Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 100. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 14. [r.]

399 Seiumitőszéki döntvények. | A Semmitőszék teljes tanácsülése s döntvénykönyvéböl. Tekintve, hogy a perrendt. 361 §-hoz képest a foglalás azon időtől kezdve, melyben foganatosíttatott, a lefoglalt tárgyakra nézve minden későbbi foglaltató ellen záloijjoqot ad, és a végrehajtatót feljogosítja arra, hogy a tárgyak elárverezését a perr. VIII. cz. és II. III. fejezetében foglalt szabályok szerint eszközöltesse; tekintve, hogy a váltó végrehajtások tárgyában kibocsátott 1869 apr. 8. igazs. ministeri rendelet hasonló rendszabályokat tartalmaz — az erdélyi csődrendtartásnak a fentebbi szabályokkal ellenkező rendelkezései a perrend mint későbbi törvény életbeléptével szintúgy hatályon kivül helyezetteknek tekintendők, mint az az 1840: 22 t. czikk hasonló rendelkezéseire nézve kimondatott. Ezen adec. 3-ki plenumban hozott döntvénynyel azon kérdés döntetett el, váljon : „Oly követelés iránt, melyre nézve a csődkiiitése előtt végrehajtási foglalás eszközöltetett, a csődtömeg elleni bejelentés nélkül, és a csődbíróság mellőzésével a végrehajtás külön tovább folytathaló-e a marosvásárhelyi kW. tábla területén ? Ennek j o g ese t e következő: Bujatti F. s fia bécsi kereskedő czég részére Biluska János ellen 571 for. és járulékai iránt a bécsi kereskedelmi törvényszék 1871 sept. 20. kelt végzéssel alperes ingóságaira a végrehajtási foglalást és becslést, ugy a lefoglalt ingók elszállítását elrendelte, s foganatosítás végett Hátszeg város volt törvényszékét megkereste. Ezen megkeresett bíróság 1871 okt. 3. a foglalást és becslést kiküldöttje által foganatosíttatta; de a birói kiküldött a lefoglaltak átszállítását megtagadta. Ez ellen felperes részéről semm. panasz adatván be — a Semmitőszék 1871 dec. 22. — 15267 sz. a. kelt határozatával a kiküldött végrehajtó panaszlott eljárását megsemmisítette, „mert az 1869 apr. 8-ki váltó végrehajtási rendelet 19 § sa szerint, ha végrehajtató a végrehajtást szenvedő' félben nem bízik, avagy a helyiséget nem tartja eléggé biztosnak, a lefoglalt ingókat más helyre szállitathatja; ennélfogva a kiküldött végrehajtó, midőn a végrehajtató fél által kért s a megkereső' bécsi cs. kir. tszék által is elrendelt más helyre szállittatást kellő' indokolás nélkül megtagadta, — szabálytalanságot követett el." Ez alatt alperes Biluska János ellen a csó'd kiütött, az a hátszegi volt városi törvényszék 1871 novemb. 5-én kelt végzésével megnyittatott; és a követelések bejelentésére azon év dec. 16-ka tüzeteót ki. És ennek folytán felperesnek azon ujabban beadott kérelme, hogy a Semmitőszék által is érvényesíthetőnek kimondott elszállítás, ugy továbbá az ingók elárverezése elrendeltessék és a végrehajtási költségek megállapittassanak, az időközben életbelépett hátszegi kir. törvényszék 1872 évi aug. 6. 1919 sz. a. végzésével megtagadtatott— azon indokolással: „Miután a volt hátszegi városi tszék 1871 nov. 5-ki végzésével a csőd megnyittatott; ennélfogva a csódrendt. 66 § sa értelmében a csőd megnyitása előtt keletkezett végrehajtási rendeletek nem foganatosíthatók, az 1871 okt. 3. lefoglalt s megbecsült ingók elszállítását megadni nem lehet; miután továbbá a csódrendt. 