Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 13. szám - Jogi reformjaink s igazságszolgáltatásunk állapotja 4. [r.]
50 biróságok számát lejebb szállították, azoknál a birói személyzetet is megkevesbítették. E szerint bírósági szervezetünk akép alakult, hogy : keve9b bíróság, kevesb birói személyzet — mi a codificatio és szervezés elveivel homlokegyenest ellenkezik; mert ez ismét arra vezet, hogy a biróságok nem leendnek képesek terjedelmes hatáskörükben a nagy ügyhalmaznak megtelni. És e tekintetben különösen azt találjuk sajnosnak, s társadalmi kifejlődésünkre felette ártalmasnak, hogy a váltótörvényszékek is megszüntettek, s most már ezek teendői is a megkevesbített rendes törvényszékekre ruháztattak. És pediga nélkül, hogy gondoskodva lett volna az átruházott váltókereskedelmi ügyek érdekében külön szemelyszaporitásról. Hogyan lehet várni, hogy ezentúl a váltókereskedelmi ügyek oly gyorsan intéztessenek el, mint az ügykimntatások fényes tanúsága szerint az eddigi váltótörvényszékek által elintéztettek? Mellőzve azt, hogy a rendes polgári biróságok, hason alapossággal, a kereskedelem folytonos fejlődésben létező viszonyainak, sajátságos körülményeinek tüzetes ismeretére kiterjedő szakképzettséggel, azokat meg seinjbirálhatják,tnely tekintetből főleg mi a kereskedelmi törvényszékek eltörlését, a jogi kifejlődésben valódi visszaesésnek tekintjük. De nem kevés nehézséget s hátramaradást fog okozni a bírósági gépezetben az is, hogy a polgári biróságok a bűnvádiakkal nem egyszerre, nem együttesen szerveztettek. A bírósági rendszer nem is képzelhető tökéletesnek, ha az a törvénykezési jog minden ágára ki nem terjed; csak foltozgatásnak levén tekinthető, ha az csak bizonyos részekre szorítkozik, kihagyásával a többieknek, melyek pedig mind egy egésznek kiegészítő, mellőzhetlen alkatrészei. Már maga az, hogy a biróságok száma kevesbittetett, sőt, mi elég helytelen, még a személyzetük is fogyasztatott, egyenesen arra utalt, hogy a bűnvádi ügyek kezelésére külön közegekről kell gondoskodni. Itt azonban egyedüli menhelyül csak az esküdtszéki intézmény kínálkozott, melytől mind a jogaiztosság, mind a munkafelosztás tekintetéből, egyedül várattathatott a kellő segély. Mind a tvkezés tényleges szükségei tehát, mind a valódi reform érdekei azt igényelték volna, hogy a bírósági szervezés, az esküdtszéki intézménynyel együttesen alakitassék. Ez az ügyhalmaz bajainak elháritására, vagy enyhítésére mindenesetre nagy befolyással leendett. — De hogyan várhattuuk volna ily valódi, ily gyökeres reformot azoktól, kik eddig — nagy szerencsétlenségünkre — a jogi codificatió élén állanak, — ezen valódi codificatori törpéktől, kik csak 48 előtti törvényhozóink irányában is, valóban csak a „les miserables" sorába oszthatók. E helyett azonban — hogy örökös kontár foltozgatásukat folytassák, — az összes bűnvádi rendszerből kikapkodták az államügyészségi intézményt, és pedig oly alakban, melyben a polgári szabadságot nem kevéssé veszélyeztetheti, s a birói függetlenséget tönkre teheti. — Midőn pedig azt szervezték, részben életbeléptették, akkor vették észre, hogy az jelen bűnvádi rendszerünkbe sehogy sem illik bele; — és ekkor kezdtek holmi eljárási u. n. novellarisokat összetákolni; holott a legegyszerűbb józan tsz is — mely ugy látszik nem igen otthonos a divatos codificatoroknál — azt javasolhatá, hogy előbb a bűnvádi törvénykezési rendszert kell kidolgozni, megállapítani,— és azután abba, mintegy kiegészítő részt, az államügyészséget beilleszteni. így tettek a végrehajtók intézményével is. Ezt is kikapkodva beékelték azon perrendtartás szuette porhadt gerendái közé, melynek elhirhedett készítői nyomorult munkájok készítésekor csak nem is álmodtak a végrehajtók önálló intézményéről. így állítottak fel — amúgy bolondjában — egy oly költséges intézményt, melynek terhei alatt roskadozni fog az igazságszolgáltatás s az ügyvédi osztály épülete. — Egy intézményt léptettek életbe, a nélkül, hogy kellően tanulmányozták volna azon külföldi törvénykezési rendszereket, melyekben az helyet foglal, s melyekhez az illik s mint ilyen üdvösen működhetik. Nem lenne azonban vége-ho3sza, ha a bírósági szervezet gyarlóságait mind elősorolni akarnók; az eddigiek is elégségesek levén állitásunk igazolására: hogy ha bármily jók lettek volna is a birói kinevezések, a rendszer maga, hiányaival, ellenmondásaival szükségkép meghiusitandja az igazságszolgáltatási javulás minden reményeit. És mindez hivatalos, de nem hivatott codificatoraink képtelensége, tehetetlensége miatt, mi a lefolyt öt év alatt roppant pénzösszegekkel dijaztatott. És a képviselő házban, hol oly sok hitvány tárgy körül oly nagy s heves viták folynak,ezen ügy mindeddig kellő figyelemre, erélyes fellépésre s határozathozatalra — nem érdemesitetett! Valóban a mi parliamentünk felett is — dificile est satiram non scribere! Semmitöszékí döntvények. Árvák tömegéből kölcsönzött összegek iránti — mint árvákat érdeklő ügyekben választott bíróságnak s eljárásnak nem lehet helye. Semmiségi esel áll elő, ha a választott bíróság nem alakult 4 bitóból és elnökből, továbbá ha az eljárásában, a tárgyalásra, jegyzőkönyv aláírására, ítélet indokolására, kihirdetésére slb. nézve a perrend szabályait nem követte. A semmiségi esetek a 297. §. 1. 3. 9. pontjainál, választolt biróságok ellenében is hivatalból észlelendők. Reiszmann Sia — Schönberger Adolf ellen a kikötött választott bíróság elótt 1000 frt tőke adósság és járulékai iránt keresetlevelet adott be, minek folytán az által alperes a kereset értelmében elmarasztaltatott. Ez alapon felperes végrehajtásért folyamodott Ung megye tszékéhez, mely azt 1871. sept. 6. kelt 4264. sz. végzésével elrendelte, és sept. 13-kán az alperes ingóságaira foganatosította. Ez eljárás s intézkedések ellen a 1 p e r e s Ung megye tszékéhez semm. panaszt adott be; mert a marasztaló ítélet nem a perrend szabályai szerint hozatott, idézés vagy tárgyalásról említés sem tétetik, s a választott bíróság a 498. §. ellenére csak 3 tagból alakult; és mert az ítéletben csak bizonyos 1000 frt kitáblázásáról tétetik említés, az nem is érintetvén, hogy alperes azzal felperesnek tartoznék. A Semmitőszék e panasznak helytadván, a vál. bíróság egész eljárását, ítéletét s az arra alapítva elrendelt s foganatosított végrehajtást megsemmisítette;