Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 22. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875 évről 2. [r.]

89 „mert a kereset nem származik a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapíroknak megszerzése czéljából kötött szerződésből, hanem a felperes bank, s a kereskedői minőséget, nélkülöző alperes között létrejött pénzkölcsönzési ügyletből, melynek jogi természetét azon ténykörülmény nem változtatja meg, hogy a hitelező biztosításául értékpapírok adattak zálogképen." „Eszerint a keresk. tkönyv 258. §. 3. pontja jelen esetre alkalmazható nem levén, az e. foly. törvényszék a keresetet a kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem tartozónak, az élei beléptetési min. rendelet 5. §. 2-ik pontja s utolsó bekezdése értelmében helyesen mondotta ki; és pedig különösen míg azért is, minthogy alperes átalában csak a kölcsön összeg visszafizetésére kéretvén köteleztetni, a kereset elfogadásának alapjául az idézett rend. 6. §. 10-ik pontja sem. szolgálhat." (1876. márczius 2. - 2980. sz. a.) A keresk. törvény 259. §-szában felsorolt keresk. ügyletekből, tehát a banküzletek egyik ágát képező zálogügyleiekből is felmerült keresetek a keresk. biróság illetőségéhez tartoznak, midőn alperes bejegyzett kereskedő. A korábbi illetőség s eljárás a f. év jan. 1. után indított perekre többé nem alkalmazható, tekintet nélkül az ügylet kejetkezési idejére. Illetőségi kifogások elvetésével az illetőséget megállapító végzés ellen keresk. perekben semm. panasznak helye van. Az ,Első bánsági kereskedelmi s ipar bank'csődperügyelője Brettner József — Magyar J. D. temesvári bejegyzett kereskedő ellen 500 frt iránt a temesvári tszékhez mint keresk. bírósághoz keresetet adott be. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogásokkal élt, melyeket a tszék f. év jan. 20. 519. sz. végzésével elvetette s bírói illetőségét megállapította — következő indokokból: „Tekintettel arra, hogy a keresk. törvény életbelépte előtt keletkezett kereskedelmi ügyletekből szánna zott perek is, ugy alaki mint anyagi megbirálás tekintetéből a kereskedelmi biróságok illetősége alátartoznak (5. 49. §.) — Tekintettel arra, hogy a kereset alupjául szolgáló jogügylet irásos szerződésen alapszik, és a keresk. tkönyv 258. §. 3 p. (állami s értékpapirok vétele vagy egyébkénti megszerzése) alá esik, és igy különben is az 1875. decz. 1. kelt igazs. min. rend. 5. §. 1. p. 6. §. 9. p. szerint ezen ügy megbirálása a keresk. bíróság hatáskörébe tartozik, — Tekintettel arra mikép alperes bejegyzett kereskedő és a kereseti ügylet alperesre nézve minden körülmények között kereskedelmi ügyletnek tekintendő." Ezen végzés ellen alperes 1016. sz. a. semm. pali a s z t adott be, melyet a tszék jan. 30. — 1016. sz. a. kelt végzéssel visszautasította. Ez ellen 1424. sz. a. ujabbi semm. panasz nyújtatott be. A Semmitőszék a semm. panaszt visszautasító 1016. sz. végzést megsemmisítette, — azon semm. panaszt azonban elvetette. Okok: A keresk. törvényt életbeléptetó igazs. min. rend. 11. §-sza a perr. 98. §. második bekezdésével lényegileg megegyező rendelkezést tartalmaz s utóbbitól csak annyiban tér el, mennyiben az érdemleges tárgyalásra kitűzendő határidő tartamát rövidebre szabja meg. „Ebből szükségkép következik : mikép azon törvénytételek megegyező tartalma különböző értelmezés alá nem eshetik, s hogy azért azon szabály, melyet a | perrend az illetőséget megállapító végzés felebbvitelére nézve 99. §-siában megállapít, a rendes eljárás szerint tárgyalt kereskedelmi perekre is kiterjed." „A perrend most idézett §-sza azonban a rendes eljárású perekben az illetékesség kérdésében hozott végzés ellen külön semmiségi panasz alkalmazhatását azon esetre is megengedi, ha az illetőség elleni kifogás elvettetett is; miből ismét okszerüleg az következik: hogy ugy a perr. 98. §. mint a min. rendelet 11. §. értelmében kitűzendő érdemleges tárgyalási határidő csak akkor számitathatik az illetőséget megállapító végzés keltétől, midőn az ellen semm. panasz nem emelletett; ellenkező esetben azonban ugyanazt a semmitőszéki határozat kézbesítését rendelő végzésben újonnan kitűzni kell." „Ezekhez képest az e. f. birőság az illetékességi végzése ellen, idejekorán beadott semm. panaszt a többször emiitett min. rendelet szellemének téves felfogása folytán utasítván vissza: végzését a 297. §. 1. p. alapján meg kellett semmisíteni." „Ellenben a bírósági illetőség megállapítása miatt emelt semm. panasz következő okokból elvetendő volt." „A többször idézett min. rend. 5. §. 2-ik pontja a keresk. törvény 259. §-ban felsorolt ügyletekből felmerülő kereseteket a kereskedelmi biróságok elébe utalja oly esetben, midőn alperes a bejegyzett kereskedők sorába tartozik." „Fenforgó esetben a keresk. biróság illetőségének megállapításához követelt feltételek megvannak." „Mert az, hogy felperes a banküzletet iparszerüleg folytatta (259. §. 2. p.) s hogy alperes bejegyzett kereskedő — beisraertetétt; az pedig, hogy a zálogügyletek a banküzletek egyik ágát képezik, kétségen felül áll." „Hogy végül a korábbi birói illetőség s eljárás kizárólag csak a függő kereskedelmi perekre tartatott fenn, — ellenben a f. é. jan. 1. után folyamatba tett hason perek a vonatkozó ügylet megkötésének idejére való tekintet nélkül az életbeléptetési rendeletben kijelölt biróságok hatáskörébe tartoznak s az ott meghatározott eljárás szerint intézeudők el: az azon rendelet 1. s 30. §§-szából világosan kitetszik." (1876. márczius 2. — 3509. sz. a.) Ugyanezen jogelv mondatolt ki a következő jogesetben is. Ugyanazon bánsági bank csőd perügyelője — A u s p i t z Fáni e. 628 frt 75 kr. iránt szinte a temesvári tszék mint keresk. biróság előtt keresetet támasztott. A tszék illetőségét itt is megállapította f, év jan. 20. — 520. sz. végzésével — mely ellen alperes 1015. sz. a. semm. panaszt adott be melyet az jan. 31. kelt végzésével itt is visszautasitotta. Ez ellen 1361. sz. a. ismét ssmm. panaszszal élt. A Semmi,tőszék itt mindkét végzést megsemmisítette sjelen kereseteta keresk. biróság hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki. A visszautasító végzést azon okokból melyek az előbbi 3509. sz* határozatában hozattak fel, a semm. panasz használhatásának indokolásául. Az illetőségi végzést pedig itt a 297. §. 4. p. alapján azért semmisitette meg. „mert az azzal elfogadott kereset nem származik a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapirok megszerzése czéljából kötött szerződésből, hanem ugyanaz egy pénzkölcsönzési ügyletből eredt tartozási | hátralék összeg megítélésére irányul, melynek jogi ter-