Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 99. szám - Az örökösödési eljárás és a Semmitőszék ide vonatkozó irányelveiről. Vége

394 ezelését elrendelő végzést ép azzal lehet leginkább indo- | kölni, hogy mivel a hagyaték peressé vált, tehát a járásbíróságnak a hagyaték mikénti kezelése s biztosításáról intézkedni, helyesebben gondoskodni kellett. Szerintem mind két intézkedés, ugy a perreutasitás, valamint a hagyaték mikénti kezelése s biztositásáróli gondoskodás, — nem külön biróság s külön határozat, — hanem egy bíróság által egy határozatban volna kimondandó; a perre utasító határozatnak, mint egy természetes s törvényszabta folytatólagos határozatául tekintendő a hagyaték mikénti kezelése s biztositásáróli gondoskodás. A mi a peressé vált hagyaték biztosítását illeti — véleményem szerint a törvénynek ezt nemcsak oly mellékesen kellene érinteni, hnnem annak eljárási módját is jelezni, mert az, hogy a peressé vált hagyaték biztosítása s kezeléséről — ha ez iránt a felek közt megállapodás nem történt — a bíróságnak gondoskodni kell, — nagyon tág tógalom; — minden egyes bíró cselekedhetik tetszése szerint, — az önkénynek tág tér nyilik. A Semmitőszéknekazon elvi megállapodásából, hogy a törvényszék székhelyén kivül a hagyatékok, — akár ingó, akár egyszersmind ingatlanokból álljanak is — a járásbiróságok által tárgyalandók, — az következik, hogy a törvényszékek székhelyein azomban a hagyatékok a törvényszékek által tárgyalandók. — Hanem itt meg az a kérdés merül fel, hogy kivétel nélkül minden, — tehát a csupán ingókból álló hagyatékok is, vagy pedig csak azon hagyatékok tárgyalandók általa, — melyeknek tárgyát részben vagy egészben ingatlanok képezik ? mert ha a csupán ingókból álló hagyatékokat is — székhelyen — a törvényszékek illetékesége alá tartozóknak rendeli a Semmitó'szék, — ezt az 583. §-sa világos rendelete ellen cselekszi. Az elvi megállapodás, 2-ik pontjának tárgyát az képezi, hogy „a perrend 580 §-ában szabályzóit hirdetményi eljárás, — mint ez az 578, 579, 581 és 582 §§. melletti oldaljegyzetek összevetéséből is kivehető, egyedül az önképviseletre jogosult örökösök között birói beavatkozás nélkül létrejött osztályos egyességekre vonatkozik ; — ellenben akkor, midó'n az örökösödési eljárás az 565 §. rendeletéhez képest meginditatott és keresztül vitetett, — a föntebbi 580 §. alkalmazása, sem az 583 és 590, — sem az 586 §. esetében nincs előirva és annál kevésbé szükségeltetik, mivel a netán ismeretlen tartózkodásu örökösök hirdetményi beidéztetéséről már az 576 §. rendelkezik." — A helyes indokokon nyugvó határozatot csak is helyeslőleg lehet fogadni, annyival inkább, mivel igy a külömben is hosszantartó hagyatéki eljárás annyival hamarább véget ér: a mennyi időt a hírlapi hirdetés s az ettől számítandó 45 napi határidő igénybe venne; de meg ez által a bíróságok fölösleges munkától, s a felek haszontalan költekezéstől menekülnek. Ezen elvi megállapodásnak csak is azon pontjára lehet észrevételt tennünk, „hogy ha az egyesség hivatalos eljárás közben valamely járásbíróság előtt jött létre, — ugyanaz köteles az iratokat a birtok bírósághoz a bekebeleztetés eszközlése végett hivatalból beterjeszteni;" — mert az 586 §. meg ezzel ellenkezőleg azt rendeli: „a létrejött egyesség jegyzőkönyvbe iktatandó, s egyszersmind azon esetben, melyben törvény szerint gyámhatósági jóváhagyás kívántatik, az eljáró biróság által ez utóbbinak jóváhagyása alá terjesztendő." — A megállapodás ezen része tehát törvényellenes, — mivel az esetben, ha kiskorú örökösök érdekelvék, a törvény a gyámhatósági jóváhagyást megkívánja; — a gyámhatósági jóváhagyást pedig nem a birtok biróság, hanem az árvaszék gyakorolja. — Ennélfogva az egyességileg elintézett hagyatéki iratok a tárgyaló járásbíróság által, nem a birtok bírósághoz küldendők a bekeblezés eszKözlete végett, hanem minden oly esetben, hol gyámhatósági jóváhagyás kívántatik, — e végett az árvaszékhez mutatandók be; s csak az után, ha az egyesség gyámhatóságilag helybenhagyatott, lesznek az iratok az árvaszék által a birtok bírósághoz, — a hagyaték tárgyának az egyesség értelmében leendő átkebleztetése végett átküldendők. — Igaz, hogy ez sajátságos intézkedése a törvénynek, — mivel az árvaszék nem bírósági testület, hanem közigazgatási hatósági közeg, és még is felsőbb bírósági teendők teljesítésére van hivatva; a mennyiben a járásbiróságok által elintézett hagyatéki eljárást — egyesség sikerülte esetében — felülvizsgálja s azt gyámhatósági jogánál fogva helybenhagyja vagy felbontja. — Ha az egyesség felül vizsgálatát a birtok biróság eszközölné, — s annyi qulificatiót a birtok bíróságról is föl kell tennünk, mint az árvaszékről, hogy az egyesség helybenhagyására képes — az esetben a hagyatéki eljárás sokkal egyszerűbb lenne; kevesebb közvetítés, s ez által kevesebb munka ós időtöltéssel járna A harmadik, — azon főbb esetre vonatkozó — elvi jelentőségű határozat, hogy az örökösödési perek minden kivétel nélkül, — tehát az esetben, ha az örökség tárgyát csupán ingóságok képezik, s ezek becsértéke 300 frton alól van is, — nem a sommás eljárás, — hanem a törvényszékek illetékesége alá tartoznak; — önmagából minden kétértelműséget kizárván; ezen felül mint a törvény értelmében szerkesztett határozat ellen, semmi észrevételem s kifogásom. S midőn ez úttal előadott — szándékom ellenére is ennyire kiterjedt — észrevételeim befejezném, nem marad egyéb hátra, mint azon óhajtásomnak kifejezést adni, — hogy vajha az örökösödési eljárást szabályzó, oly annyira hiányos, hogy ki sem javítható szerkezetű törvény helyett, — a törvényhozó testület egy ujabb, s egészséges alapokon nyugvó törvénylétrehozásáról mielőbb sürgősen gondoskodnék. Semraitöszéki döntvények. A hitbér, özvegyi jog s hitestár si örökösödés czimén támasztott kereseteit sommás eljárás s illetőség alá nem vonhatók. Szakállas Rozália — Takács János ellen a n. laki kir. járásbíróság előtt 112 forintot képviselő hitbér s özvegyi jog megitéltetése iránt sommás pert indított f. óv június 28-kán. — A tárgyalás, melyen alperes illetőségi kifogást emelt, július 29. befejeztetvén — a jbiróság jul. 29. — 3276 sz. a. végzéssel a birói illetőséget leszállította azon indokolással; mert az özvegyi jog s hitbér iránt együttesen indított keresetek elintézésére a dologi biróság van hivatva; mert a perr. 93 pontjaiban elö nem fordul oly pont, melynek értelmében ily kereset sommás uton elintézhető lenne.