Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 22. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 3. [r.]

Pest, 1872. pénteken márczius 15. 22. szám. Tizennegyedik évfolyam. TORVÉMSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Eszmék a tkönyvi rendszer reformjához. — Ori f Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. (Kopp Ferenci jbiró úrtól.) III. Akülönl egesség (specialitás) folytán a telekkönyvnek egészben és egyes részeiben a lehetőségig terjedő határozottsággal mindazt tartalmaznia kell, mi, bármily terjedelemben, a közönség tudomására szolgálhat, hogy ez által biztosan kevés idő és költséggel az ingatlannak forgalmát és a hitelt hasznosíthatni lehesen. — A nyilvánosság és különlegesség elvei nem állnak egymás mellett,hanem kölcsönösen hatnak egymásra. Ezen egyesitett alkalmazásból folyó következmények a következőkben foglaltatnak : a telekkönyv az anyagi törvény által arra van rendelve, hogy az ingatlanokra való dologi jogok szerzésénél, változtatásánál és megszüntetésénél közlönyül szolgáljon. Szükséges tehát, hogy ennek megfelelve, a tárgyat — a birtokállást, a tulajdon viszonyokat és terheket kitüntesse. Ennek továbbá tökéletesnek és mindenki részére könnyen fel foghatónak kell lenni; mert a telekkönyv nem egyedül a jogász, hanem az egész közönség számára van rendelve. A telekkönyv tárgyainak bevezetése a törvény áltál határoztatik meg. — A feleknek nem szabad bármiféle jogviszonyokat telekkönyveztetni, mert különben a telekkönyv igen hamar eltévesztené czélját, holmi jogi hóbortosságok színpadjává, és a legzavartabb fogalmak és perek forrásává válnék. A bekebelezendő zálogjogok csak bizonyos számszerinti összegben fejezendők ki. — Ezen elvét a különlegességnek a szász törvény még a perköltségekre nézve is akkép terjesztette ki, hogy a jelzálogot bizonyos mennyiségű perköltség összegre is kell leköpni, mert általános engedély esetében csak 50 frt adatik, ha a követel 50 ftig is szólna, és csak 10 frt adatik, ha a követel 50 frtnál kevesebb. — Ellenben az osztrák - német tartományokban gyakran fordul elő, hogy bizonytalan összegű követelek tábláztatnak be, különösen akkor, midőn a jelzálog igy leköttetett, vagy ha az okmányban csak általánosan a követeire adatik jog. Ily határozatlan lekötelezések felette hátrányosak. — Ha ily adós végrehajtás vagy csőd alá esik, ugy ezen határozatlan biztosítás keretébe — ha az jó elsőbbséggel van bekebelezve — sok a csó'd kiütése után elfogadott és előbbre keltezett váltó befogadtatik, sok hitelező megcsalva lesz. A hitelező akarata ellenére több határozatlan összeg erejéig eszközlött előjegyzések nemcsak a hitelt, hanem a tulajdonos eladási jogát is korlátozzák és elzárják; mert mindegyik vonakodik ily birtokra hitelezni, vagy azt •őszi-Talányi bűnügy. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. | megvenni, mert félnie kell, hogy ezen határozatlan Össze| gek az egész értéket kimerítik, vagy felülhaladják. — Azon megjegyzés, hogy a határozatlan összeg az igazolásnál majd kiderül, itt nem alkalmazható, mert tudjuk, hogy mig a kereset beadatik, és végleg elintéztetik, havak, sőt évek folynak le, mely idó alatt a nyomás folyton tart, és az adós tönkre jut. De néhány napig sem szabad ezen állapotnak tartani, mert jogtalan, miután egy hitelezőnek sem lehet határozatlan összegben követele, mit igazolhatna, és mert a zálogjog sem terjedhet tovább, mint a követel. — Ebben fekszik az indok, hogy azon esetre is, midőn egy kötendő ügyletben a leendő összeg még nem tudatik, mégis egy határozott (aproximativ) összeg kitétessék. A n y il v á n o s ság és különlegesség ezen elvével ellentétben van minden törvényes, hallgatag zálog, mint az több helyen,de különösen Francziaországban fordul elő. — Ily zálog egy bizonyos kijelelt, vagy az adós egész, néha még a szerzendő birtokát is terheli (G-eneral-Hypothek) a nélkül, hogy valamely bevezetés történnék, — egyedül a törvény rendelkezésénél, — vagy valamely törvényesen engedett szerződésnél fogva. Hogy ily zálogok a hitelt aláássák, és hogy gyakran — különösen kötvények előkeltezése által — csalásra alkalmat szolgáltatnak, szolgáljon egyszerű tudomásul, — miért is e tárgy körül a további értekezés felesleges. Különbözik ettől a záloghozi czim, mely több törvényhozásban jön elő, igy például a gyámnak gyámoltja ellen, birtokának kezeléséből eredhető kártalanítási követele végett. Ezek azonban ritkán vannak kárára a következő hitelezőknek, — és általánosan nem ássák alá a hitelt, és ha ily zálogezim bizonyos összeg megnevezése mellett bevezettetnék, — ez nincs ellentótben a nyilvánosság és különlegesség elvével. — Mi egészben ellenei vagyunk a hallgatig zálogjognak s csak a vételhátralékok iránt szándékunk alább hézagot pótolni. A különlegesség elvének következetes keresztülvitelére szükséges az egyetemleges jelzálogok megszűntét is elrendelni, ugy, mint azt sikeresen megkísérték Mecklenburgban, és mint azt Poroszországban minden hátrány nélkül alkalmazzák, sőt hajói emlékszem, az 1847-iki javaslatban magában is kifejtve van. Az egyetemleges jelzálogok azon törekvést — a telekkönyvet az eddigi felette bonyolódott, nehézkes és majdnem érthetetlen állapotból a világos, könnyű és érthető állapotba helyezni — gátolják; ezt tehát mellőzni kell. Mert a forgalom jelen fokán a fő és mellékjelzálogok intézménye csak gát, mely a szabad mozgást hátráltatja. — A fó és mellékjelzálog intézményébe helyezett bizalom és remény nemcsak megrendült, de nem egyébnek, mint 22