Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 93. szám

Fest, 1872. kedd nov. 26. 03. szaro. Tizennegyedik évloiyain. TOKVÉWX/ÍKM CSARNOK. Tartalom: Sem n. döntv. — Legf. itélőszéki döntv. Seiiitaitőszéki döntvények. A hagyatéki bíróságnak perenkivüli intézkedése a hagyatéki vagyon átadásai il befejezettnek tekintendő, s minden további kérdések a rendes peruira s nem többé a hagyatéki bíróság hatáskörébe tartoznak. így az örökösök által kétségbecont hagyományok is, rendes peruion, az örökösök ellen intézendő keresettel érvényesilendök. Báró Rédl Lajos, mint atyja báró Rédl Gyula áta lános örököse aziránt folyamodott a zombori törvényszékhez, hogy részére bizonyitvány adassék ki a felett, hogy az atyja által végrendeletében az elcsábii ott leányok javítására hagyományozott 5000 forint alapítvány nem érvényei; telhetik, miután atyja után készpénzbeli hagyaték nem maradt. A tszék f. évi május 22. — 2126. sz. végzésével ezen kérelemnek helytadva, a Kérdéses alapítványt megszűntnek mondotta ki, — következő indokolással: mert BácsBodrog megye tszékéuek 1871. évi 3440. sz. végzéséhez képest néhai báró Rédl Gyula összes hagyatéka átalános örökösül elismert b Rédl Lajosnak átadatván, miután a szabályszerű hirlaphirdetésben meghatározott 45 nap záros határidőben a kalocsai főkáptalan, mely a tszéki végzésró'l különösen lett értesítve, a végrendeletben érintett alapítványra nézve igényétbe nem jelentette; miután továbbá az örökhagyó a kérdéses 5000 frt alapítványra nézve határozottan nem is rendelkezett, hanem csak óha ját nyilvánította, az esetben, ha annyi készpénz az előzetesen fedezendő' hagyatéki adóságok után fenmaradna, ezen alapítvány létezhessék; miután a hagyatéki iratoknál fekvő okiratokkal kitüntettetett, hogy az örökhagyó abbeli intézkedésének, miszerint 5000 forint oly magyarhoni intézet részére jusson, mely feladatául tűzze ki, hogy elcsábított női személyeket keresztény katholika társadalom jó tagjaivá képezze — készpénz hiányában az alapítványnak érvényt szerezni nem lehetne — az egész alapítványi hagyomány megszűnt. A kalocsai főkáptalan azon végzést panaszolta, mivel a tszéknek nem állott jogában ezen kérdésben folyamodványi uton s egyoldalulag határozni, s a hagyományt megszűntnek nyilvánítani. — A káptalan nem volt köteles az 1216. sz. hirdetményben kitett 45 nap alatt igényét bejelenteni; mert a perr. 580. §-sa csakis az ingatlanokra bejelentendő igényekről szól, tehát csak azokra alkalmazható, kik ÍDgatlan vagyonra birnak örökösödési joggal, s nem a hagyományosokra, kik készpénzt igényelnek. — Továbbá jelen eset különböző a perr. 593 §-ban emiitett esettől, hol az 594. §. szerint hirdetmény kibocsátandó, s az igény egy év alatt bejelentendő. — És a hagyomány megszüntetése folyamodványi uton lehetetlenség ; a perr. 592. §-sa ellenkezőleg azt rendeli, hogy az örökösök által kétsógbevont hagyomány nem osztály utján, hanem az örökösök ellen intézendő keresettel követelhető. A Semmitőszék a zombori tszéknek neheztelt végzését, — mennyiben néhai b. Rédl Gyula 5000 frt. egy honi intézetnek jutandó, s addig a kalocsai főkáptalan által kezelendő azon alapítványa, mely elcsábított nőknek keresztény kath. társadalom jó tagjaivá leendő neveltetésüket tűzte ki czéljául, megszűntnek határoztatik, — megsemmisítette; — a panaszttevőnek azonban azon további kérelmét, hogy a hagyatéki bíróság még e felett a felek kihallgatására, s ennek folytán ujabb határozat hozatalára köteleztessék — elvetette; „mert Bács-Bodrogmegye tszékének 1871. febr. likén 1216. sz. a kelt végzésével — néhai rasztinai b. Rédl Gyula hagyatékának örökösei — annak fia b. Rédl La.josnak a hagyaték átíratása tekintetében beadott kérvényére a nerr. 8 ^i-iölm^Uo.» 4& *>oj> k»tói tdro ifríu— zese mellett csupán azért idéztettek meg, miszerint meg nem jelenésük esetében az örökség tulajdonjogilag a folyamodó nevére fog bekebe'eztetni, illetőleg annak átadatni ; „mert jóllehet ezen határidőnek lefolyta után a hagyaték ugyanazon tszéknek 1871. apr. 14. 3440. sz. végzésével az egyedül jelentkező örökös b. Rédl Lajosnak átadatni s telekkönyvileg bekebeleztetni rendeltetett s ezen végzés a fentebbi megyetszéknek időközben helyébe lépett zombori kir. tszék 1872. május 14-ről 2717. sz. a. kelt végzése szerint jogerőre emelkedettnek ki is mondatott; — „mindamellett tekintve, hogy az öröklés körüli eljárásnál a vagyon átadásával a hagyatéki bíróságnak perenkivüli intézkedése befejeztetik, s mindazon kérdések, melyek azontúl akár maga a hagyaték vagy bár annak átadása alapjául szolgáló okiratok érvénye, vagy az azokban foglalt rendelkezések módosítása iránt felmerülhetnének — nem többé a hagyatéki biróság intézkedési köréhez, hanem a rendes perútra tartoznak; „mindezért a kir. tszék hatáskörét túllépte, midőn a hagyaték jelenlegi tulajdonosa b. Rédl Lajos folyamodására s az e tekintetben érdekelt fél a kalocsai főkáptalan kihallgatása nélkül és perenkivül, — néhai b. Rédl Gyula végrendeletében foglalt s kezdetben érdeklett 5000 frt alapítványt megszűntnek mondotta ki, miért aziránti végzése a 297. §. 1. p. és 22. p. alapján megsemmisítendő volt: „ellenben « panaszttevő kalocsai főkáptalan is ama további kérelmével, miszerint a hagyatéki biróság ezen 93