Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 19. szám - A váltójegyzőkről
Pest. 1872. kedden márczius 5. 19. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Váltójegyzőkről. — Semm. döntv. — Semmitőszéki ügykimutatás. — Úrbéri törvény. X A váltójegyzökröl. K ü 11 e y Ede kir. táblabíró úrtól. A váltótörvény rendeleteihez képest a váltóóvás váltótörvényszékek székhelyein a váltójegyzö, városi törvényszékek székhelyein a törvényszéki jegyző, egyebütt pedig a szolgabiró által veendő fel. A váltótörvénynek ezen intézkedése az uj kir. törvényszékek szervezése alkalmából lényeges változáson ment keresztül. A fenállott váltótörvényszékek ugyanis megszüntettettek; Pesten a kereskedelmis váltóügyek elintézésére egy Buda-Pestre és 0 Budára kiterjedő kereskedelmi és váltótörvényszék állíttatott fel, — egyebütt pedig az ez ügyekbeni bíráskodás jogköre a kir. törvényszékekre ruháztatott. Volt zavar Izraelben f. é. január 1-je után, mely napon ugyanis az uj bíróságok életbe léptek, — azon kérdés körül : ki vegye fel az óvásokat Budán, Ó-Budán és Pest városát kivéve az ország többi részeiben? Mindjárt az év kezdetén Budán néhány váltót kellett volna fizetés végett bemutatni, illetőleg a fizetés nem teljesítése végett az óvást felvenni és erre sem a pesti váltójegyzők, sem a budai kir. törvényszék jegyzői magokat feljogosítottaknak nem érezték. Volt lótás futás és kérdezősködés mindenfelé; mi a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéket arra indította, hogy e tárgyban rögtön a pesti kir. itélő táblához, mint a váltójegyzó'ket kinevező bírósághoz felterjesztést tegyen, melyben annak szükségét kimutatta, hogy noha az 1871. évi XXXI. t. czikkhez képest a pesti váltójegyzők Budán és Ó-Budán is vannak feljogosítva óvásokat felvenni, a felek érdekében, különösen költségkímélés tekintetéből az eddig működött 40 pesti váltójegyzőhöz lehetőleg a budai ügyvédek közül még négy kineveztessék. A kir. tábla a nevezett váltótörvényszék javaslatát elfogadván, ez utóbbi a 4 uj állomás betöltésére pályázatot hirdetett ki és ujabb felterjesztése folytán a kir. tábla az uj állomásokra három budai és egy pesti ügyvédet nevezett ki. De nem csak a budapesti kereskedelmi és váltótörszék, hanem számos vidéki törvényszék részéről is történtek és történnek még egyre odaczélzó felterjesztések, hogy a megüresedett vidéki váltójegyzői állomások betöltessenek, illetőleg azon helyeken, hol eddig váltójegyzők nem voltak, olyanok kineveztessenek. Ezen felterjesztések csak azt tanúsítják, hogy az illetők vagy az 1871. évi XXXI. t. cz. 20. §. létezéséről tudomással nem birnak, vagy annak értelmét fel nem fogják. Ezen §. ugyanis igy szól : „A. váltóóvásokat BudaPesten a váltójegyzők, a többi törvényszékek székhelyein az eddig kinevezett váltójegyzők és a törvényszék jegyzői, egyéb helyeken a járásbiró vagy aljárásbiró teljesitik." E §. szövege tehát kétséget nem hagyhat fenn az iránt, hogy a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék területén, t. i. Pesten, Budán és O-Budán csak a váltójegyzők, oly törvényszékek területén, hol váltójegyzők vannak, ezen kinevezett váltójegyzők és a törvényszék jegyzői egyaránt, oly törvényszékek területén, hol váltójegyzök nincsenek, csak a törvényszék jegyzői, egyebütt pedig az illető járásbiró vagy aljárásbiró az óvások felvételére feljogositvák. Ebből pedig az következik, hogy a Buda-Pesten üresedésbe jövő váltójegyzői állomások ezentúl is betöltendők, a mint egy állomás már ez évben csakugyan be is töltetett; mert Buda-Pesten az óvásokat csak váltójegyzők vehetik fel. Ellenben a vidéken uj váltójegyzők kinevezésének helye nincs, mert oly helyeken, hol váltójegyzők vannak, a törvényszók jegyzőin kívül csak az eddig kinevezett váltójegyzők vehetnek fel óvásokat. A törvényhozás ugyanis egyrészről nem akarta a már kinevezett váltójegyzőket azon joguktól megfosztani, melylyel eddig birtak; más részről nem akarhatta az elavult váltójegyzői intézményt néhány száz váltójegyző kinevezésével az egész országra kiterjeszteni oly időben, midőn a közjegyzői intézmény behozatala már a küszöbön áll, melynek tényezői, a közjegyzők, az óvásfelvétel jogkörével is felruházva lesznek. Ezen időpont beérkeztéig tehát a fentebbi expedienshez nyúlt, melyet a körülmények figyelembe vétele mellett csak helyeselni lehet. Itt hallgatással nem mellőzhetem az egyik felterjesztésnek viszonyainkat jellemző azon indokolását, hogy az illető törvényszéki jegyző az óvások felvétele körül a kellő jártassággal nem bir. Hogy az illető jegyző nem pirult, ezt elnökének nyiltan bevallani, s az elnök a törvényszék jegyzőjéről ily szegénységi bizonyítványt kiadni! Mire egy ügyes főgymnasiumi tanuló a néháuy szakasz figyelmes átolvasása után képes volna ; mit 1840 óta a választott törvényszéki jegyző, az oly sokat kigúnyolt választott szolgabirák, kiknek jogot sem végzett nagy része a bírói képesség fokmérőjón mélyen a zéruson alul állott, — ugy a hogy — megtenni tudták : arra magát egy főkép a képességre fektetett szervezési törvény erejénél fogva kinevezett kir. törvényszéki jegyző képtelennek nyilatkoztatja ki! Valóban comicumnak tarthatnók, ha nem volna oly véghetetlen szomorú! Befejezésül : legyen megérintve, hogy a vtk. I. rész 19