Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 25. szám - A szavatosság jogintézménye

99 végzés ellen beadott semm. panaszát visszautasító végzés ellen tdvábbi perorvoslattal nem élt; — jelen ügy mégis alperesnek közvetlen ezen Semrnitőszékhez benyújtott folyamodása folytán hivatalból azért vétetett felülvizsgálat alá, mivel panaszlo alperes már is használt két rendbeli felebbvitelének hivatalbóli visszautasítása, és egy ujabbi perorvoslat beadása esetére, konoksági büntetésnek ellene leendő alkalmazásának fenyegetése által, további szabályszerű jogorvoslat beadásától törvény ellenére, már előleg elzáratott — és e szerint ily körülmények közt, az ügynek hivatalból laendő felterjesztését jogosan kérte; „meg kellett semmisíteni nemcsak a közvetlenül megtámadott, a felebbviteleket nem elkésés indokából, hanem más. az első bíróság hatásköréhez nem tartozó indokoknál fogva törvénytelenül visszautasító végzéseket — hanem az első bírósági ítéletet és azt megelőző eljárást bezárólag az aug. 14-kén a tárgyalás folytán hozott végzéssel együtt; — mivel a perr. 221. §-nak világos szavai szerint, eskü általi bizonyítás csak végitélet által rendelhető' el; s mert e szerint a bíróság azon eljárása, hogy az eskü általi bizonyítást közbenszóló végzés által elrendelte, s csak az eskü letétele után, s arra alapítva hozta meg a végitéletet, a perrend szabályaival merőben ellenkezik ; — ezen eljárás tehát a 297. §. 1. p. szerint oly semmiségi esetet képez, mely a 304. §. szerint még akkor is, ha a felek az ellen semm. panaszszal nem éltek is hivatalból figyelembe veendő; „minthogy pedig ezen megsemmisítés következtében az elrendelt és foganatosított végrehajtás alapja is megszűnt, ezt is megsemmisíteni kellett." (1872. mart. 13. — 1373. sz. a.) Hasonló eljárást követett az eskü kivételnél P oz s ony m g y e egyik sz o 1 ga bi r á j a a Hajtmann Pospischil perben és a Semmitőszék azt — miután a közbevetett felebbezés folytán a kir. tábla által hivatalból észlelt semmiség alapján az ügy hozzá felterjesztetett — • hasonlóan megsemmisítette — „mert eskü általi bizonyításnak a perr. 221. § szerint csak végitélet által adathatván hely, és a megítélt eskü a 239. §-hoz képest csak az ítélet jogerejüvé válta után vétethetvén ki, az eljárt bíró törvényellenesen cselekedett, midőn a tárgyalás folyamában felperest pótesküre bocsájtotla, s azt attól kivette és csak azután hozott ité'etet, mely a perr. 297. §. 1. p. és 304. §. szerint hivatalból megsemmisítendő volt."(1872. jan. 31. — 519. sz. a.) A marti us 12-ki teljes tanácsülésben felmerült azon kérdés is: váljon a kir. Semmitőszék és a k|özségi bíróságok között közvetlen vagy a kir. járásbíróságok utján történjék-e az érintkezés. Erre nézve határoztatott : „hogy a községi bíróságok és aki r. Semmitőszék közötti érintkezésnek a kir. járásbíróságok közvetítésével kell történni." E mellett szól kétségtelenül az, hogy az ügyviteli szabályok 260 §. szerint a községi birák, a perrendtartás által reájuk bízott teendőkre nézve a szolgabirák felügyelete alatt állottak — tehát az érintkezésnek is azok utján kell eszközöltetnie. De a közvetlen érintkezés felette nehezítve is lenne, miután a községek nagy része távol esik a postaállomásoktól. — A martius 13 ki teljes tanácsülésben azon kérdés is felmerült, váljon a Semmitőszéknek 1870. dec. 29 kén keletkezett elvi megállapodása, mely szerint „A perujitás esetében kért biztosítás csak a perr. 338. §-a minden feltételeinek igazolása mellett rendelhető el" — megtartandóe azon esetben is, midőn az alapperben hozott Ítélet a fél meg nem jelenése folytán hozatván, a meg nem jelenő fél pert ujitott s elrendelhetni-e ez esetben a 338. §. minden kellékeinek fenforgása nélkül a biztosítást ? A Semmitőszék azon martius 13-kán tartott teljes tanácsülésében kimondotta, mikép a dec. 29-ki megállapodásban kifejezett elvet tartja ily esetekre nézve is alkalmazandónak, és így azon elvi megállapodást továbbra is fentartandónak. — Az emiitett 1870. dec. 29 ki teljes tanácsülésben megalapított határozat következőleg szól : „Pertujitó alperes javára is az állata felperesnek fizetendő, vagy már fizetett kielégítési összegre vezetendöleg csak a perr. 338. §. minden feltételeinek igazolása mellett rendelhető el a biztosítás." Az erre vonatkozó perben alperes kincstár — Glauber felperes részére a 111. §. alapján elmarasztaltatott.— Ennek folytán alperes a marasztalási összeget: 16505 ftot letéteményezte birói kezekbe — és ezután perújítást kezdett, és egyszersmind biztosítást is kért felperes ellen azon alapon, mert a Grlaubernek kifizetendő összeg az ujitott per kimeneteléig is legnagyobb mértékben veszélyeztetve lenne, annak roncsolt vagyoni állapota miatt.— A tszék a biztosítást megtagadta. Ez ellen semm. panaszszal élt alperes kincstár, mert a perr. 338. §. nem kiváuja, hogy a követelés alaptalansága okmányilag igazoltassák, azt tehát biztosítás kérésekor nem kell igazolni, ez a kereset tárgyalására tartozván. A Semmitőszék azt elvetette; mert a marasztaló ítélet folytán letett pénzösszegre nézve biztosítást kérő fél oly követelést, mely teljes hitelt érdemlő okirattal támogatva volna, nem bizonyítván, a perr. 338. §. esete fenn nem forog." (1870. dec. 30. — 12859. sz. a.) A követk. döntvény nem teljes tanácsülésben hozatott: A konoksági birságnak a felebbviteli bíróságok hatáskörébe tartozó alkalmazása, a Semmitőszék felülvizsgálata tárgyát nem képezi. Elengedése végeit az azt kiszabó bíróságnál lehel folyamodásilag lépéséket tenni. Kakucsik Eszter — Tannenhaus Israel sBogácsi József közötti tulajdoni igényperben, Kolozsmegye tszeke 1870. okt. 2 végzésével az igényelt ingatlant felperes tttlajdonául kimondotta s azt a végrehajtás alól kivettetni rendelte. Ezt a marosvásárhelyi kir. tábla helybenhagyta, a legf. Ítélőszék alperesek közbevetett felebbezése folytán azt hivatalból visszautasisotta (1871. jul. 10. — 5139. sz. és alperest 20 ft konoksági birságban is el marasztalta konok j felebbezés miatt. Ez ellen 1. rendű alperes semm. panaszt adott be 25*