Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 99. szám - Az örökösödési eljárás és a Semmitőszék ide vonatkozó irányelveiről. Vége

395 Ez ellen felperes semmiségi panasszal élt; mivel a | 93 §. a pontjaként jelen kereset mint 300 fton aluli, sommás perutra tartozik. A kereset természeténél fogva sem sorolható ügybirósághoz, minthogy a hitbér anyagi jogunk szerint (I: 93 -98. — I: 40. 102. III. 29. és I: 89. cz.) az adóságok természetét követi; mig a közszerzemény s az özvegyi jog kiadatása, illetőleg élvezése iránti keresetek eo ipso személyes keresetek. — És minthogy jeleu esetben az apával osztatlan állapotban levő fiu törvényes neje áll az életben levő ipa ellenében felpereskint — ezt a perr. 37 §. szerinti örökösödési pernek nem lehet tekinteni. — És a keresetnek különböző czimek alatt egy keresetlevélbe lett foglalását illetőleg, anyagi jogunk (1. R. 97 cz.) szerint az özvegyi jog, hitbér, valamint az özvegyi öröklés és közszerzemény ugyanazon keresetlevélbe foglalhatók, ha mindazok egy személy által fizetendők. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jóllehet a kereset tárgya a 300 ftot meg nem haladja, — mindamellett miután felperes hitbér, özvegyi jog és hitvestársi örökösödés czimén kívánja követelését megitéltetni, s ily keresetek a perr. 93 §. egyik pontjára sem fektetethetnek — semmiségi panaszát elvetni kellett." (1872 okt. 24. — 11615 sz. a.) Egy elárverezett telekkönyvi testnek vételára közös kielégítési alapot képezvén, arra nézve mind a követelések rangsorozata, mind a vételár felosztása egy végzésben állapítandó meg. — Habár a vételár részletekben fizettetik is, a sorrend s felosztási terv részletes megalapítása, hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. Néhai Csatlós János hagyatéka és neje Nagy Borbála tulajdonához tartozó, a s. a. újhelyi telekjkönyben foglalt szőlő önkéntes birói árverés utján lv71 évi jun. 12-kén eladatván, a végrehajtásra kiküldött szbiró az árverési jkönyvet és a vevó Braun Izsák által a vételárból lefizetett egy negyedrészt — a költségek levonásával 494 frtot Zemplén megye volt tszékéhez 1871 jun. 24. — 3596 sz. a. bemutatta. Ezen első részlet a hitelezők és Csatlós Jánosné közt létrejött egyesség értelmében, az 1871 aug. 21-kén 4839 sz. a. jkönyben foglalt megállapodásként, a szegényebb és be nem kebelezett hitelezők között felosztatott. És a tszék 1871 aug. 29. 4839 sz. a. végzéssel azon felosztási tervezetet jóváhagyta s a vevőt utasitotta, hogy a második részlet fizetése végett 1871 sept. 21-kén a tszék termében jelenjen meg, mire a ki nem elégített hitelezők is megidéztettek. — A határnapon Braun J. a vételár második részletét 508 ftot lefizette és ez iránt 1871 sept. 21. 6255 sz. jkönyvben a felosztási terv elkészíttetvén, azon összeg külön árfelosztás tárgyát képezte. — Azon év dec. 15-kén a vevő a harmadik részletet is lefizette. És ennek felosztására 1871 dec 22. 6842 sz. végzéssel dec. 29-ke tüzetett ki, de ezen határidő meg nem tartatott. — Ez alatt a s. a. újhelyi kir. tszék életbe lépvén, azt 1872 febr. 29-kén 653 sz. alatt a Zemplén megyei árvaszék a kérdéses szőlő vételára felosztása végett megkereste. — Ezen megkeresésre 653 sz. végzéssel f. év martius 29-re ujabb árfelosztási tárgyalás rendeltetett, a mikor a hátra volt vételár részlet felosztása megtörtént, de a nélkül, hogy azon tárgyalási jkönyvre hozott f. év. apr. 20. 1244 sz. tszéki végzésben kimondatott volna, hogy a még fenlevő negyedik részlet, illetőleg a hitelezők kielégítése után fenmaradó összeg kinek lesz átadandó. Utóbbi 1244 sz. végzés ellen Werner és Balog jelzálogos hitelezők felfolyamodással éltek s az ügy a kir. Tábla elébe került. Ez azonban az előadott eljárásban hivatalból észlelendő semm. esetet látott fenforogni, minthogy nézete szerint egy árverésen eladott ingatlan vétel árának felosztása iránt csak egy felosztási tervezet készíthető; és azáltal hogy jelen esetben mindenik lefizetett vételári részlet felett külön felosztási tárgyalás tartatott, külön tervezet készíttetett s a 4-ik részlet felosztása iránt határozat sem hozatott — a perrend szabályai lényegesen megsértettek. Ennek folytán ez ügyet a Semmitőszékhez felterjesztette. ASemmitőszék a kir. tszék f. év 1244 sz. alatt kelt végzését az azt megelőzött eljárás s birói határozatokkal együtt az 1871 aug. 21-kén 4839 sz. alatt megtartott tárgyalástól kezdve hivatalból s a 297 §. 1. p. alapján megsemmisítette, utasítván, hogy a 4839 sz. tárgyalást folytatva, az érdekeltek meghallgatása után — a rangsorozat iránt egy végzésben határozzon és a tárgyalás berekesztése után a vételár felosztási tervet készítse el. Okok: „Az ingatlan javak végrehajtási — ugy önkénytes árverezése körül megtartandó szabályok — jelesül a perr. 444—450 §§. értelmében az árverésnek jogerőre emelkedése után, a kielégítési sorrend megállapítása s a vételár felosztása végett megtartott tárgyalás után, a követelések rangsorozata tekintetében a 447 — a vételár felosztási terv tekintetében pedig a 450 §-ban körülirt eljárás levén követendő; — a törvénynek ezen rendelkezéséből, és tekintettel arra, hogy az elárverezett telekk. testnek vételára, egy közös kielégitési alapot képez — a dolog természetéből is önkényt foly, hogy a követelések rangsorozata ugy a vételár felosztása is egy végzésben állapítandó meg — mi már csak a használható és felső bíróságilag is egyidejűleg megbírálandó jogorvoslatok tekintetében is szükségesnek mutatkozik. „Az eljáró bíróság eljárása tehát, mely szerint a felhívott törvény rendeleteitől eltérőleg, a vételári részletek kifizetése után, a kielégitési sorrend, és felosztási terv részletesen lett megalapítva — megsemmisítendő volt." (1872 nov. 6. sz. a.) Az árvapénztárak perbeni képviseletére a közgyámok nincsenek hivatva. Stern Móricz — Nyerges András ellen a budai kir. tszéknél pert folytatván, ennek bevógeztével a pervesztes alperes ellen a végrehajtás elrendeltetett. — Ennek folytán a budai tszék mint telekk. hatóság f. évi július 1. 4832 sz. alatt végzést hozott, melylyel a pátyi 108 sz. telekjkönyvben foglalt */4 telek tulajdonjogát özv. Nyerges Jánosné, Nyerges András, János, és Erzsébet közöt egyenlő arányban bíróilag megalapította. Ezen végzés ellen Pest megye árvaszéki tiszti ügyésze Kiss Ignácz — mint a pátyi árvapénztár törvényes képviselője sem. panaszt adott be; mert a neheztelt végzést, illetőleg a birtok arány megalapítását megelőzött tárgyalásra, a közgyám megidéztetett ugyan, de ő mint az árvapénztár képviselője nem lett megidézve s igy azon 99 *