Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 11. szám - Jogi reformjaink s igazságszolgáltatásunk állapotja. 2. [r.]

43 nyában mintegy 5 százalékot képezvén, valóban nem kevésbbé feltűnő s figyelemre méltó törvénykezési jelenségnek veendó. — A bírságok ö s s z e g e pedig mely 1870-ben még csak : 7322 frtottett ki, 1871. évben már nem kevesebb, mint : 17,185 frtot képviselt. —Ezek közt 300 frt birság is alkalmaztatott — és pedig 3 esetben; 200 frtos csak egy esetben; — 100 frtos már 26 esetben ; 60 frtos egyben; de 50 frtos már 68 esetben. — Legtöbb volt a 10 és 25 frtos birságolás — 10 frtos 216 esetben és 25 frtos 189-ben használtatott.— 5 ft birság csak egyszer Ítéltetett meg. Még a hátralékok részletes — havonkénti — kimutatására hívjuk fel a közfigyelmet. Mint elóbbi közleményeink mutatták, az 1871. évi munkásság a legfőbb Itélőszéknél azon eredménynyel fejeztetett be, mikép a hátralékok száma csak 278 volt — ezekből polgárügyi : 230, büntető 42, úrbéri 5, váltóbeli : 1. — Az év 8 első hónapjáról semmi hátralék sem maradt — septemberról is csak 3, októberről: 10, novemberről 5. — Majdnem az egész hátraléki szám tehát decemberről maradt, t. i. 260 ügy darab — mit azonban az idő' phisikai korlátjai eléggé indokolnak mindenki előtt, — ugy, hogy ezen hátralékot a birói munkásság hátrányára legtávolabbról sem lehet felszámítani. Secumitőszéki döntvények. A végrehajtató fél nincs attól elzárva, hogy a végrehaj tást ingókra sommás eljárásban is irásbelileg kérvényezhesse. — Ennek költsége azonban a marasztalt felet nem terhel- j heti. — Ily esetben a végrehajtási végzés a kérvényre vezet- j helő. — I Homorót Almás erdélyi községnek — Mihály Do- J mokos elleni Udvarhelyszék egyes bírósága előtt folyta- ! tott perben Ítélet hozatott, s ebben alperes elmarasztaltatott. Ezen sommás uton tárgyalt s befejezett ügyben felperes a végrehajtásért Írásbeli kérvényt adott be, melyre í a bíróság 1871. mart. 9. — 281. végzéssel a végrehajtást alperes ingóságaira elrendelte s azt foganatosította. Ezen végzés s eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be, lényegileg s főleg azon okból, mivel ezen sommás eljárásban a végrehajtás, mely ingókra irányoztatott a perr, 347. §. ellenére nem szóval, hanem írásban kérelmeztetett; továbbá a végrehajtás elrendelése nem vezettetett a végzési példányokra a 343. §. értelmében de a végrehajtás a kérelemre hozott végzésben meg sem neveztetett. A Semmitőszéli azt elvetette; „mert a perr. 347. §-a által végrehajtató fél nincs elzárva attól, hogy sommás eljárásnál is az ingókra vezetendő végrehajtás elrendelését írásban kérhesse, csakhogy ily esetben ezen kérvény költségeivel végrehajtást szenvedő nem terhelhető; „m e r t továbbá a végrehajtás írásban kéretvén, a végreh. végzésnek ezen kérvényre s nem az annak alapjául szolgáló végzésre lett vezetése szabálytalanságot nem képez; a mennyiben pedig a kérvénynek alperes részére kézbesített példányához emiitett végzés netán nem csatoltatott — ezen hiány pótlását annak idejében az eljáró e. bíróságnál eszközölhette volna." — (1871. dec. 29. — 10044. sz. a.) Az Erdélyben még érvényben lem Í853 ki ügyvédrendtarlás 26. §-a az ügyvédi dijak birói illetékességére nézve hatályon kivül helyeztetett. Tehát itten is ezen, mint személyes keresetek tekintetében az alperes lakhelye tekintendő mérvadónak az illetőség megalapításánál. Densusianu Aron ügyvéd — Stoyka Miklós ellen Fogaras vidék egyes bírósága előtt 20 frt bíróilag megalapított ügyvédi díj megfizetése iránt pert inditott, — minthogy azon bíróság előtt folyt le az illető per, melyben ügyvédi dija megalapít tátott. Az egyes bíróság 1871. okt. 13. — 829. sz. a. végzéssel a keresetet illetéktelenség miatt, mert nem alperes lakhelye bírósága előtt indíttatott, hivatalból viszszautasitotta. Felperes ez elleni semmm. panaszában azt fejtegeti, hogy az Erdélyben érvényben levő 1853-ki ügyvédi rendtartás 26. §. szerint a megalapított ügyvédi dijak iránti keresetek akár alperes személyes bírósága, akár a per birája előtt támaszthatók. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a marosvásárhelyi kir. tábla területén részben még érvényben tartott 1853. évi ügyvédi rendtartásnak 26. § a, mennyiben az ügyvédi dijak iránt indítandó keresetekre nézve az illetékességet is szabályozza az Átm. Intézk. I. czikke értelmében a perrend életbelépte folytán, hatályon kivüí helyezettnek lévén tekintendő; — s a perr. 30. §. szerint személyes keresetekre nézve, mennyiben a fizetésre bizonyos hely nincs kikötve, alperes lakhelye levén az illetőség megalapítására mérvadó; az eljáró biróság nem járt el szabálytalanul, midőn ezen illetősége alá nem eső ügyeta perr. 51. §-kéut hivatalból visszautasította." (1871. dec. 6. — 13779. sz. a.) A tulajdonos s haszonbérlője közti szerződési viszony nem szolgálhat alapul szavatosságra azon harmadik személy irányában, kinek a kibérelt ingatlan használata által károkozlatott. Az ingatlan tulajdon ily használatából, s nem a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredt kár iránti keresetek személyes kereseteknek s illelöségüeknek tekintendők. Dékáni Ernő — gr. Teleki Domokos ellen Alsó-Fehérmegye nagyenyedi egyes bírósága előtt 190 frt kártérítés iránt pert inditott, azon alapon, mert alperes jószágán létezd malom kiöntéseket okozván, felperes szénáját elhordta, mi a fenti összegű kárt idézte elő. Tárgyaláskor alperes Akin D-re mint szavatosra hivatkozott, kivel haszonbéri viszonyban áll a kérdéses birtok s malomra nézve s a ki szerződésszerüleg kötelezte volt a malom árkot jó karban tartani, nehogy károk történjenek. Az egyes biróság 1871. aug. 25 — 835. számú végzéssel az illetőséget leszállította — mert sem azon terület, hol a malom létezik, sem a hol a kár okoztatott, — nem a nagyenyedi biróság illetősége alá tartozik — de 11*