Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 26. szám - A szavatosság jogintézménye 2. [r.]

Pest. 1872. pénteken márczius 29. 26. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK, Tartalom A szavatosság jogintézménye. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. Lapunk ezen számával befejeztetvén annak jan.-martinsi évnegyedes előfizetési folyama, tisztelettel kérjük annak mielőbbi megújítását. — Előfizetések csak a rendes évnegyedek kezdetétől fogadtatnak el. — Január elejétől, ugy a mult évről is még szolgálhatunk teljes példányokkal. ^ A szavatosság jogintézménye. K a s z a y István ügyv. úrtól (Kalocsán). II. Az 1848 előtti, illetőleg az 1861 után visszaszállított magyar törvények szerint a szavatossági kérdés külön Ítélettel oldatott meg, ennek megtörténte előtt a íőper nem volt folytatható, és ha a szavatos felmentetett, alperes magára maradt a perben. — Az alperes — mondom — mert felperesnek egyáltalában nem volt joga szavatosra hivatkozni. Felperes csak akkor fordulhatott szavatosa ellen, ha perét elvesztette, a mi felette nagy hátrányára szolgáit, — mert igen sok körülményekről nem lehetett tudomása vagy a bizonyitékok nem állottak rendelkezése alatt. így a pert igen könnyen elvesztette s ez esetben a szavatos elleni külön pert is rendszerint elvesztette, mert ez a főperben használatlanul maradt érveket ellene gördítette. Ellenben alperesnek a szavatosságrai hivatkozás meg volt engedve a királyi és báni tábla előtt a per minden stádiumában (I. 75. 13. és 22. i.) mert végitélet után is lehetett uj okokra hivatkozni, és prohibitával, vagy hoszszu folyamu perben visszaüzéssel élni. — Más perekben és más bíróságok előtt pedig csak az érdembeni védelem elótt. Szokás volt folyó perben a szavatosságot bejelenteni, és a szavatos megidéztetését kérni, de ezt felperes ellenezhette, és a szavatossági alap kimutatását követelhette a per huza-vonásának gátlása végett (11. i.) A jelenlegi perrend szerint alperes sommás eljárásban a tárgyalás kezdetén, rendes eljárásban pedig a keresetlevél vétele és a per felvételére kitűzött idő első felében tartozik a főper bíróságához írásban beadni, a főkeresetre nézve előirt módon felszerelve, szavatosa ellen intézendő al-keresetlevelét, különben hivatalból visszantasittatik, — és csak külön perrel fordulhat szavatosa ellen. Az alapperben vesztes alperes, az abba be nem idézett szavatosát az ujitott perbe nem idéztetheti be. A vesztes felperes megújítván a pert, abba alperes az anyaperben felmentett szavatosát, mint az a 8-ik ítéletben kimondatott, be nem idézheti. Ha több alperes van, és azok közül egyik a másiknak szavatossággal tartozik, ebbeli uj minőségében is megidézendő. Megjegyzem itt, hogy az egyetemlegesen beperelt alpereseknek egymás irányában és ellenében feleselni és bizonyitni azon perben, melyet ellenük felperes indított, fi£gT Lapunk következő száma apríl 5-kén jelenik meg. megengedtetett a legfőbb ítélőszék által 1871-ben a Vigyázónak, Muretti Mária s többek elleni perében. Az ideigl. fcfc-v. szab. szerint sommás útra és bíró elébe a szavatossági ügy egyáltalában nem tartozott. Jelenleg felperesnek joga van szavatosra hivatkozni sommás eljárásban is, a nélkül, hogy az ügy rendes eljárásra ulasi itatnék. Ellenben ha sommás eljárásban alperes hivatkozik szavatosra és bizonyítja, hogy a per tárgyára nézve neki egy harmadik szavatossággal tartozik, akkor felperes a rendes ejárásra utasittatik. Felperes azon végzés ellen, melylyel az előbbi pont értelmében rendes perre utasíttatott, se:nmiségi panaszszal élhet. Ha pedig alperes a szavatosságra való jogosultságát nem tudja bebizonyítani és a per tárgyára alkalmazni,— akkor az ügy sommás uton tárgyaltatik és döntetik el. És akkor, midőn t i. alperes az ügyet rendes perre kéri utasíttatni, és ennek a biró helyét nem látja és a sommás eljárás folytatását megrendeli : az ily végzés ellen végitélet előtt külön jogorvoslattal nem élhet alperes. Engedményezési jogviszonynál a lekötelezett alperes által a követelés valódisága ellen felhozott, az engedinényts felperes ellen is érvényesíthető kifogás a kötelezett alperes részéről az engedményező ellen szavatosság alapjául nem szolgálhat. (Semmitőszéki döntvény 1871. 7095. sz.) Sommás eljárásban a szavazatosság kérdése az ügynek érdembeni tárgyalása előtt eldöntendő. Rendes eljárásban a szavatosságikereset külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik, — a mihez az ellenfél a mostani szabályok szerint nem szólhat, m'vel az az ő valóságos jogainak hátrányára nem szolgál. Ezen szavatossági perben az a vita tárgya, váljon a szavatosságot kereső jogosítva, a szavatosság végett beidézett pedig kötelezve van-e a szavatosságra? Ha a szavatos elismeri azt, hogy őt a szavatossági kötelezettség terheli, akkor a szavatosságot keresőnek a szavatossali megegyezésétől függ, hogy a per egyik vagy a másik, vagy kettőjök által közösen folytattassék. — Mig ez iránt meg nem egyeznek, a szavatosságot kereső maga tartozik azt folytatni, de ennek rosz következménye a szavatosra hárul, mert a védelmezés az ő kötelessége. Midőn a szavatos nem ismeri el szavatossági kötelezettségét, a szavatossági per letárgyaltatik, és a főper folyamát meg nem akasztja, hanem az Ítélet hozatalát fel26