknak név- vagy tőzsdei árfolyam szerinti értéke Írandó be, [ a minő értékben t. i. a papírok átszolgáltattak, vagy pedig behaj\ tattak; egyéb tárgyak értéke szintén azon pénzösszegben Írandó j be ezen rovatba, a milyenben átadattak vagy behajtattak. 5. Azon munkadíj, a melyet az ügyvéd a teljesitett egyes \ cselekmények után ügyfeleitől követel, az ötödik rovatba írandó, i szabadságában állván az ügyvédnek ezon dijakat a főkönyv lezáI rása alkalmával az illető rovatba bevezetni. 6. A hatodik rovatba az ügyvéd által ügyfelei érdekében j tett minden kiadás és teljesitett fizetés vezetendő be. 7. A hetedik rovat a megjegyzésekre szolgál. VI. Ha valamely intézkedés nem időrend szerint jegyeztetik i fel: a 7-ik rovatba a későbbi feljegyzés oka beírandó. VII. A feljegyzési könyv — tekintet nélkül az évekre — ! addig használható: mig annak mindenik lapja meg nem telik. VIII. A feljegyzési könyv minden év deczember hava 31-ik napjával lezáratik. Az évi utolsó sorszám után a lapnak üresen maradt része tentával keresztül húzandó, és ugyanazon lap, az illető ügyvéd által, a kelet kitételével aláírandó. IX. A főkönyvben az ügyvéd által ügyfeleitől nyert minden egyes megbízásnak külön lap nyittatik, és ezen lapra időrend szerint a feljegyzési könyv alapján beirandó minden, az illető ügyféi érdekében tett intézkedés, bevétel, kiadás, és felszámított munkadíj. X. A főkönyv mindenik lapja azon térség kivételével, mely a lap felső részén, jobb felöl a lap számának és közepén a megbízást adott fél — s ha van — ellenfele családi és melléknevének, 24*