Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 13. szám - Jogi reformjaink s igazságszolgáltatásunk állapotja 4. [r.]

51 „mert a per tárgyát Schönberger M. árvái tömegé- • bői kölcsönzött összeg képezi; miután a vál. bírósági eljárásnak a perr. 495 §. szerint oly esetekben nincs helye, melyekben az 53. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérni nem lehet; ezen az emiitett árvákat érdeklő ügyben, választott biróság felállítása a törvény által tiltva van,sigy a 297. §. 3. poutja alá tartozó semmiségi eset forog fenn; de különben is — „a választott biróság nem levén a 498. §. értelmében 4 biró s elnökből alakítva, a perr. 297. §. 9. pontja alá eső semmiségre adatott ok; „mert a perr. 505. §. szerint a törvénykezési rendtartás szabályai a vál. biróság eljárásában is zsinórmértékül szolgálnak, jelen esetben pedig ezen szabályok egyátalában nem tartattak meg, a mennyiben a tárgyalásnál a 117. §. rendelete egészen figyelmen kivül hagyatott; az egyesség a felek közt meg nem kiséreltetetett, a tényálladék tisztába nem hozatott, a tárgyalási jegyzőkönyv a felek által alá nem íratott, az ítélet nem indokoltatott, a feleknek szabály szerint sem ki nem hirdettetett, sem nem kézbesittetett — s igy a 297. §. ]. p. foglalt semmiség követtetett el; — „mert ily szabályellenes eljárás folytán hozott s jogerőre nem emelkedett Ítélet alapján végrehajtást elrendelni nem lehetett: „miután pedig a vál. bíróságok határozatai ellen a perr. 509. §. szerint, a 297. §. 1.3. 9. pontjai esetében semm. panasznak helye van; sőt ily semm. esetek, még ha nem panaszoltatnának is, hivatalból észreveendők, — a fentebb kijelelt törvénytelen eljárás stb. meg volt semmisítendő. " (1871. dec. 20. — 15670. sz. a.) Az esküre kötelezett fél halála esetében, azon kérvény iránt, hogy az eskü letétettnek vétessék, vagy a jogutódok által letétethessék, az ellenfél mindig meghallgatandó. Semmiségi esetet képez, ha azon a jogutódok által beadott kérvény a biróság által hivatalból visszautasitlalik. Habár azon visszautasító végzés nem felebbezhetö, hivatalból észlelendő semmiség alapján mégis vizsgálat alá veendő. Türk Ignácz — Fried János ellen Zemplén megye tszéke előtt 18 ft követelés iránt pert indítván, alperes a tárgyalás befejeztével hozott ítélettel elmarasztaltatott, — a felperesnek odaitélt íőeskü letétele esetére. Azonban felperes Türk időközben, az eskü letétele nélkül elhalt. Ekkor özvegye kérvényt adott be a tszékhez az iránt, hogy ha férje halála folytán az odaitélt eskü letettnek nem tekintethetnék, engedtessék meg, hogy azt ő letehesse. A tszék 1871. mártius 3. 1029. sz. a. végzéssel ezen kérvényt visszautasította, mert a tszéki Ítélettel az eskü letétele Türknek Ítéltetett oda, nem pedig nejének, most özvegy Türk Ignácznénak, miért ez által az le nem tétethetik. Özvegy Türkné ezen végzés ellen felebbezést adott be. A kir. tábla, noha ezen ügyben hozott végzés nem tartozik azok közé, melyek a perr. 294. §. szerint felebbezhetö k, — miután azonban a tábla ugy látja, hogy a tszék az által, hogy özv. Tűrkné fentebbi kérvényét a perrend 244. §. ellenére az ellenfél meghallgatása nélkül hivatalból visszautasította, a perr. 297. §. 1. pontja alá eső semmiséget követett el — azért is a perr. 304. § hoz képest a periratokat a Semmitőszékhez hivatalból felterjesztette 1871. nov. 20. — 23131. sz. a. átiratával. — ASemmitőszék a tszék 102 9. sz. végzését a perr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette s a tszéket a 244. §-hoz képest a felek meghallgatása s ujabb határozathozatalra utasította. „Mert a megtámadott végzés a perr. 244. §-nak azon rendeletébe ütközik, mely szerint az esküre kötelezett fél halála esetére, az érdekeltek azon kérelme iránt, hogy az eskü letételére bocsáttassanak, vagy pedig az eskü az elhalt által letettnek tekintessék,az ellenfél mindig meghallgatandó; ily kérvényt tehát hivatalból csak nyilvános elkésés esetében lehetne visszautasítani, ezen eset pedig jelenleg fenn nem forog." (1871. dec. 27. — 15321. sz. a.) A keresetek bíróságokhoz társulatok részéről csak igazgatóik vagy szabályaikban külön kijelölt személyek neve alatt adhatók, be. Hivatalból visszautasítandó azon keresetlevél, mely egyedül a társulat neve alall nyújtatott be. A „Société Neerlandaise de Credit foncier" czimü földhitel intézet, képviselve pesti ügy véd Jurenák Károly által — Schaff^r Ferdinánd, mint a „General Company for the Promotion of Land Credit (limited)"féle intézet átalános meghatalmazottja ellen 85000 ft tőke s járulékai iránt Pest megye tszéke előtt keresetet indított. A tszék 1871. okt. 3 — 6033. sz. végzéssel ezen keresetet visszautasította kellő kiegészítés végett, mert a keresetlevélben nem neveztetett meg azon személy, illetőleg igazgató, kinek nevében a földhitel intézet jelen pert megindította, s igy a perr. 33. 64. 84. §§. kellékeinek meg nem felel. Ez ellen felperes részéről semm. panasz adatott be; mivel felperes társulat a keresetet nem más, hanem saját nevében, saját nevére szóló kötelezvény alapján inditván, nem tehette azt más, mint saját bejegyzett neve alatt. Az idézett §§-ok a visszautasítást nem igazolják. A birói illetőséget illetőleg a 33. §. itt szóba sem jöhet. A 64. §. szerint pedig csak az tartozik meghatalmazóját megnevezni, ki más nevében lép fel, s ez felperes társulatra mint saját nevében fellépőre nem alkalmazható. — A 84. § nak pedig a kereset mindenben megfelel, mivel a mellékelt meghatalmazás, a társulat 3 tagu igazgatósága által van kiállítva, s igy az ekként meghatalmazott ügyvéd a társulatot teljes joggal képviseli a nélkül, — hogy szükség lett volna megnevezni, ki jelenleg a társulatnak minden lépten változható igazgatója. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a perr. 84. — illetőleg 33. §. értelmében társulatoknak a bíróságok előtti képviseltetésére, azok igazgatóik, vagy az alapszabályokban megjelelt közegek levéu jogosítva, a tszék a perr. 297. §. alá vonható semmiséget épen nem követett el, midőn a perr. 64. §-ban előirt kellékeknek meg nem felelő keresetlevelet kijavítás végett visszautasította." (1871. dec. 29. 157GO. sz. a.)