Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 16. szám - Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által - Az országbirói értekezlet VII. R. 1. §. d pontja. (Folytatás)
Pest. 1872. pénteken február 23. 10. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Képvisoltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által. — Az országbírói ért. VII. R. 1. §. d) pontja. — Semm. dóntv. Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által. Külley Ede kir. táblabíró úrtól. Nem régen a „Reggeli Lapok" felvetették azon kérdést, vájjon az újonnan szervezett királyi törvényszékek előtt folyamatban lévő váltóügyekben a felek magokat oly ügyvédek által képviseltethetik-e, kik a váltóvizsgát le uem tették? A „Delejtü" január 27-ki számában ezen kérdésre laconicus „igen"-nel felel, —c?ak azt adván hozzá, hogy ily ügyvédnek munkadíj nem Ítéltetik, Miután hazánkban, fájdalom ! még jelenleg is sok oly ügyvéd vau, kik az ügyvédi vizsga letételekor arról, hogy hiteltó'rvényeink is vannak, elfelejtkeztek, a „Delejtü" felvilágositása sokakat hínárba vezethetne, kivált oly helyeken, hol azelőtt váltótörvényszékek nem voltak, és hol alkalmasint még jelenleg is váltóügy védek gyéren fognak találtatni. Ha csak ez a baj, — igy fognak sokan okoskodni,— ezen bizony könnyen segíthetünk akár a dijak iránti alku, akár előlegezés utján. S mit fogunk tapasztalni ? Azt, hogy országszerte oly személyek fognak váltóperekben derűre borura ügyvédi me g b i z o 11 a k u 1 működni, — kik arra a váltótörvény határozóit rendelete szerint jogosultsággal nem birnak. A vtk. II. r. 218. §. szerint ugyanis „v ál tó törvényszéki ügyvéd" csak az lehet, ki a szokott ügyvédi vizsgálaton kívül a váltójogból is a váltótörvényszék által megvizsgáltatott." Ezen törvény erejénél fogva oly ügyvédi megbízottnak, ki nem egyszersmind váltóügyvéd, váltótigyi beadványai, illetőleg tárgyalási közreműködése, munkája semmisek, s ha ezt az alsó biró kimondani elmulasztja, — kell, hogy panasz folytán a felső biró kimondja. Hogy mennyi joghátrány, mennyi kár következik abból a megbízó félre nézve, ezt egy szaklapban bizonyítgatni feleslegesnek tartom. Hogy volna — fogják sokan mondani — ily ügyvédnek közreműködése semmis, midőn a vtk. II. r. 217. §. szerint a fél magát nemcsak ügyvéd, hanem meghatalmazott által is, ki nem ügyvéd is lehet, — képviseltetheti, és ehhez képest ily képviselőnek közreműködése nem ugyan ügyvédi, hanem meghatalmazotti minőségben elfogadandó. Kétséget nem szenved ugyan, hogy váltótörvényszékek előtt a fél magát nemcsak váltóügyvéd, hanem meghatalmazott által is képviseltetheti, valamint kétségtelen az is, hogy miután a fél meghatalmazottjául bárkit nevezhet, egy váltóügyvédi oklevéllel nem biró közügyvéd is ily meghatalmazást elvállalhat : de ne feledjük e' hogy ily esetben az ügyvédnek nem a vtk. II. r. 217. §. szerint kiállított ügyvédi megbízással, hanem a 227. §. szerint hiteles alakban kiállított meghatalmazással kell ellátva lenni, és hogy a meghatalmazottnak ügyvédi munkadíj természetszerűen nem járhat. Utóbbi hátrány mellett jóravaló ügyvéd, ki a fentérintett kibúvó ajtón át a törvény háta mögé bújni méltóságon alulinak tartja, ily képviseletre nem vállalkozhatik. De az ügyvéd magasztos tisztéhez méltatlannak is tartom a felet nem a szaktörvénytudomány, hanem laicus fogalmak alapján képviselni. Siessenek tehát az ügyvédek közül mindazok, kik eddigelé a váltóügyvédi vizsgát még le nem tették, e mulasztást mielőbb jóvá tenni, hogy a perlekedő közönség alkalmas jogvédek hijával sehol az országban ne legyen, hogy a feleket ne álarcz alatt, hiányos ismeretekkel és törvény mögötti jutalmazás mellett, hanem nyíltan, alapos jogtudománynyal és törvényes jutalom mellett, ügyvédi rendeltetésükhöz méltóan képviselhessék. Az országbírói értekezlet VII. R. 1. §. d) pontja. ^(Folytatás.) Midón ezen ítéletek és az időközben nagy költséggel tett feltárások alapján a nyertes bányabirtokosok a feltárt kőszénre nézve bányatulajdon adományozásaért folyamodtak, az esztergomi főkáptalan az adományozás ellen óvását jelentette be, azt adván elő, hogy ezen eldöntött pert megújítani kívánja. Ennek következtében perújítás iránti kérvényét a budai m. kir. bányabirósághoz be is adta. Ezen kérvényben a kószéntulajdonhozi igényét semmi uj bizonyítékkal nem támogatja, hanem azt ígéri uj bizonyítékkal igazolni, hogy az ideigl. törv. szabályok a kőszénre nézve korább szerzett jogokra visszaható erővel nem birnak. Ehhez kellett tehát az országbírói értekezlet határozmányainak azok czéljával homlokegyenest ellenkező uj törvényhozási magyarázata, a végből, hogy az ország rendes bíróságai által hozott ítéleteket felforgatni lehessen. Legyen szabad ezeknél fogva a folyamodó társulalatok neve alatt benyújtott kérvény, valamint a képviselőház kérvényi bizottsága által előterjesztett határozati 16