Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 22. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875 évről 2. [r.]

88 Jelenleg a szegedi kir. járásbíróságnál a kiadmá- | nyozás ugyan rendben van, mert csak 2 biró dolgozik, azonban jövőre megfelelő szaporítás kérünk. A csongrádi járásbíróságnál pedig a hagyatéki ügyek gyorsabb tárgyalását óhajtjuk me'gsürgetetni a közjegyzőnél, mert az átvett 330 darab közül 4 hónapon keresztül csak 7 darab terjesztetett vissza a járásbírósághoz. A szegedi kir. ügyészség működéséről is csak dicsérőleg emlékezhetünk meg, mert ennél ugy az érdemleges, mint a formai kezelés kifogástalan és hátralék nem mutatkozik, — valamiut az elitéltek felügyelete és foglalkodtatása is a helyes börtönrendszer kívánalmainak teljesen megfelel. Kénytelenek vagyunk azonban e helyütt egy oly bajnak orvoslására hívni fel a nagyméltóságú igazságügy ministerium figyelmét, melynek létezése a bűnügyi igazságszolgáltatás jelentékeny hátrányára szolgál s nálunk már hosszabb idő óta közbeszéd és megrovás tárgyát képezi. Ugyanis a vizsgálat alatti fegyenczek mind, az elitélteknek pedig egy része a szegedi váracsban, az elitélteknek többi része pedig az u. n. kiskaszárnya-épületben van elhelyezve, hol a vizígálóbirák hivatalos szobái is léteznek. Ezen elhelyezés folytán a vizsgálat alatt álló foglyok fegyveres őrizet mellett kisértetnek a város legnépessebb közpiaczán keresztül a várból a vizsgálóbirák elé, mi már magában véve nagyobb büntetés az elitélésnél ; mig magának a kiskaszáruya-épületnek elsülyedt, rozzant, düledező és egészségtelen állapota sem szolgálhat az igazságszolgáltatás tekintélyének emelésére, sőt a közbiztonság tekintetében is veszélyekkel van egybekötve. Ezen bajok hova előbbi orvoslása érdekéből hivatkozunk a szegedi kir. ügyészségnek éveken át sürgető leg tett felterjesztéseire, melyeknek a kir. főügyészségnél leendő elintéztetését mi is ezennel sürgetve kérelmezzük //. A h.-m.-tásárhelyi kir. törvényszék és járásbíróság. 1. A h.-m. vásárhelyi kir. törvényszéknél az eljárás kétségtelenül nem gyors ugyan, de oka a késedelmességnak egyrészt a tanácskozások által igényelt időveszteség, másrészt az előadói rendszer ismert hátrányai, és végre a birák közötti munkabeosztás. Az elnök főleg az administrátióval és a tanácskozási ülésekkel van elfoglalva ; a kinevezett öt biró közül egyet kizárólag telekkönyvi ügyek, egyet pedig a bűnvizsgálatok foglalnak el, ugy hogy a törvényszéken előforduló minden egyéb munka három biró vállaira nehezedik, kik közül azonban egy, még pedig a legmunkásabbak egyike, körülbelől fél év óta ágyban fekvő súlyos beteg, s igy tulajdonkép két bíróra halmozódik össze mindaz, mire eredetileg öt volt szánva. A törvényszéknél tapasztalható késedelmesség ennélfogva az előadó birák csekély számában leli alapját; nehogy tehát a befejezett ügyek sokszor egy évig és még tovább is heverjenek, elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy legalább a beteg birót helyettesítené egy feloszlatott törvényszéktől ideiglenesen ide átteendő más birói személy. Ez irányban bátorkodunk a n. m. igazságügyministerium figyelmét a jogszolgáltatás gyorsabb ellátása érdekében mély tisztelettel felhívni. 2. A járásbíróságnál már szembetűnőbbek a bajok. Itt lassúság és késedelmen kivül szakavatatlan- | ság, rendetlenség, részrehajlás és jóakarat hiány is tapasztalhatók. A lassúságnak egyetlen mentségéül szolgálhat, hogy a volt járásbiró, néh. Antonovits Tivadar, ki egyike volt a legbecsületesebb és legigazságosabb bíráknak, folytonosan szenvedő beteg volt s ez okból nem felelhetett meg oly mértékben hivatalának, miként azt lelkiismeretessége magával hozta volna. Azonban e körülmény nem egészen menti a lassúságot, s egyátalában nem szolgálhat az alább felsorolandó bajok indokául. Jeney Lajos aljárásbirót sem terhelik tudtunkra a fenti vádak, mert őt bírósági teendőiben a törvénynél és meggyőződésnél egyéb nem vezérli. Reá a kihágási ügyek bizvák kivétel nélkül; ezenkívül a polgári ügyek jó részét is végezi, és daczára annak, hogy a szóbeli panaszok is nála vétetnek fel, pedig legtöbb időt ezen szakok vesznek igénybe, mégis 10—20 napra rendszerint határidőt tflz, lehetőleg gyorsan elintézi a beadványokat, ellátja ítélettel a letárgyalt ügyeket, méltányosan állapítja meg a költségeket és nem részesít előnyben senkit. Nem igy a másik albiró, Szabó István ur, ki ez idő szerint a hivatal vezetője. A fenti panaszok mindegyike ő reá vonatkozik. (Folyt, köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A Semmitöseéktöl. Mindenek előtt megjegyezzük, mikép a Semmitőszék febr. 24-ik plenumában ő Exell. az elnöklő Országbíró ur felemlítvén, hogy az életbelépett kereskedelmi, s rövid időn életbelépendő váltó-törvénykönyv a Senimitőszék szakmunkásságát veendik igénybe, — ennélfogva czélszerünek véli, hogy ily ügyek elintézésére, a hozandó határozatok egyöntetűsége tekintetéből, a Semmilőszék kebeléből szaktanács alakitassék. Ennek folytáu ezen szaktanács tagjaiul kijelöltettek: Szabó Imre, Soltész A1, bert, Babos Kálmán, Manoilovics Emil, Szloboda Ferencz és Rauchhofer József. Ezen tanácsban következő döntvények hozattak : A kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem tartoznak az oly keresetek, melyek nem a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok megszerzésére kötött szerződésből, hanem pénz kölcsönzési ügyletből származnak, habár biztosítékul értékpapírok adatlak is át zálogul. Brettner József ügyvéd mint az ,Első bánsági kereskedelmi s ipar-bank1, c sód per ügyelője — Wí tth alm Ágoston ügyvéd ellen 900 frt s jár. iránt a bpesti kir. váltó ker eskedelmi törvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt keresetet támasztott. A váltó kereskedelmi tszók 1876. január 20. — 6257. sz. a. végzésével a keresetet hivatalból visszautasította ; mert „a keresetlevélhez csatolt okmányon alapuló jogügylet a kereskedelmi tkönyv 258. §. 3-ik pontjában körülirt állampapírok, részrvények, vagy más kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok vételének, vagy egyébkénti megszerzésének nem tekintethetvén — az tehát illetékesség hiányából visszautasittatik." Ezen végzés ellen felperes aemm. panaszt adott be. A Semmitőszók azt elvetette;