Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 23. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 3. [r.]

Budapest, 1876. péntek, márczius 24. 23. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Szegedi ügyvéd-kamara jelentése. — Semmitószéki döntvények. — Legf. itéló'széki döntvény. A január—márcziusi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás — és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Szerkesztői szállás: Haltér 1. szám 2-ik emelet. / A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 18?5. évről. X (Folytatás.) A h.-m.-vásárhelyi jbirósági hivatalt jelenleg vezető Szabó István albiróra nehezedő panaszok: á) A késedelmesség. Nevezett albiró ur munkájában kényelmes és késedelmes, a munkabeosztást nem ismeri, hiányzik nála a szakképzettség, a szakismeret, sőt hasznavehető és a jelen kor igényeinek megfelelő gyors és megbizható birói munkálkodásra a képesség is; mert felfogása lassú és minden intézkedése nehézkes, tárgyalásai és tanuhallgatásai hosszadalmasak, sokszor hűtlenek; nem ritkán a birói teendők elintézésében a jóakarat hiánya is tapasztalható, sőt van az ügyvédek közül egy kiválólag kegyelt egyéne, kit a többi peres felek és ügyek rovására feltűnő előnyökben n'szesit, s végül önkénykedő és kapzsi. b) Lassúságán a k és késedelmességének tulajdonitható, hogy a sommás ügyekben 2 — 4, sőt több hónapokra tüz határidőt. Lassúságának kiáltó bizonyítéka, hogy a már tárgyalással befejezett ügyek hónapokig sőt évekig is elhevernek nála. c) De hogy ezen késedelmesség és szembetűnő hanyagság nem minden ügyet és nem minden felet sujt egyformán, hanem hogy kivételt képeznek az általa kedvezményezett ügyvéd képviseltjei és ügyei, s igy, hogy nevezett albiró ur a részrehajlástól sem ment, arra számtalan adatok állnak rendelkezésünkre. d) A kedvezményezett ügyvéd javára a költség megállapítás és egyéb körülmények tekintetében tanúsított hivatalos hat a lommali visszaélését igazolják az alábbi példák: A 2873/874. sz. végzésben megállapított a kedvezményezett ügyvéd javára 13 frt 65 krt, holott az csak 12 frt 80 krt számított fel; tehát 85 krral többet mint kérve volt; az 1552./875. sz. ítéletben egy 13 frtos perben a kedvezményezett ügyvédnek megállapított 6 frt 90 krt; 3949./874. sz. ítéletben egy 10 frt 90 kros sommás perpen ugyan annak 10 frt 80 kr. költséget állapított meg; míg ellenben más hasonló lefolyású 4098./875. sz. Ítéletében, melyben bélyeg és idézési költség 2 frt 70 kr. volt, egy másik nem kedvezményezett ügyvéd részére 4 frt 20 krt itélt meg. Míg az 5Ö24./875. sz. végrehajtási kérvényért 1 frt 20 krt, vagyis bélyegekért 60 krt ós munka dij fejében 60 krt; ugyanily végrehajtási kérvényért. 2925./874. sz a. kedvezményezett ügyvédjének saját személyes ügyében 6 frt 45 krt, vagyis bélyegre 45 krt, munka dijul 6 frtot, tehát tiszer annyit állapított meg, mint az előbbi esetben. Joó János igénylő felperesnek, Juhász Andor végrehajtató és Deák Judith végrehajtást szenvedett alperesek elleni perében, felperes Joó János közokiratot mutatván fel, ezt a kegyelt Juhász Andor ügyvéd tanúval akará megerőtleniteni; de tanuja lakhelyét nem tudván, nevezett albiró ur a pártfogolást annyira vitte, miszerint nem a bizonyító felet, hanem felperes Joó Jánost utasította oda, hogy ellenfele tanujának lakhelyét jelentse be, vagy annak tanuját záros határidőben állítsa elő, mert ellenkező esetben alperesnek az okmány ellen tett kifogása fog valónak tekintetni. e) Szakképzettségének hiányát, felfogásának lassú, intézkedésének nehézkes voltát, a kezelés és jegyzőkönyvvezetés hűtlen voltát s hivatalos hatalommali visszaélését a levéltár legjobban igazolja; tárgyalásait és tanullgatásait rendszerint oly hosszura nyújtja, hogy a lényeget belőlük kivenni alig lehet; a dologra nem tartozó körülményre kiterjeszkedik, a tanukat faggatja; emellett a tárgyalási jegyzőkönyvekbe nagyobbrészt nem a felek bemondásait, hanem a hűség rovására azok nyilatkozataképen saját gondolatait vezetteti be, az ezek elleni felszólalásnak helyt nem ad, hanem a birói tekintélyt és biróságolási jogot veti látba. f) Hűtlen kezelést tanusit nevezett albiró ur azzal, hogy jóllehet a beadványok ő hozzá nagyobbrészt csak a beadás utáni napon jutnak, mindamellett elintézés napjául igen sokszor a beadás napját vezeti, mert közte ós a kiadó között az ügyviteli szabályok által előirt kiadói könyv szabályszerűen nem vezettetik. De nemcsak ezen segédkönyv, hanem a járásbíróságnál vezetett összes segédkönyvek, valamint az irattár is folytonosan rendetlenségben vannak, a minek tu'ajdonitható, hogy az évi kimutatás elkészítése rendszerint hosszabb időt vesz igénybe. g) Onkénykedését következő eset igazolja: Újhelyi Lipótnak Vörös Lajos és Szomor Lidia elleni 3646./875. sz. biztosítási ügyében a budapestbelvárosi kir. járásbíróság a biztositás foganatositása végett a h m.-vásárhelyi kir. járásbíróságot kereste meg. Szabó István albiró azonban, kinek ez ügy kioszta23