Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 16. szám - Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által - Az országbirói értekezlet VII. R. 1. §. d pontja. (Folytatás)

G2 javaslat indokaira néhány rövid észrevételt előterjesztenünk. Az hozatik fel a kérelem indokául, hogy az ideiül, törv. szab. VII. rész 1. §-ának értelme homályos, mely a bírák és bíróságok által nem egyfélekép érteimeztetik és alkalmaztatik 8 annak törvényhozási magyarázatát számos függőben lévő hason ügyek sürgősen igénylik. Midőn azonban a törvénynek és törvénykezésnek ily nagy fontosságú hiánya táratik fel, nem lehet elegendő azt egyszerűen állitmi, hanem be is kellett volna a folyamodóknak bizonyitaniok, hogy a törvénynek megjelelt helye valóban homályos és a felsőbb bíróságok által hasou ügyekben egymástól eltérő vagy egymással ellentétben álló határozatok végérvényesen hozattak. — Csak ezen bebizonyított tények, melyeknek megállapítására első sorban maguk a felsőbb bíróságok volnának hivatva, szolgálhatnának alapos indokul arra, hogy a törvény magyaráztassék vagy kormány rendeletek és a bíróságoknak adott utasítások által értelmeztessék. Ellenben az, hogy a törvény értelme a folyamodók igényeire nézve kedvezőtlen s az, hogy a fennálló törvények és szabályok alapján végérvényesen hozott kedvezőtlen Ítéletek ismét felforgathatok legyenek : a törvénynek értelmezésére helyes indokot nem képeziiek.Folyamodók különösen azon helyét az ideigl. törv. szabályoknak találják homályosnak, mely ben az mondatik, hogy a törvényhozás máskénti rendelkezéséig a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszén kutatásra való engedély,annál kevésbbé bányászati adomány a bányahatóságok részéről senkinek ne adassék. — Azon oknál fogva találják ezt homályosnak, mert ez ellentétben áll az ált. osztr. bányatörvény 34-ik §-ával, mely a szabad kutatónak igényt adott a kőszénre nézve egy kettős vájnamérték adományozására; ugy vélekednek tehát,hogy azon kutatókra, kik az ideigl. törv. szabályok életbelépie előtt szabadkutatásokat jelentettek be, az ideigl. törv. szabályok idézett rendelete ki nem terjed; hogy tehát az ily szabadkutatásokban a kőszénkutatásra és bányaadományozásra a földbirtokos beegyezése nem kívántatik s hogy azokat a földbirtokos nem akadályozhatja. Azonban az ideigl. törv. szabályok VII. r. 1. §-át egész összefüggésében tekintve azonnal szembetűnik,hogy annak értelme ezeu kérdés felett épen nem homályos, sőt ellenkezőleg igen is világos és határozott arra, hogy azt félremagyarázni lehessen; mert annak g) pontjában világosan kimondatik, hogy az idegen turzó által feltalált kőszén, egyesség nem sikerülte esetén a földtulajdonosnak engedendő át. Ezen §-ban tehát a kőszéntulajdon kérdése minden jogkövetkezményeivel egészen következetesen van megoldva és keresztülvive és a földbirtokosnak abbani joga minden kivételes eset kizártával föltétlenül van megállapítva. Ugyanazért azon ellentét, mely az ideigl. szabályok VII. r. 1. §. c) pontja és a bányatörvény 34-ik §-a közt létezik, nem azt jelenti, — hogy mindkét §. rendelkezése egymás mellett egyenlően érvényben van; hanem azt jelenti, hogy az ideigl. szab. VII r. 1. §. c) pontja a bányatörvény 34. íjának hatályát megszüntette. Ezen rendelkezés tehát lehet kivételes esetekben egyesekre nézve káros, de homályos egyátalán véve nem lehet. És ennélfogva, ha ezen rendelkezés káros, akkor i szükség lehet annak törvényhozás utjáni megváltoztatására, vagy uj törvény alkotására; de mivel annak értelme egészen világos, ennélfogva annak magyarázatára vagy értelmezésére semmi szükség nincsen; uurta magyarázat vagy értelmezés nem lehet eltérő a törvény valódi éltelmétől, s ha attól mégis eltér, akkor az már a törvény megváltoztatása. Erre azonban egyedül a törvényhozás van jogosítva, — ez a kormányzat jogköréhez nem tartozik. A folyamodó társulatok különösen kiemelik kérvényükben, hogy az ideigl. törv. szabályok életbelépte előtt sokan jelentettek be szabadkutatásokat, és azokban költséges feltárási munkálatokat tettek, utánuk adót fizettek, és csupán arra voltak kötelezve, hogy kutatási engedélyüket évről évre meghosszabbítsák, mi törvény szerint megtagadható nem voit, ha a munkálatokat a bányatörvény 174. és következő §§-ai szerint a vállalkozó mindenkor folyamatban tartotta vagy magát a netaláni mulasztások iránt igazolta. Ebből azt következtetik, hogy miután ezen régibb szabadkutatásokhoz azok bejelentésekor a földbirtokos beegyezése nem kívánhatott : ennélfogva a szabadkutatók a kőszéntulajdonát a földbirtokos ellenében már előre megszerezték s hogy e szerint az ideigl. törv. szabályoknak visszaható erő tulajdoníttatnék, ha a régibb szabadkutatások érvénye a kőszénre nézve a földbirtokos beegyezésétől feltételeztetnék. Hogy ezen következtetés mennyire téves,az kitűnik a bányatörvény II. fejezetéből, mely szerint a kutatási engedélyek a bányahatóság által nem valamely meghatározott ásványra, hanem általában minden fenntartott ásványra adatnak s ehhez képest a turzó kutatási munkálata nem csupán egy ásványra szorítkozik, hanem jogilag minden fenntartott ásványra kiterjed. Továbbá a kutatási engedély csupán egy évi tartamra adatván és föltételektől függvén, á'landó jogot nem alapit, és alá van vetve mindazon föltételeknek és korlátolásoknak, — melyek annak meghosszabbításánál valamely uj törvény által előszabatnak. — A szabadkutatás pedig a kutatási engedélyen alapulván, azzal egyenlő jogi természettel bir, és csupán más turzók ellenében biztosit kizárólagos, de épen nem föltétlen igényt az adományozásra, és a kutatási engedély megszűntével a szabadkutatás is elenyészik s annaktörvényes korlátolása erre is kiierjed. Kitűnik végül a bányatörvény III. fejezetéből, hogy a fenntartott ásványokra nézve tulajdoni jog csak azok valóságos feltárása és a bányatulajdon adományozása által szerezhető, hogy tehát állandó bányászati jogot csupán az adományozott bányatulajdon és a kőszénre nézve a földbirtokos tulajdonjoga képeznek. Ezekre a törvény nem bir visszaható erővel. A kutatási engedélyre ellenben a feltárás és az adomány felkérése előtt, az uj törvény hatálya épen ugy kihat, mint minden más meghatározott időre szóló és viszszavonható engedélyekre. (Vége köv.)