Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 11. szám - Jogi reformjaink s igazságszolgáltatásunk állapotja. 2. [r.]

44 azért a szavstosságot megalapította s felperest rendes per- j útra utasította. | Mindkét fél semm. panasza folytán — A Sem mit ó'szék a neheztelt végzést megsemmisítette, és a bírói illetőséget megalapította — alperes szavatossági kifogásainak elvetésével; „mert felperes jelen keresetét nem valamely szerződés teljesítésének elmulasztása által okozott kár megtérítése, hanem alperes tulajdonának állítólag törvényellenes használatából felmerült károknak megfizetése iránt indítván, az ily per pedig a személyes keresetek sorába tartozván, a bírói illetőségre nézve a perr. 30. §. irányadó; minthogy pedig alperes ez eljáró bírónak mint személyes bíróságnak ez ügybeni illetősége ellen kifogást nem emelt: az meg volt alapítandó; „Alperes szavatossági kifogását illetőleg, a semm. panasznak helyt adni kellett, mert nem tekintve, hogy az eljáró bíróság, miután ez ügybeni illetéktelenségét kimondotta, a szavatossági kérdés iránt határozni nem volt feljogosítva; „a jelen esetben szavatosságrai hivatkozásnak helye nincs is, mivel az alperes s Akin D.'között állítólag kötött haszonbéri szerződés, csak a tulajdonos és haszonbérlője közti viszonyra vonarkozhatik; felperes érdekei azonban az által legtávolabbról sincsenek érintve, ennélfogva az eljáró bíróság a szavatosságról szóló törvényeket jelen esetre helytelenül alkalmazta." (1871. december 6. — 14666. sz. a.) Törvényczikkek 1. A büntető törvényekre és gyakorlatokra vonatkozó némely intézkedésekről. — (Vége.) 5. A bilincsnek mint elővigyázat!, biztonsági és fegyelmi eszköznek, fegyencznek vagy vizsgálati fogságban levő személyek ellen szükséges alkalmazása iránt, a törvényhozás további rendelkezéséig az igazs. minister külön rendelet által intézkedik. 6. §. A fentebbi szakaszok határozványait megsértő bíróság, biró vagy hatósági közeg, abirák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény rendeletei szerint büntetendő. 7. §. A vérdij eltörültetik. 8. §. Az ezen törvénynyel ellenkező törvények és szabályok eltörültetnek. 9. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazs. minister bizatik meg. — BJ S, 1871. decz. 21. Ferencz József. — gr. Lónyay. 2. A bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbításáról. (Kihirdettetett 1871. deczember 24-én.) 1. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik : hogy a bélyeg és közvetlen illetékek, valamint a dijak megszabása, mérve és lorovási módja iránt fennálló szabályokat az 1868-ki XXIII., 1869-ki XVI. és 1870-ki LVIII. törvényczikkekkel és a jelen törvényezikk következő §§-aiLan felsorolt módosításokkal együtt, a mennyiben a törvényhozás másként nem intézkedik, az 1872. év végéig érvényben tarthassa. 2. §. 1872. évi apr. 1-ső napjától fogva belföldön kiállított váltók után járó bélyeg-illeték csak kincstári váltó-ürlapok használata által róható le, melyeken a megfelelő bélyeg már benyomva találtatik. Magán váltó-ürlapok használata csak ugy engedtetik meg, ha valamely adóhivatal által aláírás előtt átbélyegeztetnek. Egyébként magán-ürlapokon, vagy másként kiállított váltók, habár azok az eddigi szabályok szerint bélyegjegyekkel el is láttattak, nembélyegzetteknek lesznek tekintendők. 3. §. Ha a váltó oly nagy összegről szól, hogy annak a kincstári váltó-ürlapokon benyomva levő legmagasabb bélyeg (15 frt) em felel meg : az illeték hiányzó része a váltó aláirása után legkésőbb 8 nap alatt valamely adóhivatalnál közvetlen befizetés által pótlandó. 4. §. Elromlott, de még alá nem irt és meg nem csonkitott váltó-ürlapok kicseréltetnek. 5. §. Az előző 3. §. szerinti eljárásnak van helye azon esetekben is, midőn az I. fokozat szerinti váltó-ürlapon eredetileg helyesen kiállított váltóilletéket a fennálló szabályokhoz képest utólag a II. fokozat szerint pótolni kell. 6. §. A nem kincstári űrlapon kiállított belföldi váltók elfogadója, forgatója, és minden későbbi birlalója, felmenti magát és váltóutódjait a felelősség alól, ha az ily váltót, mielőtt azt aláírná, tovább forgatná vagy fizetés végett bemutatná, a pénzügyi hivatalnál leendő előmutatás mellett váltóelözői ellen a bélyegleletet felvéteti, a minek megtörténte a váltóra feljegyzendő. 7. §. A közúti vaspálya-vállalatok által az 1868-ik XXIII. törvényezikk 26. §-a szerint minden szállított személytől eddig fizetett félkrajezár bélyegilleték 1872. évi január 1. napjától kezdve egy negyed krajezárra leszállittatik, ellenben az 1869. XVI. törvényezikk 18. §-ban a gőzhajózási és vaspálya-vállatokra nézve megállapitott 15 krnyi maximai illeték megszüntetik, mihez képest azok tartoznak az általuk szállított személyek vitelbérétől járó bélyegilleték fejében — a mennyiben a vitelbér 50 krt meg nem halad — egy krajezárt, magasabb vitelbértöl pedig, tekintet nélkül annak összegére, annyiszor egy krt minden személytől fizetni, a hányszor a vitelbérben 50 kr. foglaltatik. 8. §. Az eddig fenállott dijszabály, mely szerint a nemesrendüek nevei változtatásának engedélyezéseért 105 frt dijt fizetni, eltörültetik. 9. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Bécs, 1871. decz. 23. Forenoz József. — gr. Lónyay. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.