Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 19. szám - A váltójegyzőkről

Pest. 1872. kedden márczius 5. 19. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Váltójegyzőkről. — Semm. döntv. — Semmitőszéki ügykimutatás. — Úrbéri törvény. X A váltójegyzökröl. K ü 11 e y Ede kir. táblabíró úrtól. A váltótörvény rendeleteihez képest a váltóóvás vál­tótörvényszékek székhelyein a váltójegyzö, városi tör­vényszékek székhelyein a törvényszéki jegyző, egyebütt pedig a szolgabiró által veendő fel. A váltótörvénynek ezen intézkedése az uj kir. tör­vényszékek szervezése alkalmából lényeges változáson ment keresztül. A fenállott váltótörvényszékek ugyanis megszün­tettettek; Pesten a kereskedelmis váltóügyek elintézésére egy Buda-Pestre és 0 Budára kiterjedő kereskedelmi és váltótörvényszék állíttatott fel, — egyebütt pedig az ez ügyekbeni bíráskodás jogköre a kir. törvényszékekre ru­háztatott. Volt zavar Izraelben f. é. január 1-je után, mely na­pon ugyanis az uj bíróságok életbe léptek, — azon kér­dés körül : ki vegye fel az óvásokat Budán, Ó-Budán és Pest városát kivéve az ország többi részeiben? Mindjárt az év kezdetén Budán néhány váltót kel­lett volna fizetés végett bemutatni, illetőleg a fizetés nem teljesítése végett az óvást felvenni és erre sem a pesti vál­tójegyzők, sem a budai kir. törvényszék jegyzői magokat feljogosítottaknak nem érezték. Volt lótás futás és kérdezősködés mindenfelé; mi a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéket arra indí­totta, hogy e tárgyban rögtön a pesti kir. itélő táblához, mint a váltójegyzó'ket kinevező bírósághoz felterjesztést tegyen, melyben annak szükségét kimutatta, hogy noha az 1871. évi XXXI. t. czikkhez képest a pesti váltójegy­zők Budán és Ó-Budán is vannak feljogosítva óvásokat felvenni, a felek érdekében, különösen költségkímélés te­kintetéből az eddig működött 40 pesti váltójegyzőhöz lehetőleg a budai ügyvédek közül még négy kinevez­tessék. A kir. tábla a nevezett váltótörvényszék javaslatát elfogadván, ez utóbbi a 4 uj állomás betöltésére pályáza­tot hirdetett ki és ujabb felterjesztése folytán a kir. tábla az uj állomásokra három budai és egy pesti ügyvédet ne­vezett ki. De nem csak a budapesti kereskedelmi és váltótör­szék, hanem számos vidéki törvényszék részéről is történ­tek és történnek még egyre odaczélzó felterjesztések, hogy a megüresedett vidéki váltójegyzői állomások betöltesse­nek, illetőleg azon helyeken, hol eddig váltójegyzők nem voltak, olyanok kineveztessenek. Ezen felterjesztések csak azt tanúsítják, hogy az il­letők vagy az 1871. évi XXXI. t. cz. 20. §. létezéséről tudomással nem birnak, vagy annak értelmét fel nem fogják. Ezen §. ugyanis igy szól : „A. váltóóvásokat Buda­Pesten a váltójegyzők, a többi törvényszékek székhelyein az eddig kinevezett váltójegyzők és a törvényszék jegy­zői, egyéb helyeken a járásbiró vagy aljárásbiró telje­sitik." E §. szövege tehát kétséget nem hagyhat fenn az iránt, hogy a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék területén, t. i. Pesten, Budán és O-Budán csak a vál­tójegyzők, oly törvényszékek területén, hol váltójegy­zők vannak, ezen kinevezett váltójegyzők és a tör­vényszék jegyzői egyaránt, oly törvényszékek területén, hol váltójegyzök nincsenek, csak a törvényszék jegy­zői, egyebütt pedig az illető járásbiró vagy aljárásbiró az óvások felvételére feljogositvák. Ebből pedig az következik, hogy a Buda-Pesten üresedésbe jövő váltójegyzői állomások ezentúl is be­töltendők, a mint egy állomás már ez évben csakugyan be is töltetett; mert Buda-Pesten az óvásokat csak vál­tójegyzők vehetik fel. Ellenben a vidéken uj váltójegyzők kinevezésének helye nincs, mert oly helyeken, hol vál­tójegyzők vannak, a törvényszók jegyzőin kívül csak az eddig kinevezett váltójegyzők vehetnek fel óvá­sokat. A törvényhozás ugyanis egyrészről nem akarta a már kinevezett váltójegyzőket azon joguktól megfosztani, melylyel eddig birtak; más részről nem akarhatta az el­avult váltójegyzői intézményt néhány száz váltójegyző kinevezésével az egész országra kiterjeszteni oly időben, midőn a közjegyzői intézmény behozatala már a küszö­bön áll, melynek tényezői, a közjegyzők, az óvásfelvétel jogkörével is felruházva lesznek. Ezen időpont beérkeztéig tehát a fentebbi expedienshez nyúlt, melyet a körülmé­nyek figyelembe vétele mellett csak helyeselni lehet. Itt hallgatással nem mellőzhetem az egyik felter­jesztésnek viszonyainkat jellemző azon indokolását, hogy az illető törvényszéki jegyző az óvások fel­vétele körül a kellő jártassággal nem bir. Hogy az illető jegyző nem pirult, ezt elnökének nyiltan bevallani, s az elnök a törvényszék jegyzőjéről ily szegénységi bizonyítványt kiadni! Mire egy ügyes főgymnasiumi tanuló a néháuy sza­kasz figyelmes átolvasása után képes volna ; mit 1840 óta a választott törvényszéki jegyző, az oly sokat kigúnyolt választott szolgabirák, kiknek jogot sem végzett nagy része a bírói képesség fokmérőjón mélyen a zéruson alul állott, — ugy a hogy — megtenni tudták : arra magát egy főkép a képességre fektetett szervezési törvény erejé­nél fogva kinevezett kir. törvényszéki jegyző képtelennek nyilatkoztatja ki! Valóban comicumnak tarthatnók, ha nem volna oly véghetetlen szomorú! Befejezésül : legyen megérintve, hogy a vtk. I. rész 19

Next

/
Thumbnails
Contents