Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 3. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 1. [r.]

Legfőbb Ítélőszék! döntvény. (Lónyay Bernáth jogeset.) (Folytatás.) A kir. itéló tábla következő Ítéletet hozott : „A.z első bírósági ítélet nem felebbezett pontjainak érintetlen hagyása mellett, azon részbeni változtatással, hogy a 48/869 sz. összeirási jegyzőkönyv XXIX. tétele alatt emiitett, és a 41/869 sz. előterjesztésnél 27 — 41. sz. alatt felhivott okmányokkal érintett hevesi, — póli és verpeléti, mint az alperes kezén lévő közös anyai, illetőleg nagy anyai birtokok is szintén osztály alá tartozóknak kimondatván, köteles alperes ezeknek — és minden hozzá tartozó javadalmak hasonfelét felpereseknek, miheíyt neki az ezen birtokok kiváltására fordított, s a jelen ítélet jogérvényre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt alperes által megindítandó kereset által igazolandó, s annak folytán megítélendő zálogsomma és járulékainak fele részét, -- és esetleg ha alperes az imént kitűzőit határidő alatt felszámitási keresetét be nem adná, egyedül az ellenbeszédnél 57. sz. a. felhivott okmány szerint 6000 frtt<d kitett zálogsomma felét kifizetendik, — 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt kiadni; —továbbá azon változtatással, hogy az annak XII. pontjában érintett kászonyi és szernyei birtokok után az arányositási és összesítési perben nyerendő részekre az osztály ki nem terjesztetik, és felperesek e részbeni igényeiket alperes ellen külön per utján érvényesíthetik —és végre azon igazítással, miként a jászréti birtokrész után megítélt 4/8 telki úrbéri kárpótláson felül még egy zsellérség után, a szümyeghi birtok után pedig l4/8 telek után eső kárpótlási összeg illető kamataival együtt szintén osztály alá tartozik; — egyéb felebbezett részében indokainál s illetőleg az alábbi indokokból helybenhagyatik. Indokok: 1-ször. Heves, Pélyt és Verpelétet, illetőleg az ellenbeszéd mellett 55. 56. 57. sz. a. felhivott okiratokból, de alperes Bernáth Zsigmondnak a per során e részben tett beösmeréséből is kétségtelenül kitűnik, hogy a kérdés alatti birtokok a perben álló felek kózös anyjok, illetőleg nagyanyjok Bárczay Sárára szülői örökség utján jutottak, felpereseknek tehát, azokhoz nem csak ezen ősi minőségüknél fogva, de az ellenbeszédhez 3. sz. alá csatolt közös apai s anyai, illetőleg nagyapai s anyai végrendelet értelmében is időközben elhalt anyjok Bernáth Anna jogán elvitázhatlau örökösödési igényök van ; és ezen jogukon mitsem változtathat azon kiirülmény, hogy eme birtokok a fentebb hivatkozott 57. sz. okirat szerint, a közis apa, illetőleg nagyapa idősb Bernáth Zsigmond által 1823-ik évben elzálogosítva, s a 41/869. sz. előterjesztményhez 32. sz. a. beügyelt okmány szerint alperes által kiváltva lettek, — mert ezen alperesileg kifogás alá nem vett okirat tartalma szerint, a kiváltást, alperes nem saját, hanem édesanyja Bernáth Sára jogán, és pedig már a jelen osztályos per megindítása alatt az akkori zálogos birtokos ellen per utján eszközölvén, azt mit, az elzálogosítva volt ősi vagyonból, mint osztatlan atyafi a közös anyai jogon per utján visszaszerzett,—a közös osztály alól aunál kevésbbé vonhatja el, mert a per során nemcsak ki nem mutatta, de nem is állította, hogy a zálogkiváltás alkalmával érvényesített közös anyai jog felperesek kizárásával egyedül ő reá szállott volna. — Ezek folytán tehát alperest a kérdés alatti vagyonokra nézve, — mert azok birtokába nem örökvétel, hanem anyai jogon folytatott per utjáu jutott, sem szerzőnek, sem pedig az előadottakhoz képest kizárólagos örökösnek tekinteni nem lehetvén, — a közös osztályt ezekre is kiterjeszteni, s mivel alperes osztályos rokonai érdekében is fizetett zálogos sommának s járulékainak egyedüli viselésére kötelezhető nem lenne, s azoknak megtérítése előtt a birtokot kibocsájtani nem tartozik, részére azoknak a persorán elmulasztott felszámítására záros határidőt rendelni, s mennyiben ezt teljesitendi, felpereseket az igazolandó sommából őket az osztály aránya szerint terhelő fele résznek, ellenkező esetre pedig esetleg csak az 57. sz. okmányban foglalt 6000 ft felének megtérítésére kötelezni kellett. 2-or. Kászony és Szernye tekintetében, miután az e. bírósági Ítélet XII. pontja alatt felpereseknek oly birtok után ítéltetik meg, a folyamatban lévő tagosítás utján nyerendő rész, mely birtokoktól őket az Ítélet utóbb azon pontjai között — hol a meg nem ítélt részek foglaltatnak, s különösen ezeknek negyedik tétele alatt elutasítja, és melyekre nézve a 41/869. sz. előterjesztésnél 13, 14, 15, 16. sz. alatt felhivott okmányokból kitűnik, hogy azok alperes által a jelen osztályos per folyama alatt időközben leányára átruházva, s utóbbinak nevére telekkönyvileg is bekebelezve lettek; — tekintve, hogy a jelen perben az, miszerint a mondott helyeken az átruházott birtokokon kivül még valami léteznék, fel nem derittetett, másrészt pedig a perben nem álló személyek jogai felett Ítélet nem hozattathatik, és igy az osztályt ez okból a fentebbi birtokrészekre kiterjeszteni nem lehetvén, az e. b. Ítéletet e részben megváltoztatni, s felpereseket saját fentartásukhoz képest is az előadottak alapján jogaiknak érvényesítése végett külön perutra utasítani kellett. 3 or. Eor-Darmath és Homokot illetőleg alpereseknek abbeli kérelme, miszerint ezen birtokokra vonatkozó szerzeményi összegek a 3 sz. végrendelet alapján szintén osztály tár-yaul Ítéltessenek, — ezúttal azért nem volt teljesíthető, mert az ellenbeszéd mellett 10. sz. a.felhozott s 1790. évben kelt záloglevélben foglalt 2000 R. írt zálogos sommá a Bernáth Lászlótól szerzett egész örökségre vonatkozik, melyben a 6-ik sz. okirat szerint Tarnócz is foglaltatik, mely utóbbi birtokra vonatkozó szerzemény azonban a 3-ik számú végrendeletben egészen alperesnek hagyományoztatott, s mert a 10. sz. alatti okiratból az egyetemes 2000 ft zálogsommából a fentebbi birtokrészekre aránylag eső rész ki nem tűnik, és felperesek ezt a per során ki nem mutatták. 4. A 4°/0 megítélt haszonvételek tekintetében — miután alperes a per során beismerte, hogy a közosztály alá tartozó javaknak jövedelmeit örökhagyó id. Bernáth Zsigmond halála óta, a jelen osztályos per megkezdése után felperesek kizárásával folytonosan egy maga szedte, mégis azokat mint idegen vagyonnak megbízás nélküli kezelője. — és ugy szoros számadással tartozó sem fel nem fedezte, sem pedig azt, hogy a valóságos jövedelmek a becsérték után követelt kamatoknál kevesebbet tesznek, nem bizonyitotta, azok i egyéb adatok hiányában, melyeket nem felperesek, hanem