Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 23. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 3. [r.]

92 tott, a megkeresésnek helyt nem adva, az ügyiratokat azon okból küldte vissza, mert nem tartotta a megkereső járásbíróságot illetékesnek a biztosítás elrendelésére; önkényét tehát odáig vitte, hogy hasonrangu és hatáskörű bíróság határozatát hivatalból felülvizsgálta s a megkeresést nem teljesítette. h) Kapzsisága silletéktelen haszonkeresése bizonyításául végre szolgáljanak az alábbi esetek. Perenkivüleg, becslés vagy szemle iránt beadott kérvények folytán megejtett bírói cselekményekért nevezett ; lbiró ur 3 frt 50 kr. napidiját vesz fel, habár a becslések nagyobb részénél nincs is jelen s azt maguk a becsüsök teljesitik ; csupán a jegyzőkönyv vétetik fel a hivatalban s ott iratik alá, habár a bírói szemle a hivatal székhelyén történik is; pedig az 1874. évi január hó 29-én kelt 3341. sz. igazságügy ministeri rendelet 2-ik pontja szerint e dijak felvétele megengedve nincs. Ugyanazon időben, ugy inazon helyen, ugyanazon alperes ellen egy eljárással befejezett 6 rendű szemle mindegyikéért külön-külön szátnitott fel 3 frt 50 krnyi dijat, pedig a bírói cselekmény egy, csupán a jegyzőkönyv volt hat, tehát a 3436,/874. sz. a. kiadott ügyviteli szabályok 2Ü8ika tilalma ellenére dijasztatta magát. Ilyenek Vad Katalin, Kohn Jakab és Klein Márton becslési ügyei, továbbá Weisz Ödönnek Hirn Lázár elleni birói szemléje, nem különben a Lampel Albert ellen teljesített hat birói szemle. íme, midőn a felmutatott adatok egyrészről ezen aljárásbirónak hivatalra alkalmatlan voltát mutatják ki, — másrészről egyszersmind azt tüntetik fel, hogy Ő a más biróság megkeresvényének nem teljesítése által 1868. 54. t. cz. 60. §-a, valamint az 1869. 4. t. cz. 19. és 23. §§-ai szerint a bíró elé szabott kötelességeket szegi meg; már pedig a hivatali kötelesség megszegése az 1871. 8. t. cz. 20. §-ában fegyelmi vétség gyanánt van megjelölve ; továbbá midőn az idézett törvény alapján keletkezett 3341. s 3436/874. sz. igazságügyministeri rendeletek ellenére magának dijakat állapit meg és szed fel, akkor hivatali kötelességét e cselekedete által azért sérti meg, hogy magának illletéktelen hasznot szerezzen, amit pedig az 1871. 8. t, cz. 10. §-a világosan hivatali bűntettnek jelez; de minthogy hivatalos hatalmával — az ily dijak megállapítására — visszaél és az érdekelt fél annak eltűrésére kényszerítve van, ugyanazon törvény 14. §-a szerint a zsarolás tettébe is ütközik; — végre midőn a jegyzőkönyvbe a fél által nem mondottakat — még annak tiltakozása ellenére is — annak nyilatkozataképen bevezet, oly eljárást tanusit, melyet ugyanazon törvény 17. §-a a hamisítás bűntettének bélyegez. Ezen jogszolgáltatási bajoknak orvoslása érdekéből első sorban is az üresedésben levő járásbirói állásnak egy, a kor színvonalán álló tiszta lelkületű és gyors munkásságú birói egyénnel való betöltését, — Szabó István aljárásbiró ur ellenében pedig a vizsgálat folyamatba tételét kérelmezzük, hogy ennek eredményéhez képest, az ily bajok további elharapódzásától a peres felek és az igazságszolgáltatás tekintélye mielőbb mentetnének meg, az elősorolt körülményekre vonatkozó adatok előállítására készeknek nyilatkozván. 3. Végül a h.-m.-vásárhelyi kir. törvényszék területéhez tartozó szentesi kir. járásbíróságról is kötelességünk lévén megemlékezni, e helyütt a n. m. m. kir. igazságügy ministeriumot tisztelettel kérjük, hogy az ott létező telekkönyvi hivatal pontosabb és gyorsabb kezelhetése érdekében intézkedni méltóztassék, mi végből ott egy aljegyzői állás rendszeresítését és mielőbbi betöltését tartjuk feltélenül szükségesnek. (Folyt, köv.) Scniiuitőgzélíi döntvények. A legf. ítélőszék határozata semmiséget foglal magában ha mezei rendőri ügyekben a kir. tábla Ítélete ellen közbevetett felebbezést visszautasítja*) Az apatini kincstári uradalom képviselve Raisz Sán or kincstári ügyész által — Budisin Szima és Budisin Ráda ellen 7 frt erdei kár s kétszerege megfizetése iránt sommás pert indított, melyben 1874. sept. 7. hozott ítélet felebbeztetvén s a kir. tábla á'tal 1875. május 24-kén felülvizsgáltatván, ennek Ítélete ellen 2 od r. alperes további felebbezéssel élt. A legf. ítélőszék következőleg határozott: „mezei rendőrségi ügyekben az 1840. IX. t. cz. 5. §-hoz képest a harmad bírósághoz illetékesen felebbezni nem lehetvén, a felebbezés visszautasittatik." 1875. nov. 6. — 8029. sz. ref. S o m o s k e ő i.) Alperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitöszéka legf. ítélőszék végzését (297. §. 1. p.) megsemmisítette ; „mert a perr. 93. §. h. pontja szerint az 1840. IX. t. czikkben foglatt azon mezei rendőrségi esetek, melyek polgári eljárás tárgyát képezik, sommás eljárás alá tartoznak ; a 292. §-hoz képest pedig a 2-od biróság ítélete ellen felebbezésnek a 3-ad birósághoz mind a rendes mind a sommás eljárás szerint befejezett perekben van helye;" „mert a perrend mint későbbi törvény ezen világos rendeletei által az 1840. IX. t. czikknek a jelenlegitől egészen eltérő birósági szervezést feltételező 5. §-sza annál is inkább érvényen kívül helyezettnek tekintendő, mert azon t. czikk az anyagi jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, az Atm. Intézk. XIX. cz. tehát ezekre vétethetik irányzottnak." (1876. jan. 18. — 263. sz. a.) A kir. tábla Ítélete megsemmisítendő hivatalból ha sommás eljárásban a kihirdetéskor azonnal felebbezö alperes irányában az ítéletet érintetlenül hagyja — a meg nem jelenés folytán marasztalt fél részéről használt felebbezés tekintetéből pedig vizsgálat alá veszi és helybenhagyó. Grrosz Salamon — személyesen védekezett Uhlyarik János egyenes adós — és Medvéi Mihály jótálló kezes ellen 44 frt iránt a munkácsi jbiróság előtt pert indítván, ez 1874. sept. 24. kelt ítélettel befejeztetett melyben alperesek elmarasztaltattak, 2-od r. alperes meg nem jelenése alapján. A kir. tábla 1875. apr. 21. felülvizsgálta s következő ítéletet hozott. A jbiróság ítélete 1-ső r. alperesre nézve érintetlenül, — felebbezett részében oly kiegészítéssel, hogy a fizetés végrehajtás terhe alatt teljesítendő — indokaiból helybenhagyatik. (4349. sz. a. refer. Paczo1 ay László.) 2-od r. alperes semmiségi panaszt használván — *) Sajnálatra méltó, hogy a legf. ítélőszék ezen elvi összeüt közésaknek plenáris határozat által egyszer már véget nem vet.