128 §-sa szerint csak azon zálogos hitelezők kérhetik a csődtömeghez tartozó javak elárvereztetését, kik követeléseiket a csődtömeg ellen a maga idejében bejelentették; kérelmező pedig követelési igényét bejelenteni elmulasztotta, így az árverezés sem rendeltethetik el kérelmére. A mi pedig a még nem folyósított végrehajtási költségek megállapítása iránti kérelmet illeti, a tszék erre nézve sem intézkedhetik, mert a végrehajtási költségek megállapítása váltó ügyekben az 1869 apr. 8-ki min. rendelet 34 §-sa szerint a foglalási jegyzőkönyv elintézése alkalmára tartozik." Ezen végzés ellen felperes 1872 aug. 21. semm. panaszt adott, be, melyet az/>al okadatoit. hogy jelen esetre a csódrendt. 66 §-sa s a 128 §. első kikezdése nem alkalmazható, hanem igen is a 128 §. másod sharmadik kikezdése, — melyek értelmében,miután panaszló részére még a csőd kiütése előtt árverés is volt elrendelve, követelése bejelentésének szüksége fenn nem forgott. Igazolja ezt a csődread. 100 §-sa is. — Különben a csőd hirderrnényben nem is tártaimaztatott, hogy a követelését be nem jelentő zálogos hitelező követelését elveszítene; csak az tartozván a dolog természeténél fogva a lefoglalt ingókból a csődtömeghez, mi azokból felperes követelésének kielégítése után még fenn marad. A Semmitőszék e. semm. panasznak részben helyt adott, ennek folytán a megtámadott végzést, a mennyiben a foglalási költségek megállapítása és a lefoglalt ingók elszállítása megtagadtatott, a 297 §. 1 pontja alapján megsemmisítette s ez irányban a kir. tszéket ujabb határozat hozatalára utasította; az árverés elrendelésének megtagadása iránti semm. panaszt azonban elvetette; „inert a csőd kiütését megelőző' foglalás által szerzett zálogjog az 1869 a >r. 8 ki igazs. minist, rendelet 27 § sa szerint a csődnyitás által hatályát nem vesztvén; végrehajtató ennek alapján a lefoglalt ingók elárverezését, követelésének a csődtömegbe való bejelentése nélkül is, mire a váltó hitelező a törvényszék területén érvényben levő csódrendt 113 §. szerint kötelezve sia.-s, csődön kívül eszközölheti ugyan, de miután felperes részére a fizetési rendelvény alapján csak biztosítási foglalás volt elrendelve s végrehajtató felperes azt,hogy a kifogások feletti jogérvényes határozat alapján, a kielégítési végrehajtáshoz joga lenne, semmivel sem igazolta, az árverés el nem rendelhető; s ekként mel őzve az első biróság által felhőzett indokokat, a semm. panasznak erre vonatkozó része ez okból alaptalannak találtatott; „ellenben a mi a foglalás költségeit illeti, azok megtérítését végrehajtató jogosan igényelvén s ettől a biróság azon mulasztása folytán, hogy a foglalási jkönyv elintézése alkalmával meg nem állapitattak — el nem eshetvén, azoknak utólag kért megállapítása, valamint a lefoglalt ingók elszállítása iránt az 1871. 15267 sz. a. kelt itteni határozat ertelmébm teendő intézkedés, mennyiben a lefoglalt ingók, névszerint a házi bútorok még megvannak, helytelenül lett megtagadva, miért is a semm. panasznak erre vonatkozó részében helytadni kellett." (1871 dec. 6. — 14164 sz. a.) „Tekintve, hogy az 1871 évi 51 t. cz. 14 §-sa második bekezdésében és az 1872 évi april 4-én kelt szolgálati utasítás 54- §-ban azon kivételes esetek kifejezetten /elsoroltatnak, melyekben ingókra vezetett végrehajtásoknál a perrend szabályaihoz képest a birói kiküldöttet megillető teendők a bírói 100 *