Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 89. szám - A végrehajtási jog- elévülésének kérdéséhez

Pest, 1872. kedd nov. IS. 89. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÓMEWSZÉKI ( SARVOH, Tartalom: Végreh. jog elévülés. — Kassai kiházasitási egylet. — Semm. döntv. A végrehajtási jog- elévülésének kérdéséhez. Kiss Antal ügyvéd úrtól (Kun Sz. Mártonban.) Föltétlenül hozzájárulok az ezen szaklap f. évi 83 és 84. számaiban kifejtett azon jognézethez, — hogy az 1868. 54. t. cz. 378. §-sa szerint csakis a végrehajtási j< g, vagyis a jogerejü egyességek és Ítéletek végrehajthatósága évül el a kiszabott három év elteltével, nem pedig maga az egyességileg vagy itéletileg megállapított jog, egy szóval a per tárgya is. — Mert különös anomália lenne az, hogy azon jog, mely be nem peresités esetében az anyagi törvények szerint a tkvte. idézett §-a lefolyt három év után sem évülne még el, épen az által, mert ítélt dologgá vált, — esnék eiévülés alá; holott a bírósági egyesség avagy Ítélet nem meggyöngíti, hanem megállapítja és teljes érvényre emeli a gyakorta vitássá vált jogokat. Azonban a cok között mindenesetre egyik lftnyeg-es hiánya az 1868. 54 tczikknek az is, hogy a végrehajt hatóság tekintetében elévült bírósági egyességek és ítéletek hasonló jogerőre emelésének módját nem szabályozza, hauem nyilt kérdést hagy fen e tekintetben is a szerteágazó jognézeteknek és ez által a bíróságok eljárását is ingataggá teszi. Az elmondottakból következtethetóleg részemről is azon nézetüekhez tartozván, kik nem tartják az alaki elévüléssel magát az odaítélt jogot is elenyészettnek, csakis a „modus procedendi" tekintetében bátorkodom a szőnyegen forgó kérdéshez azon szerény észrevétellel járulni, hogy a végrehajthatóság tekintetében elévült peregyességek és Ítéletek előbbi erejének felelevenítése a tkvtr. 374. §-ának hasonlatosságából kiindulva, kereset alakjában mindenesetre helyesen kérelmezhető a nélkül, hogy ez uj keresetnek volna tekinthető. Ámde ezen kereset nem a lefolyt per tárgya, hanem egyszerűen azon kérdés körül foroghat, vájjon a lefolyt elévülési időn belől eleget tőn-e már a marasztalt fél kötelezettségének, vagy nem ? Következőleg, ha a marasztalt fél az oda itélt jog elenyésztét ki nem mutatná, vagy az e végbőlí meghallgatása tekintetéből kitűzött tárgyalásra meg sem jelennék, — nem ujabb Ítélettel, és maga a már előbb különben is megítélt jog érvénye állapítandó meg, — hanem a csupán végrehajthatóság tekintetében elévült ítélet egyszerűen végzésileg továbbra is végrehajtható erejűnek mondandó ki, természetesen nem más mint azon okból, hogy a marasztalt fél egyességileg vállalt vagy itéletileg terhelő kötelezettségének eleget nem tön. Hogy ezek szerint; az elévüléssel érintett ítélet változatlanul, tehát a perköltségekre nézve is érvényben tartandó, magától értetik, — de másfelől nemcsak méltányos, hanem igazságosnak is fogja bárki tartani azt, hogy a fentebbi eljárást kérelmező fél a marasztaltnak további megterheltetése nélkül önmaga viselje költségeit, miután a végrehajtási jog elévülésének elejét venni egyedül tőle függött. A kassai kiházasitó egylet jogesete. Fróhlich Mór, Freyberger Jakab és társai f. év július 24-kén folyamodtak a kassai kir. törvényszékhez, hogy a kassai kiházasitási egylet ellen különféle csalások miatt a vizsgálat megindittassék, és vagyonára a zár bíróilag elrendeltessék. — Ezen folyamodványukban előadják, mi kép Kassán ez é<r elején alakult, és működését kiházasitási biztosításoknak, s a befizetett törzstőkék s oS:rá.v aa.4—*.y.ii. .iií fl it f •• > ° i ... ^ y » nek kiszolgáltatása által tettleg megkezdette az u. n. „Kassai kiházasitási s ellátási részvénytársaság." — Ennél az (A alatti) alapszabályok értelmében folyamodók is tetemesb kiházasitási biztosításokat eszközöltettek ; arról, miután működését megkezdette, jogosan feltételezvén, hogy alapszabályai a minisztérium által megerősíttettek. Mindamellett ezen társulat ily megerősített alapszabályokkal mai napig sem bir — mint ez a kereskedelmi miniszteriuin álial f. év 7076. sz. alatt Kassa város közönségéhez intézett (B. a.) rendeletéből világosan kitűnik, mely szerint a kormány e társulatnak bár lényegesen módosított alapszabályait sem láthatta el a megerősítő záradékkal, hanem azokat visszaküldötte a czélból, hogy azok a kiházasitó egyletek ügyében egybehívott enquette által megalapított elvek szerint módosíttassanak. Már pedig ezen enquette köztudomásként kimondotta, hogy ezen egyletek csakis a biztositott tőke 95°/0-nak teljes lefizetése mellett működhetnek biztosan. — Ezen tényállás két dolgot constatál: 1-ször. Hogy miután folyamodók ezen társulattal az alapszabályok értelmében kötöttek biztosítási ügyleteket; azon szabályok pedig a minisztérium által jóvá nem hagyattak, sőt a társulat alapszabályainak megerősítése nyíltan oly módosításoktól tétetett függővé, melyek folytán az előbbi a biztosítási ügyletek eszközlésénél folyamodók által szem előtt tartott statútumok lényegéből semmi sem maradt meg. Miután folyamodókat nem lehet arra kötelezni, hogy az általuk az A. alapszabályok mellett kötött biztosítási ügyleteknél azon A. alatti szabályokon kivül másféle alapszabályokhoz alkalmazkodjanak ; — annálfogva a társulat nekik az általuk 89