Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 10. szám - Az eskületételi kérvény beadásának határidejéről váltó ügyekben

39 a hivatkozott szakaszok nem birságról, hanem adósságról szólnak. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár a felperesi keresetben a tszék mint rendes bíróság előtt sommás eljárás folyamatba tétele nem czéloztatott s igy az hivatalból a perr. 92. §. alapján viszszautasitható nem lett volna; miután azonban a perrend 93. §. a) pontja szerint oly keresetek, melyek tárgya 300 frt értéket tul nem halad, és a melyek külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, — sommás eljárás alá tartoznak ; — a perr. 51. §-a szerint pedig a bíróságok kötelesek illetőségükhöz nem tartozó kereseteket hivatalból visszautasítani; — az Atm. ministeri rend. I. czikke által pedig a polgári perrend életbeléptével minden azzal ellenkező törvény s szabályrendelet hatályon kivül tétetett, — az eljáró tszék nem követett el semmiséget az által, hogy felperes keresetét hivatalból visszautasította." (1871. dec. 14. - 15147. sz. a.) Valamim a feleket vallásuk ünnepére megidéző régzés — ugy ezen idézés elhalasztása ellen is per orvoslatnak nincs helye.— Kiss József — Weiszberger József ellen 1202 frt és járulékai iránt Gyöngyös város tszéke előtt indított perében a tszék alperesnek a póteskü letételét oda ítélte — határnapul 1871. június 10-két tűzvén ki. Ekkor alperes ügyvédje megjelent a tszéknél, s előadván, mikép azon határnap szombatra, tehát alperesnek ünnepére esvén, s vallása ünnepén a bíróság előtt megjelenni senki sem köteleztetvén, uj határnap kitűzését kérelmezte. — Erre 1871. jun. 10. — 3033. sz. végzéssel az eskületételre uj határnap tüzetett ki. Ezen végzés ellen felperes semui. panaszszal élt; — mivel ha alperes azon végzést vallásos érzületével össze nem egyeztethette, ellene perorvoslattal kellett volna élnie, mit elmulasztván, — az eskütételre határidőt kitűző végzés jogerőre emelkedett s igy az oda itélt eskü le nem tettnek s alperes pervesztesnek tekintendő. A tszék ezen semm. panaszt aug. 12. — 3875. sz. végzéssel hivatalból visszautasította — a perrend 100. §. alapján. Ez ellen fel p e r es ismét semm. panasztadott be; mivel csak az e]késve beadott semm. panaszok utasíthatók vissza hivatalból s mert jelen esetre a perr. 100. §-a nem alkalmazható. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a perr. 100. §. világos rendeletéhez képest, valamint akkor, ha valamelyik fél vallásának ünnepére idéztetett, ugy azon végzés ellen is, melylyel ily idézés elhalasztatott, jogorvoslatnak nincs helye; „mert e szerint a tszék, midőn a helytelen semm. panaszt hivatalból visszautasította, a hivatkozott §-nak megfelelóleg járván el, jelen ujabb semm. panaszt elvetni kellett." (1871, dec. 28, — 16031. sz. a.) Á birói foglalás állal szerzett zálogjog az által, hogy végrehajtást szenvedő csőd alá került, nem szenvedvén változást; a végrehajtalónak az eljáró egyes bírósághoz beadott árverési kérelme vissza nem utasítható. A perrendnek ezen (377. §.) szabálya állal az 1840. 22. t. cz. 2. §-a megváltoztattatott, a váltójogi kedvezmény a köztörvényi foglalásokra is kiterjeszletvén. Weisz Lipót —Schwarz Jakab elleni 3450 ft s járulékai iránti ügyében alperes 1871. aug. 28. elmarasztaltatván, ellene a biztosítási végrehajtás foganatosíttatott ugyanakkor. Ezután felperes 1871. sept. 24. kielégítési végrehajtásért, illetőleg árverésért folyamodott, melyet azonban a szentannai szolgabiróság visszautasította sept. 25. — 1311. számú végzésével azon indokból, mert alperes ellen már sept. 1-én az aradi tszék által a csőd elrendeltetett — s igy az 1840. 22. t. cz. 2. §. szerint illetéktelenné vált. Felperes semm. panaszt adott be, azt vitatva, hogy az árverési kérvény minden törvényes kellékkel ellátva levén, az vissza nem utasíttathatott, miután a csőd a biztosítás foganatosítása után rendeltetett el. A Semmitőszék annak helytadva, a neheztelt végzést a 297. §. 1. és 5. pontja alapján megsemmisítette; „mert a perrend 341. s 361. §§. értelmében a biztosítási foglalás azon időtől fogva, melyben az összeírás teljesíttetett, az összeirt tárgyakra nézve minden későbbi foglaltató ellenében zálogjogot nyújt; „a 377. §§-ból kifolyólag pedig e zálogjog hatálya a végrehajtást szenvedettnek csőd alá jutása által sem szenved változást — oly eseteket kivéve, midőn ingók vagy nem telekkönyvezett ingatlanok a csődnyitás napján vagy később foglaltattak el; „mert e szerint a perrend szabálya, mint későbbi törvény folytán az 1840. 22. t. cz. 2. §-a e részben megváltoztatottnak, és a következő 4. §-ban foglalt kedvezmény a váltó tszékivel egyenlő hatályú köztörvényi birói foglalásokra is kiterjesztettnek levén veendő, panaszló árverési kérelmét, jóllehet bukottat ezentúl csak a perügyelő képviselheti, az ez ügyben eddig eljárt sommás bírósághoz a 346. § hoz képest illetékesen intézhette." — (1871. nov. 3. — 12759. sz. a.) Ha sommás perben jegyzőkönyvi felvétel helyett rendes keresellevél adatik be, az mint rendes perben a 64. s köv. §§. által előirt szabályok szerint felszerelendő — s ennek hiányában hivatalból visszautasítandó. Csaraba István — Dlhovits Pál ellen 100 frt tartozás iránt Nyitta felső járási szolgabíró előtt sommás pert indított, s e czélból rendes k e r es e 11 e v e 1 e t adott be. Ezt azonban a bíróság 1871. okt. 20. — 959. sz. végzésével visszautasította, a keresetlevél hiányainak pótlása végett, mert a 89. §. ellenére az ügyvédi meghatalmazás az első perirathoz nem mellékeltetett; mert a 64. §. szerint tartozott volna felperes minden bizonyítékát a keresetlevélhez mellékelni, és az csak két példányban felzet nélkül adatott be. Felperes ez ellen beadott sem. panaszában azt vitatja, hogy a rendes keresetekre s perekre vonatkozó szabályok, a sommás keresetekre nem alkalmazhatók. A 114. §-ként sommás eljárásban rendes keresetlevél nem kívántatik. A 84. §. szerint az ügyvéd meghatalmazását első megjelenésnél is felmutathatja; és a 115. §. folytán a felek sommás perben csak a tárgyaláson kötelesek bizonyítékaikat beügyelni. 10*