Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 25. szám - A szavatosság jogintézménye

100 azon okból, mert 9zerinte sem <5, sem ügyvédje nem adott be a két egybehangzó végzés ellen felebbezést, hanem 2. r. alperes ügyvédje azt megbízása nélkül reája is kiterjesztette, nevében is beadta, a minthogy az sem az ő, sem ügyvédje által nines is aláirva vagy ellenjegyezve. ASemmitöszék elvetette; „mert a konoksági birság büntetésének alkalmazása, a perr. 293. §. s az 1870. 14. t. czikk értelmében a felebbviteli bíróságnak a per körülményeiből s a konokság mértékéből vont saját belátásától függvén, ezen Semmitöszék felülvizsgálata tárgyát nem képezi; „a mennyiben azonban panaszló a reá kimondott birság büntetés által magát sértve vélné, ennek elengedése végetti folyamodást az azt kiszabott biróságnál megkísérteni szabadságában áll." (1872. jan. 23. — 16015. sz. a.) Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog- s bir tokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 67. §. 1848-ban az úrbéri kapcsolat megszüntettetvén, és a yolt földesuraknak biztositott kármentesítés nagyobbrészt már megállapítva és kifizetve lévén : az úrbéri kapcsolatból eredő és következtetett jogok és kötelezettségek is elenyésztek. A mennyiben mindazonáltal ezen kármentesítés a volt földesurak részére még nem volna kiszolgáltatya : a megtérítendő összeg kiszámítása és kifizetése az eddig fennállott szabályok szerint eszközlendök. B) Pusztatelkek. 68. §. A pusztatelkek (sessiones desertae) azon birtokosoknak válnak tulajdonává, a kik azoknak 1848. évi jan. 1. birtokában voltak ; ha csak meghatározott időre vagy viszszahuzás világos fenntartása mellett kötött szerződések azt nem gátolják, a mely esetben azokra a bérföldek és a majorsági birtok iránti törvények határozatai alkalmazandók. Egyébiránt a jelen törvény 8-ik szakasz hatálya ide is kiterjed. C) Foglalások. 69. §. A jelen törvény III. fejezetének a foglalásokról szóló intézkedései, az ország ezen részeire a következő változtatásokkal terjesztetnek ki : a) oly békés birtok, a mely már 1819. évi jan. 1-én fenállott, többé meg nem támadható; b) a foglalások iránti kereseti jog elenyészettnek tekintetik, ha a per 1862. évi dec. végéig, a székeiföldiekre nézve pedig 1870. jan. l-ig meg nem indíttatott. D) Erdei haszonvételek. 70. §. Oly erdők vagy erdőrészek, a melyek akár az 1819—20. évi összeírás előtt, akár azután, örökszerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonve'telül adattak át : nem esnek úrbéri rendezés alá, — hanem a volt úrbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédjei részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési, haszonvétel : az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fenntartott faizási vagy legelte| tési haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt földesúrnak kiaj dandó. 71. §. Egyéb e3. tekben az úrbéri faizás és m ikkoltatás fejében a volt úrbéreseknek járó erdőilletmény kiszabásánál a következő ' elvek tartandók szem előtt: 1) Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1818— 20-ik évben eszközlött országos összeirás szerint az első osztályú községben legalább hat hold, — második 09ztá!yu községben legalább 8 hold, — a harmadik és negyedik osztályú községekben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt • öllel számitva. 2) Erdőilletményül egy egész telek számára egy és fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdőtér — holdját 1600 • öllel számitva - rendszerint nem szabathatik ki. 3) Ha azonban a helyi viszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi jan. l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne : az egy egész telek után járó erdőilletmény kivételképen 9 (1600 • öles holdra fölemelhető. 4) Viszont a hol a volt úrbéres által 1848. évi jan. l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtér nem kivántatik : ott az erdőilletmény egy-egy egész telek után a 2. pontban megállapított minimumon alul is leszállítható. 5) Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknekaz 1. pontban emiitett á'lag mennyiségénél többet vagy kevesebbet bírnak, külső birtokuknak ezen átlaghoz mért aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak. 6) Mindazon volt úrbéreseknek, a kik külsőség nélkül csak házat és belső birtokot bírtak : egy nyolezadrésze jár azon erdőillelménynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. jan. 1. előtt élvezett erdei haszonvételnek : kivételképen az illetmény fel is emelhető, azonban ez az egy egész telek után megállapított maximumot tul nem haladhatja. 72. §. Egyéb tekintetben az erdőilletmény kiszabására nézve a jelen törvény 27., 29., 31., 32. és 33. §§-ainak határozatai az eme ország részeiben is irányadók, azon különbséggel : hogy a 29. §-ban 1200 • ölével megállapított 22 hold, Erdélyben 1800 • öllel számitandó 16 és fél holdra szállítandó le. E) Nádlási kaszonvételek. 73. §. A nádlási haszonvételek végleges rendezése tekintetében a jelen törvény 34—37. §§-ai, az ország ezen részeire nézve is irányadók. F) Legelő-elkülönités. 74. §. Az egy határbeli 1848. évig közösen használt összes gyeplő legelők és nem erdei legelők a volt földesurak s a volt jobbágyok közt felosztandók. A felosztás az eddigi gyakorlat alapján, mindkét félre nézve az általuk ugyanazon határban, tulajdoni joggal birt földbirtokuk arányához, még pedig a volt földesurakra nézve majorsági birtokuk arányához, a volt jobbágyokra oézve pedig tulajdonukká vált összes földbirtokuk arányához képest történik. Azonban az egykori földesúr részére a közös legelőnek legalább is egy negyedrésze teljes tulajdonul fentartandó. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.